Ez is egy megk�sett szpes�l. M�g decemberben szerettem volna �sszerakni, b�ven az Oscar el�tt. Akkor m�g b�ztunk a jel�l�s�ben, azt�n nem lett bel�le semmi. L�tva viszont az ottani anim�ci�s felhozatal nagy r�sz�nek sz�nvonal�t (a nyertesr�l m�r nem is besz�lve), m�g ink�bb fel�rt�kel�dtek bennem ennek a filmnek az er�nyei. Ez�rt d�nt�ttem �gy, hogy nem megyek el mellette sz� n�lk�l, m�g ha csak �gy, ut�lag is.

Milorad Krsti� szlov�niai sz�let�s� – de egy�bk�nt magyarul remek�l besz�l� – filmrendez�, fest�, anim�ci�s m�v�sz �s multit�lentum.

1952-ben Dornbergben, egy n�met nev� faluban sz�letett, k�zel az olasz hat�rhoz. R�ad�sul ez nem is Szlov�nia volt, hanem Jugoszl�via, egy eg�szen m�sik orsz�g. Szlov�n n�pdalokat hallott az utc�n, szerb sz�rmaz�s�, anyja szerb dalokat �nekelt, olasz zene sz�lt a r�di�b�l, �s a t�v�n kereszt�l is az it�liai kult�ra, az olasz filmek hatottak r�.

Jogi egyetemet v�gezett �jvid�ken, �s jog�sz szeretett volna lenni. K�zben festett is, �s �sszej�tt n�h�ny sikeres ki�ll�t�sa Dubrovnikban, Z�gr�bban, �jvid�ken �s N�metorsz�gban. Egy id� ut�n Radmil�val, a feles�g�vel, aki alkot�t�rsa �s seg�t�je, �gy d�nt�ttek, hogy v�get vet a jogi karriernek, �s csak festeni fog. 1989-ben Magyarorsz�gra j�ttek, �s beind�tott�k a Roczkov Gal�ri�t. Milorad b�szke a fest�szeti k�pzetlens�g�re, azt gondolja, hogy bizonyos emberek kreativit�s�t csak visszafogja az int�zm�nyes oktat�s.

A fest�szett�l indult, azt�n az anim�ci�val �s m�s, multimedi�lis m�fajokkal, p�ld�ul CD-ROM-k�sz�t�ssel kezdett foglalkozni.

25 �ve k�sz�tette egy anim�ci�s r�vidfilmet, a My Baby Left Me-t, ami�rt Ez�st Medve-d�jjal jutalmazt�k a Berlinal�n. Anim�ci� volt zen�vel, Wahorn Andr�s k�zrem�k�d�s�vel.

Ingmar Bergman, Luis Buñuel, Charlie Chaplin, Sergei Eisenstein, Federico Fellini, Alfred Hitchcock, John Huston, Stanley Kubrick, Kuroszava Akira, Auguste Lumière, Louis Lumière, Georges M�liès, David Lynch, Kubrick, Greenaway �s Tarantino valamennyien azon rendez�k, akik �letm�ve nagy hat�ssal volt Milorad rendez�i munk�ss�g�ra.

2011-ben a M�csarnok sz�m�ra k�sz�tett egy m�zeumsz�nh�zi el�ad�st, akkor m�g Ruben Brandt: Egy m�gy�jt� csoportos portr�ja c�mmel, majd ebb�l n�tte ki mag�t egy t�bb mint 100 f�s st�b keze munk�ja nyom�n a mostani film.

Milorad jegyzi rendez�k�nt, �r�k�nt �s l�tv�nytervez�k�nt, a zen�t pedig C�ri Tibor szerezte. A c�m k�t h�res m�v�sz, Rubens �s Rembrandt, nev�nek �sszeolvad�s�b�l j�tt l�tre. M�fajilag akci�filmet, pszicho-thrillert �s film noirt c�loztak meg.

A rendez� els�sorban audiovizu�lis szimf�niak�nt gondol a m�v�re, de mert ez a m�faj aligha t�lten� ki a mai n�z� �zl�se szerint egy eg�sz est�s anim�ci�s film j�t�kidej�t, �gy azt�n egy krimisz�llal is megt�mogatta a zen�vel �s k�pekkel elbesz�lt �sszhangzatot. �gy �sszekapcsol�dik egym�ssal a sz�m�ra legink�bb inspir�l� m�v�szett�rt�net �s a filmt�rt�net. A Ruben Brandt tov�bb� a tudat alatt meg�rz�tt inform�ci�kr�l �s �sszef�gg�sekr�l is sz�l.

Krsti� valamennyi felvonultatott h�res m�alkot�st a maga formanyelv�re alak�totta, ami a film p�rg� esem�nyei mellett �lland�an k�n�lja az �jabb �s �jabb vizu�lis tal�lgatnival�kat, minden kock�j�n l�tszik, hogy nyolc �vig dolgozott rajta. A magyar alkot�k mellett orosz, amerikai, szerb �s sz�mos m�s nemzetis�g� anim�tor is r�szt vett a hossz� munk�ban. 500 karaktert festettek, rajzoltak meg k�r�lbel�l, mindegyik karakter �nmag�ban egy igazi ki�ll�t�si darab.

Tele van apr� kis k�pi f�hajt�sokkal a film, k�pz�m�v�szetb�l, filmekb�l, r�gi fot�kb�l kiindulva megid�z nagy klasszikusokat.

Emiatt a b�dzs� egy nem elhanyagolhat� r�sz�t a k�pek ut�ni jogd�jak kifizet�s�re kellett ford�taniuk.

T�bb mint sz�z filmes �s k�pz�m�v�szeti hommage van benne. A m�vek kiv�laszt�s�n�l k�t szempont vez�relte: az els�, hogy olyan k�peket v�lasszon, amelyek beleillenek a t�rt�netbe, p�ld�ul az Infanta Margarita, az Olympia vagy a Dupla Elvis. A m�sik, hogy a h�tt�rbe illessze azokat a k�peket, amelyeket kor�bban �jragondolt.

A film egy vonat hirtelen �s robban�sszer� megjelen�s�vel kezd�dik, ez egy tisztelg�s a Lumière fiv�rek el�tt. Innent�l kezdet�t veszi egy szlalomoz�s a XX. sz�zadi filmt�rt�netben t�bbek k�z�tt Eisensteint, Kuroszav�t �s Tarkovszkijt is �rintve.

Ruben Brandtot fest�nek sz�nta az apja, �s igyekezett erre nevelni, el�g drasztikus eszk�z�kkel.

Feln�ttk�nt m�v�szetterapeutak�nt tev�kenykedik. M�dszere szerint ha m�v�szi alkot�sban meg tudod fogalmazni egy pszich�s probl�m�d, akkor ezzel az fizikaiv� v�lik, �gy birtokolni �s ez�ltal kontroll�lni tudod.

Festm�nyeket rabol, de nem az�rt, mert a feketepiacon akarja �ket eladni, hanem az�rt, mert lid�rces �lmaiban a festm�nyek alakjai �ld�zik. Ehhez kellett olyan k�peket tal�lni, melyek vesz�lyess� v�lhatnak egy r�m�lomban. Krsti� olyan m�v�szekt�l v�lasztott alkot�sokat, mint Botticelli, Hopper vagy Van Gogh,hogy megmutassa, nem csak f�lelmet kelt� zombik tudnak ijeszt�k lenni, vagy Munch �s Goya nyugtalan�t� sz�rrealista alkot�sai, hanem ezek a sz�p festm�nyek is.

Nem v�letlen�l kezd�dik egy Karinthy id�zettel a film: „Azt �lmodtam, hogy k�t macska voltam �s j�tszottam egym�ssal”, az eg�sz anim�ci� egy pszichol�giai utaz�s.

A nemzetk�zis�g legsz�nesebb palett�j�t �ll�tja el�nk, olasz, francia, magyar, spanyol, orosz helysz�nek, m�zeumok, festm�nyek, nyelvek: igazi kultur�lis orgazmus.

Folyamatos easter-egg �s utal�s halmaz�val a m�kedvel�k sz�m�ra nem csak kellemes kikapcsol�d�s, de ak�r kih�v�s is lehet, hisz n�h�ny j�l l�that� mellett rengeteg elrejtett, a r�szletekbe vesz� utal�s is van a filmben.

A t�rt�netnek egy�ltal�n nem egy�rtelm� a v�ge (vannak, akik a Harcosok klubja meghasadt tudat� f�szerepl�j�re asszoci�lnak, nekem viszont ink�bb az Eredet �lom az �lomban szintjeit juttatta eszembe). Nem h�tr�ny, ha t�bbsz�r �jran�zz�k, vagy besz�lget�nk a l�tottakr�l m�sokkal. Nekem els�re nem is siker�lt befogadnom a rengeteg vizu�lis ingert, teljesen elvonta a sztorir�l a figyelmem a sok bizarr figura.

Milorad kezdett�l fogva abban rem�nykedett, hogy a mozi ut�n az emberek majd be�lnek egy k�v�h�zba, �s arr�l besz�lgetnek, hogy val�j�ban mi is t�rt�nt ebben a filmben. A forgat�k�nyv els� v�ltozat�ban Ruben �s Kowalski f�ltestv�rek voltak, de k�s�bb meghagyt�k annak a lehet�s�g�t, hogy doppelgangerekr�l van sz�, mint Dr. Jekyll �s Mr. Hyde.

A k�sz�t�k eleve nemzetk�zi forgalmaz�sra sz�nt�k a filmet, �gy azt�n eredetileg angol nyelvhez igaz�tott�k a szerepl�k sz�jmozg�s�t, amelyet a magyar verzi�ban (nagyr�szt ugyanazokkal a sz�n�szekkel) k�s�bb ut�szinkroniz�ltak.

Gy�jt� hangja Kamar�s Iv�n mind angol eredetiben, mind a magyar szinkronban, a n�i f�h�s, a mestertolvaj Mimi H�mori Gabriella hangj�n sz�lal meg szint�n mindk�t nyelven. Kowalskit magyarul Makranczi Zal�n, angolul M�rton Csaba adta, ut�bbit az �retlenek rosszfi�jak�nt ismerhett�nk meg 1995-ben, majd volt Zalatnay f�rje, az US�-ban porn�rendez�, decembert�l pedig � lett az Exotic �nekese, miut�n megv�ltak Sipos F. Tam�st�l.

Milorad Krsti� az Oscar-d�jn�l fontosabbnak tartja, hogy a Ruben kultfilmk�nt legyen majd elk�nyvelve, �gy, mint a Psycho, ami p�ld�ul nem kapott Oscart. Erre szerintem meg is van minden es�ly.