A salsa sz�szerinti ford�t�sa „sz�szt” jelent, amely k�l�nb�z� f�szerek kever�k�nek asszoci�ci�jak�nt a k�l�nb�z� ritmusok, t�ncok (son, cha-cha, descarga, guaracha, rumba, mambo) kever�k�re utal. 

Ez az a st�lus, amelyben a modern �szak-amerikai, a spanyol, a portug�l �s az afrikai zenei hagyom�nyok �sszes ritmikai �s melodikus elem�t kov�szk�nt gy�rt�k egybe. Kor�bban csak a muzsik�l�si m�dokat jel�lt�k e sz�val, amikor a zen�szek rendk�v�l v�ltozatosan �s sz�nesen �zes�tett�k a latin �temes alap� dalokat. Viszont amit ma t�ncolnak, azt Kub�ban vagy Miamiban „casino”-nak h�vj�k, de az eg�sz vil�gon ink�bb salsak�nt ismerik.

J� n�h�ny k�l�nb�z� v�lfaja l�tezik, amit az amerikai kontinens t�jegys�gei alapj�n k�l�nb�ztet�nk meg, az autentikus, natur�lisan t�ncolt kubai sals�t�l a stiliz�ltan (l�sd: standart latin-amerikai t�ncok) t�ncolt New York-i sals�ig. Sz�val az�rt lett salsa mert sokf�le f�szeres t�nc kever�k�b�l alakult ki, �s az�rt, mert a hatvanas �vek v�g�n a halhatatlan Tito Puente �gy nevezte el.

A salsa eredeti �shaz�ja Kuba, ami teljesen �s r�szben is igaz, mert a sals�ban term�szetesen a kubai t�ncst�lusok minden elem�t felfedezhetj�k. A sals�t a Latin-amerikai kontinens t�rt�nelm�nek szinte minden mozzanata alak�totta fejl�d�se sor�n, de Kuba volt az olvaszt�t�gely, amelybe a t�rt�nelem a vil�g minden pontj�r�l b�kez�en sz�rta az alapanyagot.

A kubai sals�t a Kub�ba behurcolt afrikai rabszolg�k, a Karib t�rs�g, a Latin-amerikai majd j�val k�s�bb az �szak-amerikai hat�sok alak�tott�k a mai, a vil�gon szinte mindenhol ismert t�ncc� �s zen�v�. Zen�j�ben pedig az afrikai bat�s konga alapokt�l a jazz-ig minden izgalmas hangszerel�si megold�st megtal�lhatunk.

A son a salsa (vagyis casino) alapja �s gy�kere. �gy is mondhatn�nk, a salsa (vagyis casino) nem m�s, mint a kubai son modernebb v�ltozata, �j zenei hangsz�nekkel, st�lusokkal �s �rtelmez�si form�kkal gazdag�tva.

Havann�ban a 20-as �vekben t�nt fel el�sz�r a son, melyet a keleti - Oriente - megy�b�l hoztak a f�v�rosba a trubad�roknak nevezett v�ndor�nekesek, akik jobb �letk�r�lm�nyek ut�n v�gy�dtak. Egy tres-el (speci�lis, git�rform�j�, hath�ros kubai hangszer) a kez�kben indultak �tnak, �nekeltek, t�ncoltak, improviz�ltak, hogy az embereket is t�ncra buzd�ts�k a havannai utc�kon �s bulikon, a son-montuno (a hegyi son) vagyis a tumb�o ritmus�ra.

A kubai f�v�rosban, az arisztokrata k�r�kben �s a korabeli szalonokban is egyre n�pszer�bb� v�lt ez az �jfajta zenei st�lus, a git�rnak, a maracasnak, a guir�nak �s a clave-nak (a kubai taino �slakosok �ltal haszn�lt hangszerek) �s nem utols�sorban az �nekl�s szabad, verses kifejez�sform�j�nak k�sz�nhet�en. A f�bb t�ncklubokban, vagy sz�rakoztat� k�zpontokban (Casino Deportivo-ban vagy Casino de la Playa) m�r nem csak a vals, a danza, caontradanza, vagy a danz�n zen�j�re t�ncoltak, hanem m�r az �j ritmusra, a son-ra is. �s ez az �j ritmus mind jobban teret h�d�tott, �s a talpal�val�t j�tsz� zenekarokban is nagy v�ltoz�sok k�vetkeztek be: �j hangszereket kezdtek egy�tt megsz�laltatni, mint a kong�t, a timbales-t, bong�t, zongor�t, trombit�t, �gy folyamatosan fejl�dtek a zenekari hangz�sok �s a tri�k, sextettek mellett megsz�lettek az orquestr�k, �s a charang�t favoriz�l� zenekarok is.

A kubai forradalom ut�n a kubai zen�szek k�z�l sokat Amerik�ban k�t�ttek ki, �s ott a jobbak pedig a nagy lemezkiad� v�llalatok szolg�lat�ba szeg�dtek. �gy ker�lt a sok kiv�l� kubai zen�sz New York-ba, ahov� magukkal vitt�k saj�t hangz�sukat, st�lusukat, eredeti el�ad�sm�djukat, melyet azt�n - j�val k�s�bb -m�s latin-amerikai n�pek is �tvettek �s kevert�k saj�t zen�ikkel.

Egy hetvenes �vek eleji Madison Square Garden-beli Fania All Stars koncerten Tito Puente pedig, - l�tva, hogy az eg�sz k�z�ns�g �r�lten t�ncol, - a k�vetkez� kifejez�st haszn�lta az "Echale Salsita" egy r�gi kubai son-b�l id�zve: esto es una gran SALSA!" (Ez egy nagyszer� SALSA!)

T�bbfajta salsa st�lus l�tezik. Legel�sz�r is az eredeti: a kubai salsa, vagyis a casino. A m�sodik a new yorki salsa, a harmadik a L.A. �s persze a kolumbiai. Teh�t napjainkban ebben a n�gy regisztr�lt, nemzetk�zileg is elfogadott st�lusban t�ncolj�k. De persze ma m�r a Show-Salsa is beker�lt a v�rkering�sbe.

A n�i �s a f�rfi szerepek a sals�ban: Latin-Amerik�ban a f�rfi dominancia evidens, az van amit az ottani machok eld�ntenek. �s ez �pp�gy igaz az �let minden ter�let�re, mint ahogy mag�ra a t�ncra is. A l�nyok, h�lgyek, asszonyok pedig nagy ravaszul, �vezredes jelrendszerekkel ir�ny�tj�k - a maguk haszn�ra - a mag�t a teremet�s koron�j�nak h�v� macho f�rfit, vagyis a j� t�ncban is kialakul a szimbi�zis �r�k genezise, miszerint a f�rfi nulla n� n�lk�l �s ford�tva. A salsa remek lehet�s�get biztos�t arra, hogy f�rfinak �rezhess�k magukat a f�rfiak, �s n�nek a n�k.

A salsa legn�pszer�bb csoportos t�nca a Rueda de Casino, amely a harmonikus egy�ttt�ncol�snak eg�szen k�l�nleges, nagy �sszeszokotts�got ig�nyl�, igen l�tv�nyos form�ja.

A salsa csoportos, �s folyamatosan p�rcser�s t�ncol�si m�dja, amely az eg�sz vil�gon igen kedvelt. Ez a t�nc lehet�s�get ad a p�rok �nkifejez�s�re, megteremti az egy�ni �s a t�rsas�gi kommunik�ci�t, valamint ismerked�sre is remek�l alkalmas, �gy meglehet�sen n�pszer� t�ncforma.

T�bb p�r egy k�rt alkot, ahol egy vezet� – leader - ir�ny�t�s�val figur�kat (forg�sokat) �s p�rcser�ket alkalmaznak. Ez olyan, mint egy koreogr�fia, amelyben a r�sztvev�k mindegyik�nek meg kell tanulnia, vagy legal�bbis ismernie kell a k�l�nb�z� lehet�s�geket, vagyis a t�ncolhat� sals�s figur�kat.

�s persze nem �rt, ha mindenki ismeri a leader ir�ny�t�s�val bekiab�lt figur�kat, forg�sokat. Mondhatjuk, hogy ez egy spont�n koreogr�fia, mivel a r�sztvev�k mindegyik�nek ismernie kell a k�l�nb�z� elemeket, �s k�zben pedig �rtelmezni is kell tudnia a vezet� �lland�an v�ltoz� utas�t�sait.

A barrio ker�let vagy kisebb v�rosr�sz, amelyet Eur�p�ban ak�r t�nciskol�nak vagy klubnak is mondhatn�nk. Minden barrio rendelkezik kijel�lt vezet�vel, saj�t figur�kkal �s utas�t�si vari�ci�kkal, valamint egy�ni elemekkel, amelyek megk�l�nb�ztetik �ket egy m�sik barrio-t�l.

Kubai szok�s, hogy �nnepnapokon �s karnev�lokon a rueda csapatok "megm�rk�znek". Az a rueda csapat a gy�ztes, amelyik kevesebb hib�val, dinamikusabban �s szebben t�ncol (�s m�g nagyon sok m�s szempontot is figyelembe vesznek).

�rdekess�g a k�l�nb�z� barriok egym�shoz val� viszony�val kapcsolatban: minden rueda csapat titka az �sszeszokotts�g, melyet csak sok gyakorl�s ut�n lehet el�rni. Valamint minden rueda csapat b�szke saj�t koreogr�fi�j�ra, �gy azt saj�t, - vagy a koreogr�fusuk - szellemi term�k�nek tekintik, �s nem sz�vesen osztj�k meg m�sokkal. Ahhoz, hogy egy �j (idegen) p�r be�llhasson egy rued�ba, enged�lyt kell k�rnie a vezet�t�l, aki el is utas�thatja �ket. Ha a be�llt p�r egy m�sik rueda csoporthoz tartozik �s a vezet� "diplomatikusan ki akarja z�rni", olyan figur�t fog mondani, amelyet csak a t�bbiek ismernek. �gy a frissen be�llt p�r t�veszteni fog, ez�rt ki kell �llnia a rued�b�l.

Egy rueda csoporthoz tartozni komoly rangot jelent. Kub�ban gyakran szok�s a t�ncosokat aszerint oszt�lyozni, hogy melyik csoportb�l j�tt, mert ebb�l m�r k�vetkeztetni lehetett a t�ncos val�di k�pess�geire.