Lehet-e annál komolyabb elismerést kapni a közönségtől, mint hogy súlyos hiányérzet marad az emberekben egy saga végeztével? Hogy egyöntetűen felmorajlik a mozinézők gyülekezete a már jól ismert dallam első taktusánál?
Libabőrös lettem, ahogy előkerültek a varázspálcák. És csak jöttek és jöttek a varázslatos lények. Élükön a nifflerrel (orrontó furkász). Csodálatosak az 1920-as évekbeli utcaképek és ruhák, az állatoktól tátva marad a szánk,
és a kufferen túl kezdődik csak igazán meseország.
Telis tele van remek karakterekkel. A Kowalski nevű csávó valami zseniális, de én imádtam még Queenie-t, a vörös gondolatolvasó csajszit is a szecessziós pálcájával.
Hát és az esernyője… az kész. Meg ahogy a rétest süti, arra nincsenek is szavak.
És mennyi-mennyi poén és kacagás.
Ezrát szegényt ütik-vágják, csoda, hogy egy idő után köddé válik?
Kicsit sok a szűkölés, de az az utolsó pillantás, hát az mindent visz. Brrrrr.
A történet néhol döcögős, mélységes és magasságos pillanatok váltják egymást, nincs középút. Itt-ott elvesztjük a fonalat, de majd csak helyükre kerülnek a dolgok a további részekben.
Na hát és ott van a legnagyobb baklövés: Pulyki. Olyan ő a Legendás állatoknak, mint Jamie Dornan a Szürkének. Ránézel és rögtön tudod, hogy itt ma nekünk az orgazmus elmarad. Végig tartja azt az egyen retardált arckifejezést (még álmában is!),
mint aki nem tudja, hol van, nem tudja, hogy került oda, azt se tudja fiú-e vagy lány. Szerintem napról-napra rosszabb. Én az Egy tiszta nőben meg a Nyomorultakban simán csak nem vettem észre, de itt egyszerűen pusztító. Amit előadott násztánc címén, ahogy kinéz, ahogy áll, mint egy rakás szerencsétlenség, az kifejezetten kínos. Gyanítom, ez a figura egy szórakozott professzor akart volna lenni, de nem volt az. Mindenki simán lejátssza, még a CGI állatok is, sőt. Mert azok bizony nagyon ott vannak.
De van lejjebb: Johnny Depp 2 perces beugrója, amivel agyoncsapja, amit Colin Farrell két órás, tisztességes munkával felépített. Hihetetlen, ő is hová süllyedt a korábbi magas szintről. Szomorú ez. De szerencsére annyira rendben van minden más (különösen a látvány meg a humor), hogy kettejük ripacskodása sem tudja lehúzni a nagy egészet.
Most még kapkodjuk a fejünket a rengeteg új lénytől és fogalomtól, még fel kell vennünk a ritmust az amerikai varázsló szlenggel és ismerkednünk kell a helyi törvényekkel. De menni fog ez.
Ejj de jó volt megint varázsolni kicsit, édes Istenem