A kubai rum t�rt�nete az 1500-as �vekben kezd�d�tt, amikor a cukorn�d lev�b�l el�sz�r �ll�tottak el� alkoholos italt. A cukrot Kolumbusz Krist�f ismertette meg Kub�val, aki a Kan�ri-szigetekr�l hozta ide az els� cukorn�dpal�nt�kat.

A XIX. sz�zadban az �j lep�rl�si elj�r�soknak k�sz�nhet�en jelent�sen javult az ital min�s�ge, �s a kubai rum nemzetk�zileg ismertt� v�lt. A legh�resebb m�rka a Bacardi csal�dhoz k�thet�, amely k�zel 100 esztend�n �t uralta a rumpiacot.

A rumk�sz�t�s folyamata a cukorgy�rt�s mell�kterm�kek�nt keletkez� ragacsos, borosty�nsz�n� anyag, a melasz h�g�t�s�val kezd�dik. A felh�g�tott kever�ket �leszt�vel oltj�k be, ily m�don erjesztik, majd lep�rolj�k �s lesz�rik. 18 h�nap ut�n tiszta v�z �s alkohol hozz�ad�s�val �ll�tj�k el� a fiatal, �ttetsz� „Silver Dry” min�s�g� rumot, a legt�bb rumos kokt�l alapanyag�t.

A tov�bbi rumf�l�k k�z� tartozik a Carta Blanca (ezt h�rom �vig �rlelik), a Carta Oro (�t �v) �s az Añejo (h�t �v). A hosszabb ideig �rlelt, ez�rt jobb min�s�g� rumot rendszerint tiszt�n vagy j�ggel fogyasztj�k.

A kokt�lok 1870 ut�n v�ltak n�pszer�v�, amikor az Egyes�lt �llamokban kifejlesztett�k a j�gk�sz�t�s m�dszer�t, a Cuba libre kokt�l pedig a XIX. sz�zad v�g�n sz�letett meg, miut�n a szigetre �rkez� amerikai katon�k magukkal hozt�k az otthoni, palackozott Coca-Col�t. A daiquir� kokt�lt egy m�rn�k tal�lta ki, aki a Kuba keleti r�sz�n fekv� Daiquir� b�ny�kban dolgozott. A kokt�lok k�l�n�sen az 1920-as �vekben voltak n�pszer�ek, amikor rengetegen utaztak Kub�ba, f�k�nt Amerika �szaki, szesztilalommal s�jtott fel�b�l.

A rum a kubai mindennapok szerves r�sze, a partikon �s fesztiv�lokon �pp�gy h�dolnak az �lvezet�nek, mint a santer�a szertart�sain.

Manaps�g Kuba legh�resebb m�rk�ja a Havana Club, legh�resebb kokt�lja pedig a friss�t� mojito, amely kiv�lt a tr�pusi �ghajlat alatt fens�ges.

Bacardi

Don Facundo Bacardi Masso 1814 okt�ber�ben sz�letett a spanyolorsz�gi Sitges-ben. Tizen�t �vvel k�s�bb testv�reivel Spanyolorsz�gb�l a gyarmati Kub�ba, a csod�latos Santiago kik�t� v�ros�ba emigr�lt.

Santiago volt a helysz�ne a t�bb �ves gondos k�s�rletezget�seknek, mely ut�n Don Facundo l�trehozta vil�gh�r� BACARDI rumjait, �s ahol 1862-ben megalap�totta a Bacardi y Compania c�get. Ugyanebben az �vben �j szimb�lum is sz�letett: a Bacardi denev�r,mely embl�ma minden Bacardi term�k c�mk�j�n megtal�lhat� az�ta is. A csal�d elmond�sa szerint ez Don Facundo Bacardi feles�g�nek, Dona Emilia Lucia Victoria Moreau-nak k�sz�nhet�. � javasolta, hogy a denev�r legyen az �jfajta rum embl�m�ja. A denev�r a kubaiak k�r�ben az�rt volt n�pszer�, mert j� eg�szs�get, szerencs�t �s a csal�d egys�g�t szimboliz�lta. Az embl�ma megalkot�s�nak gyakorlatias haszna az volt, hogy a XIX. sz�zad nagym�rv� �r�studatlans�ga k�zepette a term�k egy memoriz�lhat� jelet- ma �gy nevezn�nk m�rkajelz�st kapott, mely r�v�n jobban azonos�that� lett. A kubaiak a denev�res rumot kezdt�k el keresni �s fogyasztani.

Az �j c�g tev�kenys�g�nek els� �vtizedei alatt forradalmas�totta a rumk�sz�t�s gy�rt�stechnol�gi�j�t, Don Facundo l�trehozta gondosan �rlelt rumjait, valamint a vil�g els� feh�r rumj�t. Ezen �j�t�sok r�v�n szerezte meg c�ge a "Los Maestro del Ron" c�met. Kub�ban akkor m�r �vsz�zadok �ta k�sz�tettek rumot cukorn�db�l, de az ital m�g alig eml�keztetett a mostanira. A Bacardi 1862-es megjelen�s�t k�vet�en csak �vtizedek m�lva jelent meg a t�bbi ma ismert kubai m�rka, k�lf�ld�n azonban igaz�n csak a Bacardi v�lt ismertt�, s ez�rt l�nyeg�ben egyet jelentett a kubai rummal.

Az 1958-as kubai forradalom el�tt Santiago de Cuba-i rep�l�t�ren a "LA CUNA DEL BACARDI", " A BACARDI SZ�L�HELYE" felirat volt olvashat�, �dv�z�lve mindenkit e csod�latos szigeten.

Az 1920-as �vekben, a klasszikus kubai kokt�lok sz�let�se idej�n a Bacardi csal�d tov�bb terjeszkedett Havann�ba. A divatoss� v�l� kokt�loknak k�sz�nhet�en pedig vil�gszerte egyre t�bben fogyasztott�k a Bacardit. Az ig�nyeket kiel�g�tend�, a c�g akkor m�r nemcsak Kub�ban, de t�bb k�rnyez� orsz�gban is gy�rtott.

A Fidel Castro vezette kommunista forradalom, illetve kubai totalit�rius rezsim hatalomra ker�l�se ut�n 1960. okt�ber 14-�n a v�llalat, valamint a Bacardi csal�d �sszes kubai vagyon�t kisaj�t�tott�k �s csal�dtagokat sz�m�zt�k Kub�b�l. Ha a gy�rukat, vagyonukat �s cukorn�d �ltetv�nyeiket nem is, a m�rkanevet magukkal vihett�k emigr�ci�jukba. A c�g Puerto Rico-i, mexik�i �s braz�liai v�llalatai jelentett�k az �jrakezd�s b�zis�t. Szenved�lyes c�ltudatoss�ggal a Bacardi csal�d talpra �llt �s prosper�l, �gy ma m�r a Bacardi rum a vil�g 170 orsz�g�ban kaphat�.

A Bacardi a vil�g legnagyobb, teljes eg�sz�ben csal�di tulajdonban l�v� szeszesital-el��ll�t� v�llalata, ami t�bb mint 100 orsz�gban �ll�t el� �s forgalmaz szeszes italokat �s italkever�keket. Az azonos n�ven kaphat� rumm�rka vil�gviszonylatban az egyik legkeresettebb. A konszern t�bb mint 200 tov�bbi m�rk�j�hoz tartozik a Martini, Grey Goose Vodka, Bombay Sapphire Gin, Dewar's Scotch Whisky, tov�bb� a tequila-m�rk�k k�z�l a Cazadores.

Havana Club

A Havana Club t�rt�nete eg�szen 1878-ig ny�lik vissza, amikor az Arechabala csal�d szeszgy�r�b�l kiker�lt az els� palack. Az �zlet viszont nem ment �gy, ahogy szerett�k volna, �gy a gy�rt�s a m�sodik vil�gh�bor� alatt megsz�nt. A Castro-rezsim hatalomra ker�l�s�t k�vet�en a kubai �llam ind�totta �jra a termel�st, majd 1966-ban nemzetk�zileg is bejegyeztette a m�rk�t.

Ma m�r a rumcsal�d �sszesen nyolc tagb�l �ll. A legdr�g�bb�rt, a Maxim��rt a kifinomult �zl�s� �s vastag p�nzt�rc�j� vev�nek 1500 doll�rt kell fizetnie.

A finom ned� egy�bk�nt az orsz�g f�v�ros�r�l kapta nev�t, �gy nem v�letlen, hogy mindkett� embl�m�j�ban megtal�lhat� a Giraldilla, amely a h�s�g �s rem�ny szimb�luma (Havanna jelk�pe La Giraldilla, a legenda szerint f�rj�t visszav�r� nemesasszony). A Havana Clubot egyfajta var�zslat �vezi, amely azt az �rzetet kelti, hogy fogyaszt�ja kifinomult �rz�k� �s st�lusos. A kubai m�rk�t 2006-ban �s tavaly is Cool Brandnek v�lasztott�k Angli�ban.

Mindez nem is meglep� azok ut�n, hogy a rumcsal�d az ut�bbi �vek legdinamikusabban n�vekv� italm�rk�j�nak sz�m�t. Felfut�sa a Havana Club International S.A. 1993-as megalakul�s �ta tart. A v�llalatot a rumgy�rt�s�rt felel�s kubai c�g �s a francia Pernod Ricard Group alap�totta.

A n�veked�shez hozz�j�rult, hogy a vegyes v�llalat 2007. janu�rban rumlep�rl�t nyitott a kubai San Jos�ban. A 35 futballp�ly�nak megfelel� ter�leten elhelyezked� �zem hat �rlel� pinc�j�vel az ipar�g legnagyobb �rlel� kapacit�s� rumlep�rl�ja a vil�gon. Mivel pedig a s�t�t, �rlelt rumok ir�nt is dinamikusan n�vekedik a kereslet, ez�rt az �j l�tes�tm�ny els�sorban ezek gy�rt�s�ra specializ�l�dott. A lep�rl� a hagyom�nyos kubai rumk�sz�t�s folyamat�t alkalmazza, amely a t�lgyfahord�ban v�gzett term�szetes �rlel�sen alapszik – ez a kever�s �s �rlel�s m�v�szete, amely a magasan k�pzett Maestro Roner�k fel�gyelete alatt folyik.

Cuba libre (recept itt)

Daiquir� (recept itt)