Culturewitches  

 

Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Brainstorming
Csak csndben. Csak halkan. Hogy senki meg ne hallja.
 
Legfrissebb
Friss bejegyzsek
2020.04.26. 10:16
2020.02.27. 17:16
2020.02.26. 17:21
2020.02.16. 08:56
2020.01.10. 07:44
Friss hozzszlsok
 
Culturewitches mindennapi betev

Esk, medvk, pipacsok

zd 2018

Igyeksznk nem elcspelt, tipikusan osztlykirndulsos clpontokon megfordulni, de egyre nagyobb kihvs fel nem dertett ltnivalkat tallni zd kzelben gy, 4 v utn. De mgiscsak sikerlt. Olyan is szerzett j benyomsokat, aki szmtalanszor jrt pldul Lillafreden, olyan is, aki mg csak tlen ltta, nem beszlve arrl, aki mg nem is hallott a Palotaszllrl vagy Ipolytarncrl.

A tavalyi trnk az estl s a medvktl val rettegs, illetve egy komoly pipacsmez levadszsnak jegyben telt, de az n kerek szlinapom szelleme is ott lebegett flttnk vgig.

Ha jl emlkszem, hromszor jrtam mr korbban Ipolytarncon. Itt tanultam meg a riolittufa kifejezst, s minden egyes alkalommal elvarzsolt a ltnivalk klnlegessge s a tj szpsge, ezrt is vlasztottam bele a programba. Az erdben csalinkzni persze j idben az igazi, ezrt is volt roppant lehangol, hogy bejtt a meteorolgia napok ta tart krogsa s olyannyira elromlott az id pntek reggelre, hogy le kellett cserlni a kiksztett, knny kis ruht zrt cips-eskabtosra.

Csodval hatros mdon viszont pont elllt az es, amikorra a vezetett sta kiindulsi pontjhoz rkeztnk.

J sok iskols hangoskodott a vezetre vrk kztt a geolgiai tansvny bejratnl, de szerencsre megint kifogtunk egy olyan szakembert, aki nem csak tudsval, hanem eladsmdjval is lenygzte a hallgatsgot, gy nem volt semmi problma a tindzserekkel.

Az Ipolytarnci smaradvnyok Termszetvdelmi Terlet egy 510 hektron elterl vilghr slnytani lelhely, egy 20 milli vvel ezeltti vulkni katasztrfa sorn betemetett „svilgi Pompeii”.

A terlet tudomnyos vizsglatai 1836-ban kezddtek el, s idkzben a tma irnt rdekldk zarndokhelyv vlt. Az 1944 ta vdett, Eurpa Diploms terlet vilgrksgi nevezs alatt ll.

Mintegy 17 milli vvel ezeltt Ipolytarnc krnykn szubtrpusi serd burjnzott. Egy hatalmas vulknkitrs elpuszttotta az skori vegetcit, m a mindent maga al temet vulkni hamurtegnek (riolittufa), s a klnleges konzervldsi krlmnyeknek ksznheten feltrulnak elttnk az akkori flra s fauna megkvesedett nyomai.

Idig tbb mint 15 ezer levllenyomat kerlt mzeumokba a fosszilis flrbl. A nvnyi fosszlik mellett, fknt az itat- s gzlhelyeken rg kihalt llatfajok nyomainak sokasga maradt htra. 11 llatfaj tbb mint 3000 lbnyomt sikerlt beazonostani, de a ragadozk, az sorrszarv, a prosujj patsok s a madarak lbnyomai mellett a pihen, vagy az iszapban megcssz llatok, st hullmfodrok s escseppek nyomai is az iszapba kvltek.

Ipolytarnc nevt elszr a krnyken megtallt, kzel 100 mter hosszsg s 8 mter kerlet risi megkvlt fa tette hress. A vilg legnagyobb ismert megkvesedett fenyfljt a Borks-patak bontotta ki a vulkni kzetbl. A megkvesedett sfeny felkeltette Kubinyi Ferenc, a magyar slnytan egyik megalaptjnak rdekldst is, aki 1836-ban elszr vgzett tudomnyos vizsglatokat a krnyken. A kfa legsrlkenyebb rszei fl 1866-ban vdboltozatot emeltek.

1900-ban fedeztk fel az sllati lbnyomokat, 1903-ban pedig feltrtk a szomszdos vzmoss cpafogas homokkveit.

Ipolytarncot a vilg leggazdagabb harmadkori lbnyomos lelhelyeknt tartjk szmon.

A fogadplettl a geolgiai tansvny (amelyen az sfeny s a lbnyomok is megtekinthetk) bejratig egy 700 mteres tszakasz, a kzetparki tansvny vezet el. Minden egyes lpse 15 ezer vvel visz kzelebb a geolgiai tansvny bejratnl lv rtegek korhoz.

Vgignztk az sszes ltnivalt, kztk az stenger nyomait,

a megkvesedett fkat,

a nagycsarnokban a rengeteg lbnyomot s azon llatok 3D-s kpt, amelyek ezeket hagytk.

Miutn a kedves vezet hlgy rtkelte az rdekldsnket, ajnlott a kzelben egy olyan ltnivalt (Palc Grand Canyon), amirl az alapos felkszls ellenre sem hallottunk korbban.

A tra vgeztvel visszastltunk a fogadplethez a miocn erdn t.

No itt kezddtt a medvktl val rettegs, mert az azrt mgsem lehet vletlen, hogy meglehetsen rszletes lersban tjkoztatnak arrl, mit kell tenni, ha netntn sszeakadunk eggyel (akkor mg nem is sejtettk, hogy a kvetkez napokban, st hetekben, msrl sem fognak szlni a hradsok, mint hogy pp melyik lakott telepls belterletn garzdlkodnak ezek a jszgok).

Beltnk a 4D moziba, amelynek lsei kirztk bellnk a lelket, gy nem volt kifejezetten felemel az lmny.

Sajnos a lombkorona stnyt csak kvlrl tudtuk lefotzni, vgigmenni rajta nem volt szabad, mert csszott mg a korbbi estl.

Vgezetl kitanulmnyoztuk a mocsrciprusokat a hzikjukban.

2007 nyarn a bkkbrnyi lignitbnya terletn, 60 mter mlyen a fld alatt, meddtakarts kzben 15 darab, 8 milli vesnek becslt mocsrciprus trzsre bukkantak a bnyszok. Eredeti formjukban s anyagukban konzervldtak az ket krlvev vizes homokgyban. Ilyen ids erd mg nem kerlt el korbban. Konzervls utn a 3-5 mter magas, 2-3 mter tmrj s 7-11 tonns trzsek 2007-ben, specilis szllteszkzzel rkeztek Ipolytarncra.

A parkolban koccintottunk egyet s akarva-akaratlan eltapostunk nhny minibkt, amelyek szzval ugrltak mindenhol.

Elindultunk, de mg nem zd fel, hanem a Pris-patak vlgyhez, amit a vezet hlgy ajnlott.

A Pris-patak festi szurdokvlgye a Cserht fltt, Ngrdszakl s a szlovk-magyar hatr szomszdsgban tallhat. A meredek falakkal vezett vlgy s a benne idszakosan mkd patak miatt a trzk a palc Grand Canyonnak is nevezik.

A Pris az Ipoly mellkvlgye, mely az v tlnyom rszben szraz, de nagyobb eszsek s olvadsok idejn letre kell, zuhatagok csobogsval tltve be a 15-20 mter mly, s nhol csak pr mter keskeny szurdokot.

Kialakulsa s mai jellegzetes kinzete feltehetleg egy pr milli vvel ezeltt itt hzd folynak, illetve annak deltjnak ksznhet. Az itt kialakult ledkes kzetbe vgta ksbb a maga tjt a Pris-patak, amely ezltal felsznre hozta a lerakdott rtegeket s klnleges ltvnyt adott a mai helynek.

B negyedrnyi autttal rtnk el ide Ipolytarncrl. Miutn a szurdok bejrsa 2 – 2,5 ra, radsul dagonyzni kellett az es utni srban, tovbb jabb zuh fenyegetett, ppen csak bekukkantottunk a szurdokba s mentnk is tovbb zd fel.

Itt mr feldsztett terasz vrt bennnket a szlinapomat megnneplend.

Szaktva a hagyomnyokkal nem szalonnt stttnk, hanem leveles tsztba tekert virslit ettnk,

volt persze torta is, meg ajndk, s sok-sok plinka.

Szombaton j korn keltnk, hogy teljesteni tudjuk a Lillafredet s krnykt megclz, nem ppen laza programot.

jmassn kezdtnk az skohnl s a mellette tallhat Massa Mzeumnl.

Fazola Henrik lakatos mester 1770-ben Fels-Hmor (ma Miskolc-massa) terletn, Mria Terzia engedlyvel az ltala felfedezett bnykra, illetve a trsgben tallhat hatalmas erdsgekre alapozva vasmvet ptett.

Fia Frigyes, aki kiemelked eredmnyeket rt el a hazai aclgyrts megteremtsben, elbb a Garadna-patak mentn 1810-1812 kztt megptett egy duzzasztgtat, amellyel ltrejtt a Hmori-t, majd 1813-ban jmassn egy korszerbb koht, vasmvet teleptett. A koh, amely 1831-ben tptsre kerlt, az 1870-ben Miskolc s Disgyr kztt teleptett vasgyr zembe helyezse utn, 1872-ben fejezte be mkdst.

A kvetkez vtizedek sorn romba dlt nagyolvasztt a disgyri kohszati zemek hathats tmogatsval a XX. szzad kzepn rekonstrultk, rszben eredeti formjban helyrelltottk. Az ptmny Magyarorszg legrgibb ipari memlkeknt vlt kzismertt.

A Massa Mzeum a disgyr-hmori vasm szzves trtnett s a gyr letben fontos szerepet jtsz Fazola-csald tevkenysgt mutatja be.

Itt megint egy rendkvl kedves s elzkeny mzeumi alkalmazottal hozott ssze minket a sors. Ennek pusztn annyi volt a htrnya, hogy mindent el akart neknk mondani, mindent meg akart mutatni, de brmilyen rdekes volt is az eladsa, futnunk kellett tovbb, hogy elrjk a vonatunkat.

Mr a mlt szzad els vtizedben terveztk a Bkkben lv kincstri erdbirtokokbl a fa szlltsnak knnyebb ttelre kisvast ptst.

Az engedlyokiratot 1920. februr 24-n adtk ki, ekkor kezddtt meg az ptkezs, november 4-n pedig vgigfutott a vonalon az els, ft szllt tehervonat. Kezdetben Szinvavlgyi Erdei Vast volt a neve.

A forgalom szmra kt MVAG gyrts gzmozdonyt s 27 nyitott teherkocsit vsroltak.

1924. mjus 3-n indult a szemlyforgalom. Kezdetben a teherkocsikra padokat szereltek, s kszen llt a nyitott, nyri szemlykocsi.

1927-ben megkezddtt a Palotaszll ptse, ezzel kiltsba kerlt a szemlyforgalom fejlesztse. Lillafreden llomspletet emeltek.

1929-ben a GANZ gyrbl kt motorkocsit vsroltak, hozzval ptkocsikkal. Az egyik ptkocsit szalonkocsinak ptettk, egy msikban pedig poggyszszakasz is volt. Ugyanekkor kezdtk hasznlni a Lillafredi llami Erdei Vast nevet.

1940-ben az egyik motorkocsit Ganz-Jendrassik dzelmotorral szereltk fel.

Az 1950-es vek elejn a hagyomnyos fa mellett a salakkpz anyagknt hasznlatos dolomit szlltsa is megindult a Vasmbe.

1972-ben lltottk le az utols gzmozdonyt, azta kizrlag dzel zem a vast.

1980-tl a szn s a k szlltsa megsznt, de nem teljesen, a szn csak irnyt vltoztatott, a fvasti rakodtl a paprgyrig utazott. A nyolcvanas vek kzepn bevezettk a fldgzt a gyrba, attl fogva az tmen teherforgalom megsznt, csak a kitermelt ft szlltottk, de azt is egyre kevsb.

A teherforgalom az 1980-as vek vgtl gyakorlatilag megsznt.

A vonal szemlykocsii egyedi jellegek, (egy tpus kivtelvel) ms vaston nem tallhatk ilyenek.

A kisvonattal elztygtnk a Pisztrngtelephez.

A Lillafredi Pisztrngtelep a Garadna-vlgyben tallhat. A telep maga tenyszti a pisztrngokat, amelyek igen knyes llatok, folyamatosan biztostani kell szmukra a megfelel hmrsklet, oxigntartalm, ramlsi sebessg vizet.

1932-ben a Hmori-t pisztrngjainak 80%-a betegsg miatt elpusztult. Ekkor merlt fel jra (Herman Ott mr 1906-ban javasolta egy szakszer pisztrngtelep megptst), hogy pljn pisztrngkeltet telep. A vlaszts a Garadna vlgyre esett, ahol a Margit-forrs lland hmrsklet, oxignds vize az ikrakeltetsre, tavak tpllsra a legmegfelelbb volt. 1932 szn kezdtk meg az ptkezst. Elszr egy 32 m²-es keltethz plt fbl. Ksbb elkszlt ngy t a Garadna-patak jobb partjn.

Az els ikraszlltmny 1933. mrcius 1-n rkezett Traismauerbl, majd Znivraljrl.

Kzben elkezddtt egy sajt anyallomny kialaktsa is, amit a krnyez patakokbl fogtak be. A kvetkez vekben tovbbi kt, majd mg ngy t plt, amelyek vzelltst a Garadna-patak biztostotta. 1940–41-ben j keltethzat ptettek a rgi helyett, amely ersen elhasznldott.

A msodik vilghbor alatt, 1944. december 12-n a teljes halllomny megsemmislt. A patakokbl visszafogott pisztrngokkal indult ismt a termels.

A telep llapota, s ezzel egytt a termels 1968-tl kezdve rohamosan romlott. 1980–82-ben vente 120 000 ikrt s 1–1,2 tonna tkezsi pisztrngot tudott ellltani. Mra a termels a vzhozamtl fggen elri a 30–36 tonnt, s 0,5–1 milli ikrt keltetnek vente.

1991-ben nyitottk meg az Erdei halstdt, ahol a halak egy rszt helyben stve vagy fstlve rustjk. A vendg a lehet legfrissebb halat kapja, azaz mieltt az asztalra kerl, nhny perccel korbban mg szott az a pisztrng. Igazi klnlegessg a fstlt pisztrng: egy jszakt pcoljk 12-fle fszerben s hagyomnyos mdon fstlik, bkkfa frszporon egy napig. Az Erdei halstdben tmelegtve majonzzel, mustrral tlaljk.

A vevk, a hziasszonyok rszrl egyre ntt az igny a konyhaksz haltermkek irnt, ezrt 2004-re felptettek egy kis volumen halfeldolgozt Mlyinkn, ahol fstlt s grill-pcolt pisztrngot csomagolnak.

J rzkkel vgtunk a vonatrl leszll tmeg el, gy gyorsan meg is tudtuk vsrolni ebdnket, s azt falatozva, a tetvel elltott asztalok melll vidman nzdegltk a kzben kint leszakad eget.

Amint megtelt a pocakunk, egybl nyitottabbak lettnk a keltet egyb ltnivalival szemben (kellemetlen meglepets volt a bcsi, aki a halakat bunkzta le folyton-folyvst).

s mr futottunk is jra a kisvasthoz, hogy megismerkedjnk a Palotaszllval s krnykvel.

A kzhiedelem szerint Lillafred nvadja grf Bethlen Andrs fldmvelsgyi miniszter volt, aki 1892-ben Vay Lilla rhlgy tiszteletre keresztelte el az egyik vadszat sorn felfedezett, lenygz szpsg helyet. Az esemny felkeltette az rdekldst a krnyk irnt. A kvetkez vben megindult a Lilla szll ptse (a msodik vilghborban legett).

Az dltelepp fejleszts gondolata az 1920-as vekben grf Bethlen Istvn miniszterelnkben fogalmazdott meg. vetette fel egy olyan kormnydl ptsnek gondolatt, ahol a nemzetkzi kapcsolatokat fogadsokkal egybektve polhatjk. A javaslat miatt Bethlent sok brlat rte, mivel a '20-as vek vgnek nemzetkzi gazdasgi vlsga Magyarorszgon is slyos helyzetet idzett el, gy a szll ptshez szksges hatalmas beruhzs esztelennek tnt.

Mindezek ellenre a szll ptsrl dnts szletett, a tervezssel Lux Klmnt, a neves ptszt bztk meg. Lux a szllt az 1400-as vek vgnek stlusban lmodta meg, idzve a Mtys-korabeli palotk hangulatt. A tervek tartalmaztk az plet krnyknek kialaktsra vonatkoz elkpzelseket is (pl: fggkert, parkosts, rdli- s bobplyt, felvonval elltott splyt s sugr sncot). A szlloda ptse 1927-30 kztt zajlott. Az pts folyamata a gazdasgi vlsg idejn a jl szervezett kzmunkk egyik legltvnyosabb pldja volt, amelyrl a beruhzs ellenzi is elismeren nyilatkoztak.

A Palotaszll tadsra 1930. jnius 7-n kerlt sor. A szlloda hamar a luxusvendgek kedvelt tartzkodsi helye lett. Lillafred mint klimatikus dl- s gygyhely vlt ismertt.

A '30-as vekben a szlloda tbb rangos rendezvnynek is otthont adott. 1931 jniusban itt rendeztk meg az els Magyar Filmhetet. A rendezvny alkalmbl sok neves sznsz s hazai elkelsg rkezett.

1933 jniusban 200 rsztvevvel itt zajlott le az ri Ht, amin rszt vett Jzsef Attila is, s a krnyk szpsge ihlette az da megrsra.

Az zemeltets a megnyitst kveten hossz idre az llam kezben maradt. A msodik vilghborban a Palotaszllban hadikrhzat rendeztek be a sebeslt orosz katonk szmra. Br a hbor alatt az plet maga nem rongldott meg jelentsen, a krhzi zemels helyrehozhatatlan krokat okozott az eredeti fnyz berendezsben. A hbor utn az zemeltetsi jog a Bkki Gygyfrdkre, majd a Szakszervezetek Orszgos Tancsra szllt. A szlloda ezt kveten 40 vig SZOT dlknt zemelt, ahol beutalt dolgozk kaptak elhelyezst.

A szll zemeltetst a Hunguest Rt. 1993-ban vette t, majd 1998-ban nagyszabs feljtst vgeztetett a szllodban, melynek sorn a szobkat j burkolattal s btorzattal lttk el, valamint az eurpai sznvonal sport-fitness centrum is ekkor kerlt ltrehozsra. A Palotaszll a korbbi egycsillagos helyett hromcsillagos lett, 2009 sztl pedig az jabb feljtsnak ksznheten ngycsillagos.

A szll jdonsga s ltvnya hamar megmozgatta a filmksztk fantzijt is. Rszben itt forgattk az 1934-es Meseautt, szerepelt a Magyar vndorban, illetve A miskolci boniskljd cm filmben is.

A szll ptsekor kitermelt kzetek s fld elhelyezst a hegyoldalban teraszok kialaktsval oldottk meg, a vgeredmny pedig a Palotaszll fontos ltvnyeleme lett. A kitermelt kzet maradk rszt porr rlve a Hortobgy szikes talajnak javtsra hasznltk fel. Az t terasz 1929-re kszlt el.

A fggkertekben 2013 szn tematikus teraszokat alaktottak ki. Az egyes megllk a kltszetrl, a kltkrl, a termszettudsokrl, a szerelemrl szlnak; de kell hangslyt kapnak a termszeti s a mestersgesen ptett krnyezeti elemek is: a vzess - mely az orszg legmagasabb vzesse -, az Anna-barlang, a Garadna-patak, a Jzsef Attila-szobor, a kbe vsett da idzet.

A fontosabb lillafredi barlangok az ptkezs idejn mr ismertek voltak.

Az Anna-barlangot 1847-ben megltogatta Petfi Sndor.

Eredeti bejratt a fggkertek kialaktsa miatt thelyeztk. A barlangot 1927-ben nyitottk meg a kznsg eltt, labirintusszer folyosrendszere mintegy 600 mter hossz.

Megnztk kvlrl a hotelt,

a vzesst,

a fggkerteket,

a szobrokat,

Petfi nyomait,

a tavat,

de az Anna-barlang sajnos zrva volt bezs miatt.

gy tovbb is mentnk a Szent Istvnhoz.

A fokozottan vdett Szent Istvn-barlang Lillafreden, a Palotaszlltl 500 mterre tallhat. Jratainak sszhossza 1514 mter, fggleges kiterjedse 101 mter. A bemutatott szakasz hossza 170 mter, a ltogats sorn oda-vissza 340 mter a bejrt tvonal hosszsga.

A felsznrl a mlybe jut karsztvz alaktotta ki, gynyr cseppkkpzdmnyek tallhatk benne.

Els tudomnyos lersa s elnevezse Kadi Ottokr nevhez fzdik, aki 1913-ban ktlhgcsval ereszkedett le a barlangba.

A barlang jrtvonalainak kialaktst 1927-ben kezdtk meg (a szll tadsakor mg nem volt ltogathat), s 1931 augusztusban nyitottk meg a nagykznsg szmra.

A barlangban gygyszati cl hasznosts is folyik. Fels lgti panaszokkal kszkd felnttek s gyermekek tltenek itt napi 3 rt a szanatriumi kezels kiegsztseknt. A barlang gygyhatst annak ksznheti, hogy az itteni leveg mikrobiolgiai szempontbl csaknem steril, azaz por-, csra-, s orvosi szempontbl allergn mentes kzeg. Ehhez hozzjrul az lland, 10C krli hmrsklet, a kzel 100%-os pratartalom s egyb klimatikus tnyezk, tovbb a barlangi krnyezet idegrendszerre gyakorolt kedvez hatsa.

A termek csodlatos akusztikval rendelkeznek, ezrt koncerteket is rendeznek bennk.

A pomps cseppkvek megtekintse utn kirndulsunk zrakkordjaknt libegztnk egyet a Bkk felett.

A Lillafredi Libeg a Bkk hegysg csodira nyjt gynyr kiltst a magasbl, s a lillafredi dlvezetbl szlltja az utasokat Jvorhegyre, Bkkszentkereszt irnyba.

A drtktlplys felvon 333 mterrl indul s a 606 mter magasan fekv hegyi llomsra szlltja az utasokat 1080 mter hosszan. Egyszerre tbb mint 180 ember gynyrkdhet a tjban a 16-18 perces menetid alatt.

zd fel menet meglltunk mg egy kiltnl,

aztn rvetettk magunkat a grillvacsorra.

Vasrnap dlelttre nem csinltunk programot, mert hazafel meg akartuk ltogatni mg a pceli kastlyt.

Judit segdkezett a gulys snre ttelben,

majd elment futni, kzben behzta vgre az olyannyira htott, tkletes pipacsmezt.

A korai ebdet kveten gyors bcst vettnk a hziaktl, s elindultunk Pcel irnyba.

Tudsok, rk tallkozhelye volt a klnleges freskkkal dsztett kastly 250 vvel ezeltt. A napjainkban lthat plet eldjt, amely egy kisebb mret kria volt, a rgi reformtus kzpnemes csaldbl szrmaz Rday Pl pttette, aki II. Rkczi Ferenc diplomatja, titkos kancellrja, majd a szabadsgharc buksa utn a hazai protestnsok vezralakja volt. Kajali Klrval, a Ngrd megyei fjegyz lnyval 1705-ben kttt hzassga rvn hozomnykppen kerlt a birtokba a pceli uradalom.

Fia, Gedeon - aki mr nem vllalt szerepet a politikai letben - barokk kastlly bvttette s kulturlis kzpontt tette a pceli csaldi rezidencit.

Az talaktssal a gdlli Grassalkovich-kastly ptmestert, Mayerhoffer Andrst, valamint fit, Mayerhoffer Jnost bzta meg.

Az plet kurizuma a termeit dszt freskk, amelyek nagy rszt Scherwitz Mtys ksztette 1766 s 1771 kztt. 

1872-ben a Rday csald anyagi gondjai miatt elrvereztette a kastlyt, ekkor kerlt a Kelecsnyi csald birtokba. A XX. szzad elejig nem hasznltk, majd az 1920-as vekben vgeztettek rajta nagyobb talaktsi munkkat. A II. vilghbor vgn mr rossz llapotban volt az plet, amelyet az 1950-es vekben llamostottak.

Az 1950-es vekben helyrelltott kastlyban 1998-ig a MV Krhz egyik kihelyezett rszlege mkdtt. A gygyintzet kikltzse utn az plet a Memlkek Nemzeti Gondnoksgnak kezelsbe kerlt.

Napjainkban, habr zajlik a kastly feltrsa s helyrelltsa, freskkkal dsztett, berendezett termei mgis ltogathatk.

Lenygz ez a kastly, sokkal sznvonalasabb, mintsem azt elre gondoltuk volna.

Ez az lmny mlt lezrsa volt a trnak, amin tbb vnyi foghjas jelenlt utn vgre mindenki rszt tudott venni.

Cmkk: program zd
2019.08.19. 06:33, Marian Vissza a bloghoz
4 hozzszls
Utols hozzszlsokjabbak 1 KorbbiakLegels hozzszlsok
Idzet
2020.05.31. 12:09
Riscilla Lauryn
Decent posting on the off chance that you require application improvement, so you find out the best web answer for Android application advancement. At any rate, great job and keep it up thanks  Celebrity Movie Jackets https://www.famousmoviejackets.com/
 

2019.08.19 19:08
Tnde

„ Hello, nosztalgia! :)

Idzet
2019.12.04. 12:20
aw123
Idzet
2019.08.22. 10:33
Juci

Bennem ez a tavalyi zd lnkebben l... Biztosan a j id miatt. Szuper volt!

Idzet
2019.08.19. 19:08
Tnde

Hello, nosztalgia! :)

Utols hozzszlsokjabbak 1 KorbbiakLegels hozzszlsok
 

Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG