Gr�tit 13 �ve ismerem. Kezdetben csak v�zitorn�ra oktatott (ma m�r Hajnit is), azt�n a hasonl� �rt�krend �s �rdekl�d�s ment�n elkezdt�nk bar�tkozni. Innen tudom, hogy a skandin�v krimik nagy rajong�ja. Miut�n j�v�re ebbe a r�gi�ba indulok, a felk�sz�l�sem megk�nny�tend� megk�rtem, hogy seg�tsen v�lasztani, foglalja �ssze, amit err�l a m�fajr�l tudni �rdemes. Fogadj�tok szeretettel az �r�s�t.

                                                                                                                                                                         Marian

„A v�ltoz�s, a folyamatos v�ltoz�s, az elker�lhetetlen v�ltoz�s az, ami a t�rsadalom meghat�roz� t�nyez�je manaps�g. Semmilyen �rzelmi d�nt�s nem t�rt�nhet an�lk�l, hogy nem csak a mai vil�got, hanem a j�v�beli vil�got figyelembe venn�nk. Ez viszont azt jelenti, hogy az �llamf�rfi�inknak, az �zletembereinknek, �s egy�ltal�n mindenkinek sci-fi m�don kell gondolkodnia.”

King el�sz�r akkor ker�lt a kezembe, mikor k�lt�zt�nk. H�sz �ve (basszus… h�sz �ve, nekem m�r vannak ilyen id�szakok az �letemben, ami el�tt m�r volt tizenk�t �v, d�bbenet). Ny�r volt �s szanasz�jjel hevertek a dobozok �s a k�nyvek, b�tor m�g sehol, �gyhogy kutakodtam, �s �szrevettem, hogy Stephen Kingt�l van egy p�r k�nyv�nk. Hogy hallottam-e m�r r�la kor�bban, nem eml�kszem. De anyu�k nem l�tt�k a nagy h�zban, mit csin�lok, �gyhogy ak�r olvashattam horrort is, ha arra t�madt kedvem. �gyhogy elkezdtem. El�sz�r a Cujo-t. Nem volt j�, de el kellett kezdeni valahol.

Szigor�an szubjekt�v, rem�lhet�leg kedvcsin�l� �rtekez�s k�vetkezik.

Miut�n Hajni r�k�rdezett, hogy az el�z� gondolathalmazban eml�tett Strange az a Strange-e, �gy d�nt�ttem, hogy itt az ideje �rni egy szpes�lt egy olyan k�nyvr�l, ami var�zsl�s, j�, �s nem a Harry Potter. �s amit m�r eml�tettem k�l�nb�z� kontextusban vagy sz�zszor. Mert j�.

Nem Doctor Strange-r�l van sz�, akit Benedek fog j�tszani majd j�v�re a leg�jabb csilivili megaMarvel blockbusterben. Jonathan Strange, az egy var�zsl�, ennek a t�rt�netnek a f�szerepl�je, amit az el�z�vel ellent�tben tiszta sz�vb�l aj�nlok mindenkinek.

R�gen elk�pzelhetetlen volt, hogy letegyek k�nyvet, miel�bb v�gigolvastam volna, de mostan�ban egyre gyakrabban teszem. R�gen �gy olvastam a k�nyveket, ahogy k�vetkeztek egym�s ut�n a polcon. Most m�r v�logatok a k�nyvesboltban, v�logatok online, �s ha olvas�s k�zben harmadszor-negyedszer vesztem el a t�relmem, akkor v�ge. Letettem. Abbahagytam.

Na nincs ilyen k�nyv nagyon sok, de t�bb, mint fiatalabb koromban, az biztos. Amik most eszembe jutnak, �s eml�kezetesek: Amerikai Istenek (j�, ezt nem adtam fel teljesen, csak felf�ggesztettem az olvas�s�t, egyszer 2005-ben, majd �jrakezdem 2012-ben �s kb ugyanaddig jutottam, mint el�sz�r, az�ta a st�tusza pending... pedig Neil Gaiman egy�bk�nt nagyon tud, ha akar, na majd err�l k�l�n szpes�lben), 1Q84 (�ri�si a netes hype k�r�l�tte, van m�g es�lye, hogy �jrakezdem), A SZ�RKE (az a J�lia szpes�l edis�n, amit kaptam t�letek, gazdag f�rjek luxus h�zak kiad�s, �t t�rt�net is volt benne!!! k�r�lbel�l h�romsz�zszor jobb, nem viccelek), �s most ez. Ez a h�romk�tetes var�zsl�s... iz�. New York Times Bestseller.

A horrort k�nyvben is filmben is szeretem. Ahogy mondtam, k�r, hogy a rendelkez�sre �ll� anyag 95%-ban vacak, gagyi. Val�sz�n�leg ez�rt van az, hogy amikor izgalmas, horroros be�t�s� sztorira v�gyom, akkor k�nytelen vagyok mindig visszakanyarodni Stephen King b�csihoz (j� m�g Neil Gaiman is, vagy Ira Levin, �s m�g egy-egy �r�, akik n�ha villantanak), aki nagyon �rti a m�fajt. Nem t�rek ki a klasszikusokra, mint Poe, vagy Lovecraft, nem. Cs�th G�za nagy siker� "Mes�k, amelyek rosszul v�gz�dnek" c�m� gy�jtem�ny�t, ami engem egy �letre traumatiz�lt, meg sem eml�tem, persze, az nem is horror, hanem a nagy magyar val�s�g, vagy mittudom�n. Nem az a l�nyeg, hogy hentel�s, v�r, sz�tvagdalt testr�szek. Stephen King �rt egy - szerintem - nagyszer� k�nyvet a horrorr�l, �s hogy mit�l lesz egy k�nyv (film, sorozat, r�di�j�t�k) j� horror, annak minden mondat�t idev�gn�m id�zetnek. Akit �rdekel az ilyesmi, aj�nlom figyelm�be (Danse Macabre). 

King papa ebben a k�nyvben, ha j�l eml�kszem, k�l�n r�szt szentelt a v�mp�roknak �s a v�mp�r m�tosznak. Nem is az az �rdekes, hol, mikor jelenik meg, hanem hogy mi�rt. Mi az a mozzanat, mi az a szimb�lumrendszer, ami a v�mp�rt olyan izgalmass� teszi, hogy gyakorlatilag minden m�sodik horrorfilm v�mp�rokr�l sz�l Hollywoodban, vagy valami olyasmir�l. Nekem kor�bban semmi m�st nem jelentett, csak egy �jabb sz�rny-f�les�get, ami cs�nya, gonosz, halhatatlan, s�rthetetlen, �s emberek v�r�t issza.

Azt�n az HBO leadta az Interj� a v�mp�rralt, amit olyan 13 �ves koromban l�ttam, �s ez a film nekem meghat�roz� �lm�ny lett kamaszkoromb�l, t�bb szempontb�l. Az egyik: nem tudtam azel�tt, ki az a Brad Pitt, hat�rozottan t�bb mindenben szerettem volna l�tni ezen t�l. H�la �gnek ez a k�v�ns�gom nagyon bej�tt, �gy 20 �v t�vlatb�l. A m�sik: a v�mp�rl�t szerencs�tlens�g�t�l �s kil�t�stalans�g�t�l hetekre depresszi�ba estem. �t�rzem. Meg�rtem. 

A sz�l�i k�nyvespolcokr�l kilopott reg�nyeit a 20. sz�zad k�zep�ig titokban olvast�k a k�z�poszt�ly fiatal l�nyai. Erotikus tartalmukb�l pr�b�lt�k kik�vetkeztetni, mi v�rhat r�juk a n�sz�jszak�n. �m nemcsak az ut�kor, hanem m�r kort�rsai is Erd�s Ren�e-t tartott�k a legerotikusabb �r�n�nek.