A Zsolnay csal�d t�rt�nete a XIX. sz�zad derek�n kezd�d�tt. Zsolnay Vilmos kitart� munk�j�nak �s p�ratlan tehets�g�nek k�sz�nhet�en a sz�zad v�g�re, az �ltala felvir�goztatott ker�miagy�r vil�gh�r�v� v�lt, amit rangos nemzetk�zi elismer�sek sora is jelzett. A Zsolnay �p�letker�mi�k haszn�lata a szecesszi� magyar �p�t�szet�nek egyik �kk�ve lett. T�bbek k�z�tt a M�ty�s templomot, az Iparm�v�szeti M�zeumot �s a Parlamentet is pirogr�nit d�sz�ti/d�sz�tette. Az ilyen technol�giai �j�t�sok – mint a pirogr�nit vagy az eozin – pedig az eur�pai innov�ci� egyik sokat emlegetett p�ld�j�v� tett�k a ma m�r hungarikumk�nt sz�mon tartott Zsolnayt. Mindehhez a csal�dtagok �nfel�ldoz� munk�j�ra is sz�ks�g volt. Vilmos hal�l�t k�vet�en a gyermekei vitt�k tov�bb a ker�miagy�rt�s misszi�j�t, majd a harmadik, s�t a negyedik gener�ci� tagjai is h�ek maradtak a hivat�shoz. Ilyen m�don ez a magyar ipar �s m�v�szet t�rt�net�ben p�ratlanul nagy siker szervesen kapcsol�dott a csal�dhoz.

(forr�s itt)

Szeretem a nagy �v� csal�di sikersztorikat. Mint a Goldberger volt. Vagy a Zsolnay.

Amikor gener�ci�kon kereszt�l minden csal�dtag egy ir�nyba tolja a szekeret, mindenki al�rendeli mag�t a k�z�s c�lnak. Nem szeretem a porcel�nokat, el sem tudom k�pzelni, hogy az �n modern lak�somba beengedjem �ket. De abszol�t tudom �rt�kelni a benn�k l�v� technikai tud�st, m�v�szi munk�t. K�l�n�sen egy olyan term�k eset�ben, ahol tradicion�lis gy�rt�k (K�na, Meissen, Delft) mellett kellett megkapaszkodni, felvenni a versenyt.

A v�llalkoz�st a m�sodik gener�ci�s Zsolnay Vilmos �s az � lesz�rmazottai vitt�k sikerre. K�t l�ny�nak f�rje is kapcsol�dott a szakm�hoz, Ter�z f�rje Mattyasovszky Jakab geol�gus, J�li�j� pedig Sikorski T�d� �p�t�szm�rn�k. Mikl�s fia pedig m�r 16 �ves kor�t�l a gy�r kereskedelmi vonal�t ir�ny�totta apja mellett.

Zsolnay Vilmos tal�lm�nya a porcel�nfajansz �s az �p�letd�sz�t�sre alkalmazott fagy�ll� pirogr�nit, tov�bb� az eozin technik�j�nak kidolgoz�s�ban is k�zrem�k�d�tt. Olyan m�v�szek terveztek a gy�rnak, mint Ap�ti Abt S�ndor vagy Rippl-R�nai J�zsef. �p�letker�mi�ikat pedig a kor h�res �p�t�szei (Lechner �d�n, Steindl Imre, Schulek Frigyes) haszn�lt�k alkot�saikhoz.

Ter�z a d�sz�t�sben a n�pi, magyaros mot�vumokat k�pviselte, geol�gus f�rje pedig az eg�sz orsz�g ter�let�n kutat�sokat v�gzett, s ezzel nagy seg�ts�g�re volt ap�s�nak a legt�k�letesebb agyagfajt�k megtal�l�s�ban.

J�lia igazi m�v�sz volt, nem mindig mozgott a realit�sok talaj�n. Hozz� k�t�dik a perzsa, az indiai �s a l�tuszmot�vum is. F�rje a lengyel sz�rmaz�s� Sikorski T�d�, h�res b�csi �p�t�sz, mint m�v�szeti vezet� kapcsol�dott be a gy�r �let�be. A vezet�s mellett tervez�m�v�szk�nt is alkotott. Mint k�pzett �p�t�sz nagy szerepe volt a gy�r �p�letd�sz�t� burkolatainak fejleszt�s�ben.

Mikl�s ir�ny�t�sa idej�n a piacok �thelyez�dtek a Monarchia hat�rain k�v�lre. � m�r els�sorban v�llalkoz�, a gy�rt�ssal m�r nem foglalkozott. Az � �let�vel lez�rult a gy�r f�nykora.

Az � ker�mi�ikb�l (d�szt�rgyakat �s �p�letker�mi�kat egyar�nt) vonultat fel k�zel 300 darabot a V�rban, a volt Honv�d F�parancsnoks�g �p�let�ben megny�lt Egy zseni�lis csal�d: Zsolnay c�m� ki�ll�t�s (janu�r 31-ig l�togathat�).

A ki�ll�t�s val�di kuri�zum�t a helysz�n jelenti, a k�zel 70 �v ut�n fel�j�tott �p�let. 1945 �ta �ktelenkedett a romos, sz�tl�tt torz� a D�sz t�ren. A rekonstrukci� sor�n remek�l megtal�lt�k az egyens�lyt a korh� �s a modern r�szletek elegy�t�se k�z�tt, ez�ltal izgalmas, t�bb mint 3000 n�gyzetm�teres ki�ll�t�tereket hoztak l�tre.

Im�dom a szecesszi�t. Ebb�l k�vetkez�en a Zsolnay �letm�b�l is az ezen st�lus� t�rgyak a kedvenceim. K�l�n�s tekintettel a Sikorski T�d� tervezte tulip�nos sorozatra. Ezek megv�s�rolhat�k a ki�ll�t�s v�g�n a shopban. Ha egy klasszikus st�lus� (persze moderniz�lt) lak�sban �ln�k, ezekkel a darabokkal marad�ktalanul tudn�k azonosulni.

A szecesszi� �s az �p�letker�mi�k k�tik �ssze a Zsolnay �s az Iparm�v�szeti M�zeumban megrendezett ki�ll�t�sokat.

A Bigot-pavilon �s A szecesszi� mesterei c�m� t�rlat sajnos m�r bez�rt, de ut�bbib�l k�sz�tettek egy j�pofa virtu�lis verzi�t, amivel v�gigj�rhatjuk az eg�sz ki�ll�t�st, r�ad�sul plusz inform�ci�kat �s n�mely m�t�rgyn�l m�v�szett�rt�n�sz �ltal tartott el�ad�sokr�l k�sz�lt kisfilmeket is megtekinthet�nk.

Itteni kedvenceim (a Zsolnaykon t�l) a Louis Comfort Tiffany �ltal tervezett l�mpa �s v�z�k, a Daum fiv�rek l�mp�ja, tov�bb� Ren� Jules Lalique �kszerei (nyakl�nc �s nyak�k) voltak.

Viszont m�jus v�g�ig l�togathat� a Lechner, az alkot� g�niusz c�m� ki�ll�t�s, ami a szecesszi�s �p�t�szet sz�mos remekm�v�t bemutatja.

Persze ebb�l is nyert�nk tov�bbi ihletet. A Postatakar�kp�nzt�r csod�latos �p�let�t mindenk�pp szeretn�nk megn�zni. Tekints�nk m�r kicsit turistaszemmel, �rdekl�dve �s r�csod�lkozva a saj�t v�rosunk sz�ps�geire �s �rt�keire is.