Szeretnéd más szemmel, alaposabban megnézni az 1-es terminált annál, mint amikor felpörgetett állapotban a gépedhez siettél anno? Erre manapság két lehetőséged van. Elmehetsz például egy ott tartott rendezvényre. Érdekel esetleg az is, mi volt ezen a területen korábban, ki tervezte az épületet, milyen stílusban és elvek mentén, hogy zajlott az élet, amikor még üzemelt? Erre is van megoldás: vezetett séta.
Megállt az idő az ürességtől kongó épületben. Megtöltik viszont élettel a vezető bácsi szavai és sztorijai.
Megtudtuk, hogy ifj. Dávid Károly tervezte a reptér fogadóépületén felül a Népstadiont, az FMK-t, a MOM kultúrházat is. Rengeteg érdekes részletre felhívták figyelmünket, említhetem akár a járólapok fosszilikus zárványait,
vagy az eredeti Bauhaus tefonfülke ajtókat,
de a festmények keletkezésének körülményeit taglaló történetek is nagyon érdekesek voltak. Bemehettünk a kulisszák mögé, olyan helyekre, ami nosztalgiát ébresztett bennünk, illetve olyanokra is, ahol korábban sosem járhattunk.
És hogy legyen bulvár értéke is a posztnak: megcsodálhattuk közelről a bizonyos, sokat emlegetett, osztrák felségjelű gépet,
illetve Csányi Sándor
és a Lázár testvérek járművét.
Ha valaki szívesen olvasna többet erről a témáról, annak ezt, ezt és ezt az írást ajánlom.
Egy olyan kisfilmmel búcsúzom, ami bemutatja a belföldi repkedést hazánkban, továbbá teszek egy jövőbe látó kijelentést is: lesz még folytatás.