A minőség dicsérete
Ha valaki csak azért vesz meg egy több 100 ezer forintos (netán milliós) műanyag táskát, ami ugyanúgy a Távol-Keleten készült és adott esetben ugyanolyan gyatra minőségű, mint a kínaiban töredékáron kapható replikák, mert megengedheti magának, esetleg ezzel hangsúlyozhatja társadalmi státuszát (ebből következő anyagi tehetségét), ott nagy valószínűséggel a mikroökonómiából ismert sznob-hatással állunk szemben (és szó nincs arról, hogy most a koppintás, hamisítás mellett emelnék szót, mert nagyon nem). De ha valaki Nespressot vásárol, úgy gondolom, megfellebbezhetetlen a minőség iránti igénye.
Már az ötlet is zseniális: adagnyi kapszulába zárni az aromát. Tiszta, gyors, kényelmes. Aztán folytathatjuk a sort a gépekkel, amik a formatervezés és esztétikum dicséretét zengik. És a további technikai újdonságok, ahogy egyszerű, frappáns ötlettel (miért nem nekem jutott eszembe?) megoldották például a profi tejhabkészítés bosszantó problémáját az Aeroccinoval.
Nincs gőzölő csőre égett tej, vagy fröcskölő és kevéssé hatékony rugós végű elemes keverő készség.
Nem beszélve a legújabb generációs főzőikről, amelyek az előbbieket már mind egyben tudják, csak 1-2 gombot kell megnyomni.
A Nespresso egy nagyon átgondolt, professzionálisan felépített márka, valódi csúcs minőség. Ez a profizmus, praktikum, esztétikum mindenre kiterjed, ami a témakörhöz kapcsolható, nem csak a kapszulákra (amelyek alapválasztékát szezonális újdonságokkal dobják fel) és a gépekre, de minden elképzelhető kiegészítőre is. Kezdve a dizájn csészéktől, a staniclizett cukrokon át, a főzők hordtáskájáig.
És akkor nem beszéltünk még a kávék csúcsminőségéről. Erről a krémes, lágy, habos, harmonikus csodáról, ami legyen bármilyen erős is, cukor nélkül sem keserű.
És a remek reklámokról, meg George Clooneyról, meg arról, hogy itt tényleg szóról-szóra azt kapsz, amit a reklámok ígérnek.
Nem olcsó, tudom. De nem is megfizethetetlen. És itt a pénzedért valódi minőséget kapsz. Meg kell találni a helyét az ember életében. Ha nem lehet hétköznapi, mindennapi élvezetként, akkor legyen a vasár-és ünnepnapok gyönyörűsége. De valamilyen szinten mindenképp ajánlott, mert ezek azok a plusz örömök, amelyek kihagyásával lehet élni, csak épp nem érdemes.
És ha valaki szeret kézművezni, ihletet meríthet az elhasznált kapszulákból, hisz már megszületett ezek művészi célú felhasználása, a kapszula art is.
|