Kuba t�rt�nelm�t �tolvasva pr�b�lok olyan id�szakot tal�lni, amikor �ppen senki nem h�bor�zik senkivel, de neh�z. Onnant�l kezdve, hogy ez a Diego Vel�zquez de Cu�llar nev� arc bek�lt�ztette a f�ldijeit (ami egyenl� volt a helyi lakosok szinte teljes megsemmis�t�s�vel) 1512-t�l, folyamatosan a helyi �s a nagyhatalmi h�bor�k k�z�ppontj�ban volt ez a szerencs�tlen f�lddarab. Alapvet�en spanyol gyarmat, de folyamatosan francia kal�zok fosztogatj�k (�s gy�jtogatj�k), azt�n mikor kit�r a konfliktus az angolok �s spanyolok k�z�tt a gyarmatok�rt, j�nnek az angolok, �s elfoglalj�k Havann�t. A h�bor�t k�vet� b�ket�rgyal�sokkal azt�n az a meg�llapod�s sz�letik, hogy a spanyolok� marad Havanna, de az angolok megkapj�k Florid�t. Mikor kicsit pihenhetn�nek, az amerikai f�ggetlens�gi h�bor� h�re elterjed a vid�ken, �s a rabszolg�k (nem mondtam, hogy vannak? bezony, hiszen a szeg�ny bennsz�l�ttek belepusztultak a r�juk k�nyszer�tett robotba �s az eur�paiak �ltal behurcolt betegs�gekbe, �gy az ut�np�tl�st afrikaiakkal teremtett�k meg) elkezdenek el�gedetlenkedni. Ekkorra m�r a sz�muk egy�bk�nt a feh�r lakoss�g�t majdnem el�ri, 1708. �ta pedig l�tezik egy kir�lyi rendelet is, ami alapj�n p�nz�rt lehet szabads�got venni. Mikor az amerikai h�rek hat�s�ra elindulnak az �jabb egyenl�s�gi hull�mok (kor�bban m�r volt t�bb is), a feket�k fele (!) m�r megv�s�rolta a szabads�g�t.

A 19. sz�zad elej�re Eur�p�ban �s a d�l-amerikai �llamokban is nagy a felfordul�s (Eur�p�ban Nap�leon miatt keveredik a ki kivel van, D�l-Amerik�ban meg legink�bb szeretn�k, ha az �sszes �vil�gi hatalom hagyn� �ket b�k�n sz�pen), Kuba azonban v�gig h� marad a spanyolokhoz, akkor is, amikor m�r Peru, Kolumbia, Haiti mind kiv�vt�k f�ggetlens�g�ket (oka: egyre rosszabb a telepes : rabszolga ar�ny a rabszolg�k jav�ra, a kereskedelem er�sen f�gg az anya�llamt�l, a fekv�s miatt folyamatosak a kal�zt�mad�sok, amit�l a spanyol katon�k v�dik a szigetet). A spanyol h�s�g azonban egyre terhesebb, a rabszolgas�g marad, n�vekednek az ad�k. 1868-ra Puerto Rico is kiv�vja a f�ggetlens�g�t, amivel Kuba marad az utols� spanyol gyarmat az �jvil�gban. Ez annyira ciki, hogy alig k�t h�napon bel�l megindulnak a spanyolok elleni, t�z �vig (!) tart� f�ggetlened�si harcok (leverik). 1886-ban elt�rlik a rabszolgas�got, amibe a kubai gazdas�g belerokkan. 1895-ben kirobban a m�sodik f�ggetlens�gi h�bor�, amely k�zben egy kis baleset miatt (Maine csatahaj� felrobban�sa tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt) h�bor� t�r ki az USA �s a spanyolok k�z�tt is. 1902-ben �gy el�rkezik Kub�ba az amerikai-fajta f�ggetlens�g: Kuba f�ggetlen lesz a spanyolokt�l, de az USA b�rmikor beavatkozhat a politik�ba, ha neki �gy tetszik.

A XX. sz�zad eleje a gazdas�g rendbeszed�s�vel, �s a gy�m�lcs�z� amerikai kapcsolatokkal, a turizmus felfuttat�s�val telt. A nyugati demokr�cia-szer�s�g alakul�ban, de �gyetlen, t�l nagy a korrupci�, a n�p folyamatosan el�gedetlen. Kuba jelenkori t�rt�net�ben bizonnyal az antih�s szerep�t bet�lt� Fulgencio Batista y Zald�var eln�k�t a '40-es �vekben m�g nagyj�b�l demokratikus v�laszt�sokon v�lasztott�k (j� ennek is van az�rt h�tt�rt�rt�nete), �s adott is a n�pnek egy korszer� alkotm�nyt, amit azt�n az 1952-es "�jrav�laszt�sakor" (amit m�sk�nt katonai puccsnak h�vnak) felf�ggesztett, �s j�tt a diktat�ra, a gengszterek, a drogok, �s �s �s --> FIDEL. EL CHE. CAMILLO. �s a t�rt�nelem azon r�sze, amit minden, de minden kubai k�v�lr�l ismer, ami meghat�rozza a jelenj�ket att�l f�ggetlen�l, hogy m�r 60 �ve t�rt�nt, �s amit tapasztalhattunk a kubai �t minden m�sodperc�ben.

K�p innen

A forradalomr�l mag�r�l a helyiek elmondj�k, hogy az '50-es �vek elej�t�l kezd�d�tt. Fidel Castro maga k�r� gy�jt�tte a forradalmi hev�let� koll�g�it, k�zt�k az egy�bk�nt argentin Che Guevar�t, �s Camillo Cienfuegost, aki ugyan szeg�ny rejt�lyes (vagy nem rejt�lyes) m�don hal�l�t lelte, mihelyst gy�z�tt a forradalom, de az �p�leteken kint van az � profilja is, ne feledkezz�nk meg r�la. Gerilla m�dszerekkel kezdtek a strat�giailag fontos Batista-k�zpontok ellen t�mad�st int�zni. Eleinte kudarcot vallottak, Fidelt elfogt�k, mondott egy n�gy �r�s v�d�besz�det, 15 �vre �t�lt�k, majd amneszti�t kapott, mert Batista marh�ra f�lt a n�pt�l, �s hogy mit tesz, ha az � kis Robin Hoodjukat nagyon sok�ig z�rj�k el. 1958-ra a Batista-rendszer tarthatatlans�ga miatt gyakorlatilag az eg�sz orsz�g mellette �llt m�r, � pedig �jrarendezte a gerillasereg�t, maga mell� �ll�totta a vid�kieket, egyre t�bb t�maszpontot foglalt �s fegyvereket szerzett. Santa Clara v�ros elfoglal�sa ut�n (ami a kubaiak szerint Kuba legk�zepebb k�zepe), 1959. janu�r 1-�n Batista fogta mag�t, �s elt�vozott az orsz�gb�l, engedve, hogy Castr��k �tvegy�k az ir�ny�t�st. Tal�ltam egy r�szletes, hossz� elemz�st a kubai forradalomr�l ITT, ami ugyan 1979-en k�sz�lt, teh�t a szeml�lete m�g mindig elt�r a mienkt�l, viszont szerintem j� r�l�t�st ny�jt arra, hogy pontosan hogyan alakult ki ez a forradalmi helyzet.

A csatolt tanulm�ny r�szletesen le�rja, mi t�rt�nt az orsz�ggal Fidel�k hat�s�ra (socialismo, communismo, �llamos�t�sok, �let minden szintj�re kiterjed� politika, hatalmi �gak egys�ge, nagy havers�g a hasonl� berendezked�s� orsz�gokkal, l�sd Oroszorsz�g �s K�na), �n m�r csak azt �rom le, amit l�ttunk. Sz�leink azzal ind�tottak �tnak, hogy szerencs�sek vagyunk, mert Kub�ban azt l�thatjuk, amilyen �llapotok a szovjet �rdekszf�r�ba tartoz� orsz�gokban is voltak a rendszerv�ltoz�s el�tt.

Che Guevara �s Fidel k�pek MINDENHOL. Ezt l�ttuk. Az �p�letek fal�n (nem csak a v�rosokban, falun is), a boltokban (m�r amik vannak) a polcra felt�ve, �vod�kban �s iskol�kban a bej�rat fel� kit�ve, m�g falokon graffitik�nt is. Fidel olyan 20%-ban, a t�bbi az mind Che. A piacokon minden l�tez� port�ka kaphat� Che Guevara arck�p�vel. Gondoljatok b�rmilyen t�rgyra, �s igen, az is. Elment�nk Santa Clar�ba, ahol v�g�l gy�z�tt a forradalom, �s ott a gigantikus Che szobor �s Che eml�khely mellett volt Che m�zeum is, ahol az �sszes f�nyk�p�t l�ttuk, amit csak k�sz�tettek r�la valaha, az �sszes t�rgyat, amit haszn�lt �let�ben, m�g az �vod�s rajzait is ki�ll�tott�k. Annyira �r�lt�nk, mikor Havanna �v�rosban tal�ltunk antikv�r piacot (olvastam az �tik�nyvben, hogy a kubaiak �llati olvasottak, szeretik a k�nyveket), azt�n megn�ztem az �rut: Che �lete �s munk�ss�ga, Egy motoros napl�ja, Fidel legjobb besz�dei, Fidel leghosszabb besz�dei, Fidel tizenh�rom �r�s besz�de, a Kubai forradalom igaz t�rt�nete mellett volt m�g Don Quijote, �s Jos� Mart� �sszes m�vei. Jos� Mart� am�gy a kubaiak Pet�fi S�ndora (k�lt�, �r�, forradalm�r, csak nem a XX., hanem a XIX. sz�zadi forradalmakban, El Che mellett a f�f� j�ember). Ha a szobor a v�ros f�ter�n nem Che Guevar�t, akkor Jos� Mart�t �br�zolja. 

A falak nem csak az arck�peikkel, hanem k�l�nb�z� politikai jelmondatokkal vannak tele, �s nincs k�t egyforma. Az utak mellett azokon a rekl�mt�bl�kon, ahol n�lunk rekl�mok vannak, n�luk forradalmi jelmondatok, �nigazol� �s a forradalmat, meg a n�pet ajn�roz� dics�retek. Kilom�tert�bl�t pl. nem l�ttam az aut�p�ly�n, de sim�n lehet t�j�koz�dni �gy: a "Che, a f�lelem n�lk�li lovag" t�bl�n�l fordulj jobbra, azt�n a "Szocializmus ma, holnap, mindig" t�bl�n�l t�rj le. Ja, rengeteg v�rosnak megvolt a saj�t mag�t dics��t� t�bl�ja is. �ltal�ban nem is egy. Mittudom�n Ciego de Avila, ahol a leger�sebb �s legkitart�bb a n�p, �s akik sosem adj�k fel. Ahol a munka becs�let �s dics�s�g dolga. Hasonl�k.

Van mozi! K�t filmet adnak, az egyik c�me Kuba, a m�sik a Forradalom. Na j� nem leszek szem�t, l�ttunk olyat mozit Havann�ban, ahol ment egy-k�t eg�szen modern amerikai film is.

Fidel�k teh�t elhozt�k a forradalmat, az �j rendszert, �s 60 �ve ezt �nneplik. Elhozt�k minden l�tez� vil�gok legjobbik�t. Mondan�m, hogy k�zben k�r�ln�zek, �s m�st l�tok, de ezt a nyugati orsz�gok rendszer�t alapb�l a minden rendszerek legjobbik�nak elfogad� be�ll�totts�gom mondatja velem, ami a kubai �letet hajlamos lesajn�lni (�s nem �rteni, hogy lehet, hogy ez a n�p a nagy forradalmi hev�let�ben hogy hagyta eluralkodni mag�n v�g�l Castr��kat). �s, ahogy egy�bk�nt az �tik�nyv is �rta, Kub�ban ezt a gondolkod�st el kell kicsit engedni, vagy ha nem, akkor maradjon sz�pen az ember az all-inclusive sz�llod�ban, igya a pinnya kol�d�t rosszull�tig, heverjen a feh�r homokban �s pancsikoljon a 28 fokos tengerben, �s ne mozduljon ki (ez�rt egy�bk�nt nem �rdemes Kub�ig elmenni).

A politika annyi mindenre kihat�ssal van, hogy nagyon hossz� lenne ezt a bejegyz�st tov�bb folytatnom, �gyhogy folyt. k�v. Addig is:

K�p innen