Tegnap találtam véletlenül egy számot Spotify-on. Meghallgattam vagy ötször. Annyira rendben van mindene, a hangulata, a szövege, az ének, a dallam, minden. Nagyon tetszik. Azt hittem, ez valami új, de nem, már több, mint egy éves. 

Aztán megnéztem a klippet, az nem annyira tetszik, két dolog miatt. Az egyik dolog, hogy a szöveg annyira egyszerű és emiatt több rétű, annyi mindent bele lehet gondolni, hogy a klipben az irányított tematika kicsit lapossá teszi. A másik dolog pedig Christina Aguilera és a manírossága, amitől a falra mászom. Meg is lepődtem, hogy ilyen kellemesen, egyszerűen is tud énekelni, de aztán megjelenik a videóban, és tekereg, és teátrálisan a fejét fogja, és agyonüti az egésznek azt a tiszta szomorúságát, amit én kiérzek. Ehhez a dalhoz oda kellett volna kuporodni a zongora mellé tépett otthoni pulcsiban, smink nélkül, és úgy tolni. Nem csak az ő hibája persze, hogy nem találta el a hangulatot.

A továbbiakban pedig Christina Aguileráról fogok írni. Akit én nagyon szeretnék szeretni, de mindig van benne valami, amitől nem megy.

Azért szeretném őt szeretni, mert őstehetségnek tartom. Abban a kis nőben brutális szufla és hang van. Szeretem az ilyen hangszínt, szeretem ezt az erőt. Még májusban olvastam ezt a cikket a Telegraphban a híres énekesek hangterjedelméről, ahol Christina Aguilera nagyon komolyan ott van az Isteni Mörája mögött a sorban (nők közül).

Akkor most jön, hogy mi a bajom vele.

Az, hogy Christina Aguilera egyféleképpen tud énekelni. Lerobbantja a fejedet, aztán szevasz. Hallgatom a zenéjét, nézem a koncertjeit, és mindig ugyanazt látom. Jön, leüvölt, eldobod magad, aztán vége az egésznek, mert már eleve megadja azt a felütést, amihez nem tud többet hozzá tenni. A Wikipedia oldalán egyébként hasonló a kritika a hangjával és az énekstílusával kapcsolatban: túltolja. Túlénekli, belerak mindenbe pár cifrát és whooah yeeeeaht, és ezzel a számok 80%-át legyilkolja. A videóklippekbeli gesztusait nem is elemzem külön, már fönt írtam, hogy maníros, mint a matyóhímzés. Ez a fönt linkelt dal ezért is meglepő, ebből az összes manírját kiirtották, vagy legalábbis nem hallatszik, szinte rá sem ismertem. És ez így nagyon tetszik. 

Itt van viszont két fejlerobbantós szám, amiben kell, és jó, amit csinál. 

Több, mint tíz éves számok, hogy megy az idő, jaj.