Szerintem a birsalma illata sokunkban �breszt gyerekkori eml�keket, felid�zi a vid�ki nagymam�n�l, rokons�gn�l tett l�togat�sok hangulat�t. �n is �gy vagyok ezzel, s�t az �n nagysz�leim a Pestk�rny�kre val� k�lt�z�s�ket k�vet�en is pr�b�lkoztak a termeszt�s�vel, de miut�n mindig f�rges volt a term�s, id�vel felhagytak vele.

A cunamit most az ind�totta el, hogy Hajni kapott az any�s�t�l egy tetemesebb mennyis�get, �s ahogy elkezdte feldolgozni, r�k�v�ntam �n is.

A f�v�ros sz�v�ben nem t�l egyszer� beszerezni, a V�s�rcsarnokban �s a Feh�rv�ri �ti piacon is csak 2-3 �rusn�l volt kaphat�, r�ad�sul j� r�sz�k z�ld, apr�, hib�s. Szerencs�re ut�bbi helyen tal�ltam egy standot, ahol hatalmas, �rett, s�rga alm�kat �rultak (nem �ppen olcs�n persze).

El�sz�r csak sajtban gondolkodtam, azt�n j�ttek a mindenf�le egy�b vari�ci�k, v�g�l az ism�tl�sek �s finom�t�sok. Mire �szbe kaptam, eltelt egy h�nap, ezalatt j� p�r kil� gy�m�lcs�t feldolgoztam.

A sajtgy�rt�snak Lajos Mari instrukci�i alapj�n kezdtem neki, de nagyot csal�dtam. A gy�m�lcs:cukor=1:1 ar�ny olyan szint� t�lz�snak bizonyult, amit�l kifejezetten kellemetlen lett a v�geredm�nyt. A cukor kikrist�lyosodott a sajtb�l, �s �lvezhetetlen�l �dess� tette azt, teljesen elnyomva a birs �z�t.

Jellemz� a cukross�g�ra az is, hogy az egy�bk�nt hat�rozottan finom, birs �zzel megbolond�tott Stahl-f�le alm�spit�t is csak �mmel-�mmal tudtuk megenni, mert m�g abban is zavar� volt a t�ltolt cukross�g, pedig ebben a receptben csak kieg�sz�t�k�nt szerepel a birssajt (elk�sz�t�se am�gy mindenk�pp aj�nlott, csak tal�ljunk hozz� megfelel� min�s�g� sajtot).

Egyszer�en nem hagyott nyugodni a probl�ma, ez�rt musz�j volt �j ar�nyokkal pr�b�lkoznom, �gy elindultam lefel�. Az alaprecept maradt, csak a cukor mennyis�g�t cs�kkentettem az almap�p mennyis�g�nek 60-50-40%-�ra, izgalommal figyelve, hogy siker�l-e �gy is el�rni a k�v�nt �llagot. Miut�n a k�s�rlet egy�rtelm� sikerrel z�rult, felb�torodtam.

Elhat�roztam, hogy v�gigviszem a sorozatot 0-10-20-30%-os pr�b�lkoz�sokkal kieg�sz�tve.

A v�geredm�ny tesztel�s�t t�bben v�gezt�k, �s arra jutottunk, hogy a 30%-nyi cukor az ide�lis. Az �llaga pr�ma, kell�en �des, de a birs �ze a domin�ns. Az persze el�fordulhat, hogy az alapanyag nem el�g �rett, �gy esetleg t�bb cukrot ig�nyel a dermed�shez, de ez m�r l�tszik a f�z�s v�ge fel�, �s ha nem kezd el dermedni az ed�ny fal�n illetve a fakan�lon, k�ldj�nk ut�na m�g 10% cukrot, de 40% f�l� ne menj�nk.

Az alm�kat k�r�mkef�vel megsik�ljuk, megmossuk,

h�j�val egy�tt felnegyedelj�k (vigy�zzunk, mert kem�ny a h�sa), a magh�zat j� nagy �vben kiv�gjuk, a gy�m�lcs h�s�t felkock�zzuk,

majd annyi v�zben, amennyi �ppen ellepi, puh�ra f�zz�k (30-35 perc).

Lesz�rj�k,

majd botmixerrel p�r�s�tj�k.

A gy�m�lcsp�pet lem�rj�k (ez az eg�sz alm�k kb. 60-65%-a lesz), azt�n a s�lya 30%-�nak megfelel� mennyis�g� cukorral, �s f�l kil�nk�nt 1/2 citrom �tsz�rt lev�vel �sszekeverj�k.

Folyamatosan keverve s�r�re f�zz�k.

Langyosra h�tj�k (ezalatt keverhet�nk hozz� pl. durv�ra t�rt di�t),

�s frissen tart� f�li�val (folpack) kib�lelt form�kba sim�tjuk.

1-2 napig fedetlen�l szikkasztjuk, majd kibor�tjuk a form�b�l

�s tov�bbi 4-7 napig ism�t sz�radni hagyjuk. H�v�s helyen, s�t�pap�rba csomagolva sok�ig el�ll.

Musz�j megeml�tenem m�g egy fantasztikus felfedez�st, amire a rengeteg alma f�z�se k�zben bukkantam.

Lajos Mari �rja, hogy ne �nts�k ki az alma f�z�lev�t, mert kiv�l� friss�t�. �s val�ban, n�lam val�s�gos f�gg�s�get okozott, pedig semmit sem tettem hozz�, csak sim�n beh�t�ttem, ez�ltal olyan s�r�, zamatos �s illatos innival�t kaptam, ami tartalmazza a birs kvintesszenci�j�t.

El is neveztem birsv�znek, a paradicsomv�z ut�n szabadon.

Sajtos k�s�rleteim sor�n azt is tapasztaltam, hogy nem csak a t�l sok cukor �rt az alma �lvezeti �rt�k�nek, de a t�l kev�s is. Sokkal intenz�vebb �s karakteresebb az �ze, ha n�mi cukorral kiemelj�k. Egyetlen kiv�telt tudok mondani: a birsb�rt, amit az eperb�r anal�gi�j�ra k�sz�tettem el. Tulajdonk�ppen nat�r gy�m�lcsp�pr�l van sz� (ugyan�gy k�sz�tettem el�, mint a sajtot eg�szen a botmixerrel bez�r�lag), amit v�kony r�tegben s�t�pap�rra kenve kisz�r�tunk.

Ezut�n apr�thatjuk kedv�nkre.

Eszegethetj�k mag�ban,

de �n felhaszn�ltam k�t �dess�ghez is: k�sz�tettem bel�le bonbont

�s megsz�rtam vele birsmousse-t.

Mindk�t �dess�ghez haszn�ltam f�z�tt nat�r almap�pet is, de itt be�t�tt az, hogy ebben a form�ban annyira jellegtelen a birs, hogy az �z�t elnyomta mind a feh�rcsoki a bonbonban, mind a tejsz�n �s a joghurt a mousse-ban.

F�ztem m�g az alm�b�l bef�ttet

�s komp�tot is,

ami s�ltek k�retek�nt is kiv�l� (az �n esetemben a hagym�s m�j�).

K�stoltam m�g egy vari�ci�t a munkahelyi menz�n: birsf�zel�ket r�ntott sajttal, ami legink�bb egy s�r� gy�m�lcsm�rt�sra eml�keztetett.

Befejez�s�l n�zz�k meg, mennyi mindenre j� a birsalma (gyakorlatilag mindenre), mi�rt �rdemes m�g vele b�bel�dni az �lvezeti �rt�k�n t�l.

A birsalma (Cydonia oblonga) a kultur�lis eml�kek szerint t�bb mint n�gyezer �ve ismert, �s egyes Biblia-ford�t�k, -elemz�k szerint az a bizonyos tiltott alma is birs volt val�j�ban (tov�bbi �rdekess�gek a n�v�nyr�l itt).

A g�r�g mitol�gia szerint Aphrodit�, illetve V�nusz egy aranyalm�t – arany birsalm�t – kapott Parist�l, mert a tr�jai kir�lyfi �t tartotta a legszebbnek. Ez�rt m�r az �korban a szerelem �s a boldogs�g gy�m�lcs�v� v�lt.

A birsalm�nak rengeteg j�t�kony hat�sa van. Magas a C-vitamin-tartalma, de A-, B1-, B2- �s E-vitamin is van benne. Az �sv�nyi anyagok k�z�l vasat, foszfort, k�lciumot �s k�liumot tartalmaz nagyobb mennyis�gben. Kifejezetten magas a pektintartalma, az �sszes gy�m�lcs k�z�l a birsnek a legmagasabb. Ebb�l kifoly�lag kiv�l� m�regtelen�t�, a pektin ugyanis a b�l ny�lkah�rty�j�n kialak�t egyfajta v�d�r�teget, ami megk�ti a k�ros anyagokat. A pektin tov�bb� er�s gyullad�scs�kkent� �s j� ny�kold�, a n�pi gy�gy�szat gyomorb�ntalmak �s torokgyullad�s eset�n is haszn�lja.

A birs ezenk�v�l g�rcsold�, �gy a menstru�ci�s f�jdalmakat is enyh�ti, s�t reum�s panaszok eset�n is haszn�l.

Mivel egy v�zben old�d� rostr�l van sz�, az em�szt�sre, az anyagcser�re is j� hat�ssal van. Nem utols�sorban a rendszeres birs fogyaszt�s a koleszterinszintet is kiegyens�lyozza.

R�gen nyugtat�nak is haszn�lt�k �g�si sebekre, szemre, b�rre, fagy�sra.

A n�pi gy�gy�szat a birs magvait k�h�g�scsillap�t�k�nt, enyhe hashajt�k�nt alkalmazza. Ken�cs�kben repedezett b�r, �g�si s�r�l�sek, felfekv�sek, arany�r kezel�s�re haszn�latos.

K�l�nlegesen magas P-vitamin tartalma g�tolja az �reged�si folyamatokat.

Mivel er�s antioxid�ns, a r�kot okoz�, �s a sejtek �reged�s�t felgyors�t� szabad gy�k�kkel szemben is sikerrel veszi fel a harcot.

(Tov�bbi �rdekess�gek olvashat�k r�la itt, itt �s itt.)

Mondtam �n, hogy mindent tud, r�ad�sul csuda finom is, v�tek kihagyni.

 

 

2019.01.31. 16:15, Marian

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s