Nem kell ahhoz feltétlenül valamilyen plusz felhajtás (cukormáz, fondant, cukorkák), hogy szépet alkossunk, elég néhány frappáns ötlet is.

Nos ezek közül eredetileg egyik sem az enyém, csak magamra szabtam őket.

A rátétes változathoz a már unásig emlegetett (itt, itt és itt), formáját jól tartó tésztát használtam.

Elkészítettem az alaptésztát (teafű nélkül),

elfeleztem, és az egyik félhez 4,5 csapott kávéskanál kakaóport adtam.

Egy éjszakán át a hűtőben pihentettem őket,

majd kinyújtottam és kiszaggattam belőlük az alapokat.

A díszekhez szilikon formákba tuszkoltam a maradék tésztát,

majd fagyasztóban addig hűtöttem, amíg meg nem szilárdult annyira, hogy ki tudjam belőlük varázsolni a mintát.

Biztonság kedvéért megkentem tojással a hátukat, mielőtt ráfektettem őket a kekszekre,

hogy tutira ne potyogjanak le utólag.

A szíves tésztát az eredeti recept szerint készítettem el.

220 gramm liszt és 65 gramm keményítő keverékét átszitáljuk.

150 gramm vajat kihabosítunk, hozzászitálunk 110 gramm porcukrot, tovább habosítjuk, elkeverjük 30 gramm tojás felével, majd 0,5 teáskanál vaníliaaromával és a maradék tojással továbbkeverjük. Hozzáadjuk a lisztes keményítőt és kézzel egyneművé gyúrjuk.

Elfelezzük, és az egyik felét 2 teáskanál kakaóporral összegyúrjuk, majd mindkét tésztát egy éjszakára hűtőbe rakjuk.

Másnap fél centi vastagra nyújtjuk a tésztákat,

kiszaggatjuk belőlük a kis szíveket,

amiket aztán kicserélünk, és a másik tésztába helyezünk pepitában.

Óvatosan párszor átgörgetjük rajtuk a nyújtófát, majd kiszaggatjuk a kekszeket.

Szükség van valamilyen segédeszközre a sütőpapírra történő átemeléshez, mert a kétféle tészta egysége azért nem túl stabil.

170 ^oC-on 13-15 percig sütjük.

Az összes maradék (leeső, fel nem használt) tésztát összegyúrtam márványosra, és újabb szíveket szaggattam belőlük.

Illúziók ne legyenek, mindkét változat roppant macerás, munkás, de így is megéri őket kipróbálni.

Ízre, állagra nincs köztük lényegi különbség (talán a klasszik recept kicsit omlósabb, de ez adódhat abból is, hogy a szíves tésztát vékonyabbra sikerült nyújtanom), mindkettő nagyon finom. Különösen akkor, ha valódi vajjal és nem margarinnal készülnek.