Búzatérkép, lábliszt, placcmester. Aki meg akar ismerkedni kívülállóként ezeknek a fogalmaknak a tartalmával, be kell neveznie a Gyermelyihez egy gyárlátogatásra.
A Gyermelyi Zrt. Magyarország piacvezető tésztagyártója, legnagyobb tojástermelője és megkerülhetetlen malomipari szereplője.
1953. január 21-én tizenkét gyermelyi gazda megalakította a Petőfi Szövetkezetet. 1956-ban a laza szövetkezés felbomlott, majd 1959-ben, immár 120 taggal újraalakult a szövetkezet, amely 1500 katasztrális holdon és két volt uradalmi majorban megkezdte a közös gazdálkodást.
Az 1960-as években a földterületek táblásításának, a gépesítésnek, a műtrágya és növényvédő szer használat bevezetésének köszönhetően növekedtek a gabonafélék termésátlagai. A gazdák a takarmányegyensúly megtartása érdekében intenzív állatfaj tenyésztésébe fogtak, árutojást termeltek.
1970-ben a kormány tésztagyár építéséről határozott, amelyhez helyszínt kerestek. Gyermely jó hírű szövetkezete vállalkozott a feladatra és megkapta a lehetőséget. 1971-ben elindult a tésztagyártás.
A nyolcvanas évek közepén már négy község határában gazdálkodott a szövetkezet, s a gazdasági lehetőségeket kihasználva az ipari háttér bővítésébe kezdtek. Malmot építettek, így biztosítva egyenletesebb alapanyag-ellátást a tésztagyárnak. 1989-ben sikeresen megtörtént a napi 120 tonna felöntésű üzem beőrlése.
A rendszerváltozáskor a szövetkezet részvénytársasággá alakult.
1992-ben új takarmányüzem állt a baromfi-tenyésztés szolgálatába. Az ezredfordulóra a különböző akvizíciók révén már 9500 hektáron gazdálkodott a vállalatcsoport.
A 2001-ben átépített, Bühler technológiával felszerelt malom kapacitása napi 300 tonnára nőtt, a tésztagyár tésztaipari lisztigényét így már teljes mértékben képes volt ellátni, emellett jelentősen nőtt a malom piaci részesedése is. A kapacitás növekedésének köszönhetően 2005-től automata zsákolóval, valamint kis egység csomagolóval is bővült az ágazat, a Gyermelyi liszt megjelent fogyasztói kiszerelésben is.
2003-ban felépült a búza vetőmagot előállító üzem, és a búzatermelő partnerek innentől kezdve már csak Gyermelyi vetőmagot használnak.
2003 és 2006 között felépült a XXI. századi igényeknek megfelelő, a legmodernebb gyártóvonalakat és csomagolástechnikát magába foglaló, csúcstechnológiával működő tésztagyári komplexum, amelyhez egy ideális alapanyag-ellátást biztonságossá tevő lisztkeverő és egy automata magasraktár is kapcsolódik.
2008-ban megkezdődött a növénytermesztés gépparkjának cseréje.
2011-ben újabb magasraktár épült. A két tároló kötött pályás összeköttetésben van a liszt és a tésztagyári csomagolóüzemmel, így a késztermékek betárolása teljes mértékben automatizáltan történik.
Az Európai Unió szigorú állatjóléti előírásainak megfelelve 2012-ben befejeződött a tojástermelési ágazat teljes technológiai megújítása egy bővítéssel együtt.
A 2013-ban átadott új malom a lágybúza mellett már durumbúza őrlésére is alkalmas, ezzel az utolsó fontos tésztagyári alapanyag előállítása is cégen belülre került. A növénytermesztési vertikum a durumvetőmaggal szélesedett, az őrlési kapacitás növekedéséhez igazodva bővült az alapanyag tárolási lehetőség is, a lisztcsomagolóban egy újabb csomagológép állt üzembe, melynek köszönhetően gyorsan kielégíthetővé váltak az egyre növekvő vevői rendelések.
2014-ben megújult az arculat: a Gyermelyi tojás, liszt és tészta egységesített, jól beazonosítható márkajel alatt, új csomagolásban került forgalomba, ezzel erősítve a márka piaci megjelenését.
2016-ban a növénytermesztés az új eszközök beszerzése mellett, egy modern mezőgazdasági központtal bővült.
2017-ben a beruházások nagyságrendje meghaladta a 10 milliárd forintot. Az év közepére elkészült egy nagyteljesítményű, modern takarmánygyár, a harmadik magasraktár, és elkezdődött egy új tésztagyár építése, melynek eredményeként a rendelkezésre álló kapacitás évi 70.000 tonnára növelhető.
A gyár történetének azon pontján kapcsolódtunk mi be, amikor átadták az új üzemcsarnokot. Telekocsival indultunk Gyermelyre,
ahol regisztrációt követően megkaptuk kombinált jegyünket,
ami a gyárlátogatás mellett ebédre és egy italra, továbbá vásárlás esetén egy csomag ajándék tésztára is feljogosított bennünket (mindezt ingyen).
A túra kezdetéig megtekintettük az udvaron kiállított gépeket.
Ezután megnéztük a gyártó üzemeket,
majd átsétáltunk a magasraktárhoz.
Utunkat a malomban folytattuk, ahol végigkövettük a liszt készítésének
és kiszerelésének fázisait.
Ezt követően elfogyasztottuk ebédünket a kantinban (többféle tésztaételt felsorakoztattak a sóstól az édesig),
majd vásárolhattunk is Gyermelyi termékeket rendkívül kedvező áron.
Számomra a túra során legérdekesebb a tojástörő volt,
a vezető nélküli, önjáró targoncák,
és az a tény, hogy az üzemek olyan szinten automatizáltak, hogy dolgozókkal alig találkoztunk.
A rendezvényt nagyon profin bonyolították le, hatalmas tömeget mozgattak meg rendkívül flottul.
Idén a tavaszi nyílt napjuk április 27-én lesz, több időpontra lehet még jelentkezni. Csak ajánlani tudom, kedvünkre való kis program volt.