A sz�l�i k�nyvespolcokr�l kilopott reg�nyeit a 20. sz�zad k�zep�ig titokban olvast�k a k�z�poszt�ly fiatal l�nyai. Erotikus tartalmukb�l pr�b�lt�k kik�vetkeztetni, mi v�rhat r�juk a n�sz�jszak�n. �m nemcsak az ut�kor, hanem m�r kort�rsai is Erd�s Ren�e-t tartott�k a legerotikusabb �r�n�nek.

�lete:

Ehrental Regina n�ven, 1879. m�jus 7-�n, Kom�rom v�rmegy�ben, a csall�k�zi �rsekl�len sz�letett, sokgyermekes szeg�ny, ortodox zsid� csal�dban. �desapja gazd�lkod� volt. A kisl�ny Gy�rben �s Budapesten j�rt iskol�ba. A f�v�rosban sz�n�szn�nek tanult, majd pedag�giai p�ly�ra l�pett.

El�sz�r Kiss J�zsef foly�irat�ban, a H�tben t�nt fel. Szenved�lyes l�r�ja, mint a n�i l�lek mer�sz �br�zol�ja a k�zfigyelmet csakhamar mag�ra ir�ny�totta. 1899-ben adta ki els� versesk�tet�t Le�ny�lmok c�mmel, E�tv�s K�roly el�szav�val. A h�rhedt tiszaeszl�ri v�rv�dper v�d��gyv�dje, aki a nemzetk�zi sajt�ban is tiszteletet v�vott ki mag�nak, seg�tette az �js�g�r�i p�ly�ra is. T�rca�r� �ll�st biztos�tott az �ltala szerkesztett Egyet�rt�s c�m� foly�iratban a h�sz�ves l�nynak. M�sodik k�tete, a Br�dy S�ndor �ltal szerkesztett Versek 1902-ben l�tott napvil�got, az �j dalok, Kleop�tra 1906-ban �s a J�ttem hozz�tok 1909-ben jelentek meg.

A szerelmi �rz�st, a korabeli konvenci�t mer�szen t�lhalad�, zsid� sz�rmaz�s�t szel�d �ntudattal hangs�lyoz� versei orsz�gszerte ismertt� tett�k nev�t. 1910-ben a Kisfaludy Irodalmi K�r tagj�v� v�lasztott�k.

A kritika v�rakoz�saival ellent�tben nem a tart�zkod� le�nyi b�j, hanem a n� szerelmi v�gy�nak meg�nekl�s�vel aratott sikert.

K�lt�szete Ady Endr�re is hat�st gyakorolt, ak�rcsak Br�dy S�ndorra, akinek �vekig a szeret�je volt. A csal�dos – �s csapod�r – Br�dyval val� szak�t�s ut�n Olaszorsz�gba utazott, 1905 �s 1914 k�z�tt Firenz�ben �s R�m�ban tart�zkodott. Hosszabb ideig egy kolostorba vonult vissza, �s katolikus hitre t�rt �t. 1913-ban h�zass�got k�t�tt F�lep Lajos m�v�szett�rt�n�sszel.

K�s�bbi �r�sai, bizony�ra a r�mai hat�sok alatt, miszticizmusra val� hajlamoss�got mutatnak. Ennek kifejez�i a J�nos tan�tv�ny c�m� evang�liumi sz�nj�t�k �s Fioretti Szent Ferenc legend�inak k�lt�i ford�t�sa. Vall�sos t�rgy� k�ltem�nyei jelentek meg a h�bor� kit�r�se el�tt. Ekkor a reg�ny�r�sra t�rt �t �s nagy n�pszer�s�get �rt el. Ezekben a reg�nyeiben is meg�rizte a k�lt� szubjektivit�s�t. �s�k �s ivad�kok c�m� ciklusa kimondottan �n�letrajzi reg�ny, amelyben a saj�t fejl�d�s�nek �tj�t rajzolja meg. A ciklus r�szei: I. Az �j sarj (1918); II. Az �let kir�lyn�je (1921); III. Berekesztett utak (1923). Legnagyobb siker�t azonban a vatik�ni pomp�t �s r�mai mili�t pazarul visszat�kr�ztet� Santerra b�boros c�m� reg�ny�vel �rte el, 1922-ben jelent meg.

 Az els� n� volt a magyar irodalomban, aki alkot�munk�ss�g�b�l meg tudott �lni.

1927-t�l 1944-ig R�koshegyen lakott. Egykori lak�h�za, az Erd�s Ren�e H�z ma ki�ll�t� terem �s helyt�rt�neti gy�jtem�nynek ad otthont. Az Erd�s Ren�e H�z (hivatalos nev�n: Erd�s Ren�e H�z, Ki�ll�t� terem �s Helyt�rt�neti Gy�jtem�ny) a XVII. ker�let a B�thory u. 31. sz�m alatt tal�lhat�. Az �p�let 1895-ben �p�lt, benne eredeti form�j�ban l�that� az �r�n� egykori dolgoz�szob�ja.

1956. j�lius 9-�n hunyt el, Budapesten.

(tov�bbi �rdekess�gek: itt)

Szem�lyes �lm�nyeim:

K�t reg�ny�t olvastam el. Tal�n a legh�resebb A nagy sikolyt (1923) �s a Br�sszeli csipk�t (1930). Rettent� �rdekes, hogy sz�k 100 �v alatt milyen sokat v�ltozott a szexualit�shoz val� hozz��ll�s. Az ilyen sz�rk�kkel egekig felvert ingerk�sz�b�nkkel m�r nem is �rtj�k, hogy mik voltak ezekben a k�nyvekben olyan megbotr�nkoztat�ak anno. Hisz sehol egy cs�nya sz�, sehol semmi direkt megnevez�s, minden csak finoman �s cizell�ltan van k�rbet�ncolva. Fel sem fogjuk, hogy m�r �nmag�ban a t�ma megpend�t�se is micsoda indulatokat v�ltott ki kor�bban.

Viszont tele van, mai szemmel n�zve beteg, torz hozz��ll�sokkal. A nagy sikolyban az anya felvil�gos�tja l�ny�t a h�zass�ga napj�n. Pontosabban nem, mert elint�zi azzal, hogy a l�ny�nak vannak asszony bar�tn�i, �gy nyilv�n m�r �gyis tud mindent. A l�ny nagy rem�nyekkel megy neki a h�zass�gnak, v�rja a nagy sikolyt (amit a k�j cs�cspontj�n „szoktak” a n�k hallatni), de a v�rt hat�s elmarad. A f�rje ugyan sz�p ember, de D�ra r�sz�r�l nem m�k�dik a k�mia. A f�rj a n�sz�ton megcsalja (hogy zabol�tlan term�szete, vagy a feles�g�re nem hat� f�rfiass�ga miatt megt�p�zott �nbizalm�t pr�b�lja-e vissza�p�teni, az nem egy�rtelm�, de legink�bb mindk�t okb�l). Innent�l a feles�g –kv�zi kapva az alkalmon- nem engedi k�zel mag�hoz a f�rj�t. Ez forradalmi viselked�s, mert mindk�t reg�nyben alap, hogy a f�rfi csalfa, a feles�gnek meg term�szetes, hogy ezt elfogadja, ezzel sz� n�lk�l egy�tt �l.

A t�rt�net v�gkifejlete, hogy D�r�t vall�si vezet�je meggy�zi arr�l, hogy engedje el a k�jjel kapcsolatos elv�r�sait, a boldogs�got ne itt keresse. Mert a feles�g nem erre rendeltetett, hanem a gyereksz�l�sre. Onnan majd megj�n a boldogs�g �s megkapja a –ugyan m�sfajta- nagy sikolyt is, amit akkor fog hallatni (f�jdalm�ban), mik�zben vil�gra hozza a gyermek�t.

A n�ket tov�bb� k�t kasztba sorolja a reg�ny: a nagy sikolyt ismer�kre, akikre a k�j folytonos hajszol�sa iszony� rabszolgas�got r�, irigylik a boldog tudatlanokat, akik nincsenek kiszolg�ltatva a v�r�k parancs�nak �s tehetnek, amit akarnak, mert nem szorulnak r� a f�rfiakra. Az �szt�nl�nyi l�ttel szemben ut�bbiak egy tiszt�bb, magasabb erk�lcsi szint� �letet �lnek. Nem baj, ha nem �r�m sz�mukra a szexu�lis �let, majd p�tolj�k az �r�m�t a gyerekkel.

A Br�sszeli csipke m�shogy beteg. Adott egy negyvenes �veiben j�r� h�zasp�r egy tin�dzser fi�val �s l�nnyal. Az asszony j� anya, j� feles�g, felt�n�en csinos. F�rj�vel j�l megvan, b�r k�l�n�sebb hat�ssal sosem volt r�, �gy igyekszik kiker�lni annak egyre gy�r�l� fizikai k�zeled�s�t. Az asszonyt egy d�lut�ni s�t�ja sor�n csaknem baleset �ri, egy harmincas f�rfi r�ntja el a j�rd�ra felfut� teheraut� el�l. A csal�d h�l�s, Mikl�s gyakori vend�g lesz a h�zukban, sz�p lassan �sszemelegszik any�val �s szeret�k lesznek. A n� meg�li vele azt a m�mort, amit a f�rj�vel soha, �gy b�r tudja, hogy helytelen amit tesz (veszett nagy lelkifurdal�st nem �l �t, f�leg azok ut�n, hogy csalhatatlan bizony�t�kot tal�l f�rje h�tlens�g�re), de k�ptelen err�l lemondani. V�g�l Mikl�s beleszeret a n� l�ny�ba, akit feles�g�l is vesz. Ezt j�l meg is magyar�zza: �gy mossa tiszt�ra kettej�k b�n�s szerelm�t, mert a l�nyban kv�zi az anyj�t szereti, de miut�n a l�ny f�ggetlen �s sz�z, ez egy erk�lcsileg magasabb szint� kapcsolat, �s az i-re a pontot felteszi majd a gyermek, amit ugye anya m�r nem tud neki megadni. �gy any�s lesz a volt szeret� �s v�ghat j� k�pet az eg�szhez.

H�t nna. Nem tudom, hogy ezek a dolgok mekkora r�szben korlenyomatok �s mekkora r�szben az �r�n� agyr�mei. Ez m�shogy aberr�lt, mint a sz�rke.

Am�gy alapvet�en olvasm�nyos, sz�pen fogalmazott, v�laszt�kos k�nyvek ezek. Teh�t mindenk�pp van az�rt irodalmi �rt�k�k. Csak h�t ezek a m�g�ttes tartalmak…

Nem b�nom, hogy elolvastam �ket, mert ez is r�sze a magyar irodalomnak. De az�rt az, hogy nem megyek v�gig Ren�e eg�sz �letm�v�n, er�sen sanszos.