A Zsolnay csal�d t�rt�nete a XIX. sz�zad derek�n kezd�d�tt. Zsolnay Vilmos kitart� munk�j�nak �s p�ratlan tehets�g�nek k�sz�nhet�en a sz�zad v�g�re, az �ltala felvir�goztatott ker�miagy�r vil�gh�r�v� v�lt, amit rangos nemzetk�zi elismer�sek sora is jelzett. A Zsolnay �p�letker�mi�k haszn�lata a szecesszi� magyar �p�t�szet�nek egyik �kk�ve lett. T�bbek k�z�tt a M�ty�s templomot, az Iparm�v�szeti M�zeumot �s a Parlamentet is pirogr�nit d�sz�ti/d�sz�tette. Az ilyen technol�giai �j�t�sok – mint a pirogr�nit vagy az eozin – pedig az eur�pai innov�ci� egyik sokat emlegetett p�ld�j�v� tett�k a ma m�r hungarikumk�nt sz�mon tartott Zsolnayt. Mindehhez a csal�dtagok �nfel�ldoz� munk�j�ra is sz�ks�g volt. Vilmos hal�l�t k�vet�en a gyermekei vitt�k tov�bb a ker�miagy�rt�s misszi�j�t, majd a harmadik, s�t a negyedik gener�ci� tagjai is h�ek maradtak a hivat�shoz. Ilyen m�don ez a magyar ipar �s m�v�szet t�rt�net�ben p�ratlanul nagy siker szervesen kapcsol�dott a csal�dhoz.

(forr�s itt)