Eredetileg csak arra voltam k�v�ncsi, hogy D�niel �s Harry k�l�nv�ltak-e m�r. M�rmint Radcliff �s Potter. Hogy Dani meg�llja-e m�r v�gre a hely�t �n�ll� individuumk�nt.

L�ttunk m�r be�p�l�s sztorit p�ld�ul a Feketelist�ban,

meg sok minden m�st is. �gy elkezdett foglalkoztatni az a k�rd�s is, hogy hozott-e b�rmi �jat ez a film a saj�t m�faj�ban, ez�rt musz�j volt m�lyebbet mer�tenem.

Min�l kevesebb l�zungot szeretn�k puffogtatni. Olyanokat, hogy milyen sz�les k�rben elterjedt probl�m�val �llunk szemben, hogy mennyire vesz�lyes ez. Meg hogy milyen gyomorszor�t� �rz�s, ha kisebbs�geket vegz�lnak valami olyasmi�rt, amir�l nem tehetnek.

Magunkon is sz�mtalanszor �szrevessz�k, hogy mennyire k�nny� belecs�szni �t�letalkot�si hib�kba (sztereotipiz�l�s, el��t�let, Halo-effektus, �sszekapcsol�s, kivet�t�s). Mert h�t ezek bizony emberi gyarl�s�gok �s sajnos jelen k�rnyezet�nk is r�er�s�t, s�t tudatosan terel minket ebbe az ir�nyba. De �n megvetem a l�bam �s ellen�llok. Juszt sem vagyok hajland� valakit csak az�rt ut�lni (f�leg nem �ld�zni), mert p�ld�nak ok��rt szereti a pacalp�rk�ltet, m�k�rme van, vagy tangabugyit visel, b�rmennyire ut�latos dolog is ezek mindegyike sz�momra (�rtitek ugye, hogy sz�nd�kosan nem p�ld�l�zom faji, vall�si, politikai, nemi �s hasonl� szempontokkal?).

Most, hogy ezt tiszt�ztuk, l�ssuk a filmeket.

T�bb k�z�s von�s fellelhet� ezekben az alkot�sokban. Valamilyen csal�di trag�dia, az apa elveszt�se, vagy a vele azonosulni nem tud�s, fiatalkori l�zad�s, emiatt csal�don k�v�li p�ldak�p keres�se, k�z�ss�ghez val� tartoz�s ig�nye hozza �ssze �ltal�ban a fiatal, �rzelmileg instabil f�h�st a rasszista, neon�ci eszm�kkel. T�bb esetben nem csak �k sodr�dnak, hanem a m�sik f�l tudatosan keresi ezt a bizonytalan, befoly�solhat� r�teget.

Szinte mindegyik sztori megb�n�s-vezekl�st�rt�net, aminek v�g�re a f�h�s kiker�l a kor�bban r� er�s hat�st gyakorl� vez�regy�nis�g (apafigura), illetve eszm�i al�l. Mert belef�rad az er�szakba �s fel�brednek emberi �rz�sei, vagy tal�lkozik valakivel, aki ellenp�ldak�nt szolg�l kor�bbi sztereot�pi�ira, illetve szerelmes lesz. Sokszor persze �gy is elker�lhetetlen a trag�dia, ezzel is �rz�keltetve, hogy kor�bbi tetteink k�vetkezm�nyei mekkora s�llyal nehezedhetnek r�nk.

Ezen filmek szinte kiz�r�lag skinheadekr�l sz�lnak. T�bbnyire teng�-leng�, c�ltalan fiatalokr�l, akiknek legjobb id�t�lt�se a randal�roz�s, t�r�s-z�z�s �s kisebbs�gi csoportok zaklat�sa, mivel �ket okolj�k nyomor�s�guk�rt, h�tr�nyos helyzet�k�rt.

Az, hogy ez is egy t�ves �ltal�nos�t�s (skinhead=rasszista=neon�ci) csak a feldolgoz�s folyam�n tudatosult bennem, amikor megn�ztem az Ez itt Angli�t, majd ut�na is olvastam a dolognak (p�ld�ul itt), mert �reztem, hogy valami nem stimmel. Ugyanis Woody skinhead band�ja (akik k�z�tt fekete cs�v� is tal�lhat�) felkarolja az apj�t a falklandi h�bor�ban elvesztett, t�rsai �ltal sokat g�nyolt, 12 �ves Shaunt, kikup�lj�k, aty�skodnak f�l�tte. Nyoma sincs rasszizmusnak, am�g ki nem szabadul a b�rt�nb�l egy radik�lisabb banda tag, aki egyb�l agit�lni kezd Thatcher politik�ja �s a pakiszt�ni bev�ndorl�k ellen. Itt kett� is szakad a csapat, mert Woody-�k kategorikusan elhat�rol�dnak a rasszista ir�nyt�l, de sajnos a kisfi� rossz oldalon ragad.

Ez az a film, amely a szubkult�r�t, annak r�tegz�d�s�t mind k�z�l a legalaposabban bemutatja (sok remek zen�vel al�festve).

Az ausztr�lok kultuszfilmje (meg is sz�rt�k d�jakkal rendesen) a Romper Stomper, egy skinhead band�r�l sz�l, akik vietn�mi bev�ndorl�kat zaklatnak, mert olcs� munkaer�k�nt elveszik el�l�k a munkalehet�s�get. Na nem mintha �sszet�rn�k kez�k-l�buk, hogy dolgozhassanak (ink�bb a vietn�miak�t). Nem tudjuk meg honnan j�ttek, csak azt l�tjuk: �letc�ljuk semmi. Egyre brut�lisabb �sszecsap�sokat provok�lnak, �gy v�g�l elker�lhetetlenek a trag�di�k.

Nem a sztori az er�ss�ge, sokkal ink�bb az atmoszf�rateremt�s �s a fiatal Russell Crowe remek j�t�ka.

Tal�n a legismertebb mind k�z�l az Amerikai Hist�ria X, amely az egyik legkomplexebb alkot�s a t�m�ban. Bemutatja azt, honnan ered a szerepl�k rasszista be�ll�totts�ga, milyen r�teg, koroszt�ly fog�kony r� �ltal�ban, hogy pr�b�lj�k meg �ket befoly�solni �s manipul�lni, hogy igenis k�pes v�ltozni egy �rtelmes ember, ha a saj�t tapasztalatai ellene mennek a bel�sulykolt eszm�knek, hogyan k�pes hatni m�sokra, hogy az er�szak nem vezet sehov� (pontosabban csak �jabb er�szakot sz�l), hogy �ltala nem cs�kken az ember d�he, nem tal�l megold�st a probl�m�ira. �s hogy a m�ltunk mindig vel�nk marad, att�l nem szabadulhatunk. Ebben a filmben minden rendben van a sz�n�szi j�t�kt�l, a t�rt�netvezet�sen �t a k�pi vil�gig.

A hitetlen zsid�-n�ci Dannyje kett�s identit�s�val k�zd. Gyerekkor�ban hittantanulm�nyaihoz racion�lisan k�zel�tett, k�rd�seit fel is tette tan�rainak �s t�rsainak, de azokra nem kapott sz�m�ra elfogadhat� magyar�zatot, ami miatt csak gy�lt benne az el nem fogad�s �s az indulat, emiatt sodr�dott �t a m�sik oldalra. D�h�t v�ressz�j� antiszemitak�nt gy�l�lk�d�, beteg elm�leteket taglal� besz�dekkel �s tettlegess�ggel pr�b�lja levezetni, de ahogy halad megint a sz�ls�s�g fel�, onnan is visszapattan �s �jra k�zeledni kezd zsid� gy�kereihez. Daniel Burros t�rt�nete ihlette a filmet, f�szerepl�je a ritka �rz�kenyen j�tsz� Ryan Gosling.

A d�n �d�m alm�iban a neon�ci �d�m k�zmunk�ra �rkezik Iv�nhoz, a vid�ki pl�b�noshoz (Mads Mikkelsen), akinek sz�rnyai alatt m�s b�n�z�k is megpr�b�lnak j� �tra t�rni. A sztoriban s�lyosan zakkant mindenki (az aty�val az �len), egyed�l �d�m t�nik norm�lisnak (faramuci, ugye?). Eszm�i nem ker�lnek kifejt�sre, kimer�l annyiban a t�ma, hogy � k�pviseli a gonoszt. �d�m minden eszk�zzel (verb�lisan �s er�szakkal is) megpr�b�lja szembes�teni a mindenben �s mindenkiben csak a j�t l�t� Iv�nt a kegyetlen val�s�ggal, megpr�b�lja megt�rni hit�t, kiz�kkenteni �dv�z�lt der�j�b�l. Hogy ki gy�z, arra utaljon csak annyi, hogy �d�m v�g�l megs�ti az alm�spit�t, amit c�lul t�z�tt ki maga el�, amikor megismerkedett Iv�nnal. Elgondolkodtat�, szimbolista, beteg humor�, remek film.

Kanadai alkot�s az Ac�lbakancs. Egy indiai bev�ndorl� meggyilkol�sa miatt tart�ztatj�k le a v�ressz�j� skinhead Mike-ot. Egy zsid� �gyv�det rendelnek ki a v�delm�re, aki r�b�rja Mike-ot arra, hogy a korl�tolt neon�ci propagandasz�veg szajk�z�sa helyett kezdjen el gondolkodni, l�sson azon t�l, keresse meg, mi az � saj�t szerepe abban, hogy id�ig jutott �s hogyan v�ltoztathatna az �let�n m�r a b�rt�nben ahhoz, hogy jobb �letet �lhessen b�ntet�se let�lt�se ut�n. Viszonylag �rnyalt karakterek, j� sz�n�szi j�t�k, elgondolkodtat� p�rbesz�dek mindk�t f�lr�l.

Hollandi�ban j�tsz�dik a 70-es �vek v�g�n a B�r. A tin�dzser Frank apja holokauszt t�l�l�, aki nehezen tal�lja hely�t a t�rsadalomban, nehezen j�nnek ki a fi�val is. Vill�mh�r�t�k�nt funkcion�l k�zt�k Frank anyja mindaddig, am�g meg nem betegszik �s hal r�kban. A fi�ban csak gy�lik a feszk� a kora miatt is �s a sok fel nem dolgozott csal�di probl�ma miatt is. Egyre agressz�vabb, id�vel kor�bbi haverjai is kik�z�s�tik. �gy sodr�dik bele (a valahov� tartoz�s ig�nye miatt �s nem meggy�z�d�sb�l) egy skinhead band�ba. R�szt vesz azok balh�iban, am�g egy vereked�s cs�nya v�get nem �r �s b�rt�nbe nem ker�l. Hangulatfilm egy tin�dzser �rz�seir�l �s probl�m�ir�l, konkr�tan a skinhead szubkult�r�val nem sokat foglalkozik.

A finn Oroszl�nsz�v szerelmi t�rt�net. A munkan�lk�li, skinhead bandavez�r Teppo beleszeret egy pinc�rn�be, akinek fekete ap�t�l van gyereke. Fokozatosan megszokja, majd meg is kedveli a kisfi�t. El�sz�r megpr�b�lja �sszeegyeztetni k�tf�le identit�s�t, de ez csak ideig-�r�ig siker�l. V�g�l elt�volodik kor�bbi elveit�l �s harcost�rsait�l. Humoros, t�bbr�teg� alkot�s.

Miel�tt r�t�rn�k az Imperiumra, mindenk�pp meg kell eml�teni, hogy magyar film is k�sz�lt ebben a t�m�ban, nevezetesen Goda Krisztina Veszettek c�m� alkot�sa. De hogy hov� lett, fogalmam sincs. Semmilyen form�ban nem siker�lt levad�sznom.

�s most, megannyi duma ut�n j�jj�n v�gre az igazi aprop�.

D�niel egy meglehet�sen intelligens, �mde introvert�lt, mag�nyos, �r�asztal mellett �s�toz�, aktakukac FBI �gyn�k�t (Nate) alak�t (van szem�veg, rossz frizura, csapnival� ruh�k, meg komolyzene ir�nti affinit�s, mintha az valami elfajzott, b�na dolog lenne, ejnye m�r).

Egy nap ellopnak egy komoly c�zium sz�ll�tm�nyt �s az FBI arra gyanakszik, hogy a feh�r fels�bbrend�s�get hirdet� szem�lyek bomb�t akarnak bel�le gy�rtani, amivel faji h�bor�t k�sz�lnek kirobbantani. Be kellene �p�lni valakinek a soraikba, hogy kider�tse, hol a c�zium. Natet n�zik ki a feladatra, amit el�sz�r maga sem �rt. Azt�n vesz egy nagy leveg�t, leveszi a szem�veg�t �s null�s g�ppel letolja a r�zs�t a fej�r�l. Elk�sz�l a fed�sztori �s neki�ll tanulm�nyozni a n�ci irodalmat.

A film a neon�ci soksz�n�s�g t�rh�za. Nate v�gigj�rja az �sszes szintet, kezdve az agyatlan, csak balh�zni v�gy� aljan�pt�l, a hadseregg� szervez�d�s ig�ny�vel �sszever�d� csoporton �t az iskol�zott, intellektu�lis r�tegig (j� p�lda ez arra, hogy hi�ba kap valaki norm�lis nevel�st, hi�ba sz�letik �rtelmis�gi csal�dba, hi�ba hallgat Brahmsot, hi�ba olvas, ha olyan k�nyvek akadnak a kez�be, amelyek elt�r�tik ett�l az ir�nyt�l, mert torz elm�leteiket val�s�gnak fogadja el, azt�n logikusnak t�n� �rvekkel meg is er�s�ti �ket. R�vil�g�t, hogy nem a l�that� ellens�g az igaz�n vesz�lyes, hanem aki p�ld�ul a konszolid�lt mintapolg�r �s csal�dapa �larca m�g�tt sz�v�geti elmebeteg terveit.).

Az �tl�nyeg�l�s teljesen rendben van, b�r j�csk�n r�seg�tettek a kontrasztra azzal, hogy a "civil" Natet kicsit t�ln�n�zt�k. Dani kifejezetten j�l hozza a karaktert, k�r, hogy a maga 165 centij�vel fizikailag mindenkivel szemben alulmarad. Ez mondjuk abb�l a szempontb�l el�ny�s, hogy miut�n ezek a skinhead attrib�tumok olyan szinten uniformiz�lnak, hogy n�ha m�r-m�r lehetetlen k�l�nbs�get tenni a szerepl�k k�zt, azt biztosan tudhatjuk, hogy aki a legalacsonyabb, na az�az.

De h�t Nate azon kevesek egyike, akinek van a fej�ben is, �gy beh�zelgi mag�t klasszikus m�velts�ggel, ahol arra van sz�ks�g, fegyverismerettel pedig azokn�l, akik erre vev�k. Mindenkivel megtal�lja a hangot, mindenkihez megtal�lja a kulcsot. Csak h�t mint tudjuk, ami t�l sz�p, hogy igaz legyen, az nem is az. Mert Nate nyomul, helyezkedik �s forsz�roz �m cefet�l, annyira lelkes �s buzg�, hogy csak a vak nem l�tja, mi a szitu (�ll�t�lag val�s esem�nyeken alapul a t�rt�net, �gy arra gyanakszom, a rendez� tolatta t�l a karaktert, mert ha val�ban ilyen vehemenci�val igyekezett volna az eredeti �gyn�k beolvadni, m�r tuti nem �lne).

T�bbsz�r a lebuk�s hat�r�t s�rolja, de amikor v�gk�pp veszni l�tszik a k�ldet�s, megt�rt�nik az �tt�r�s.

Kifejezetten tetszett ez a film annak ellen�re, hogy az els� fele kiss� vontatott. Mert bemutatja, ahogy a z�rk�zott Nate kiny�lik, v�ltoznak emberi kapcsolatai, hogy semmi sem fekete-feh�r (befigyel itt is a „de k�r �rte” kateg�ria).

Toni Collette Nate f�n�kek�nt nagyon vag�ny �s laza.

Akinek nagyon �r�ltem m�g (bevallom, el is terelte a figyelmem n�ha Danir�l), az Seth Numrich, akit annyira j� volt a Turn babaarc�, sz�ke copfos, hazafias, megb�zhat�, legmesszebbmen�kig szimpatikus karaktere ut�n agyatlan, izg�ga, brutics�v�nak l�tni, m�g ha csak mell�kszerepben is. �t t�nyleg alig ismertem meg (nem tudtam el�re, hogy szerepel), mert d�bbenetesen m�s volt.

Sz�val D�niel r�vbe �rt. Feln�tt, l�bai k�z�l elt�nt T�zvill�m, hiteles tud lenni mind iraki veter�nk�nt, mind egy c�g igazgat�jak�nt, mind b�lcs tan�csokat osztogat� patr�nusk�nt. Mindezt b�rmif�le b�b�j alkalmaz�sa n�lk�l.