Kuba t�rt�nelm�t �tolvasva pr�b�lok olyan id�szakot tal�lni, amikor �ppen senki nem h�bor�zik senkivel, de neh�z. Onnant�l kezdve, hogy ez a Diego Vel�zquez de Cu�llar nev� arc bek�lt�ztette a f�ldijeit (ami egyenl� volt a helyi lakosok szinte teljes megsemmis�t�s�vel) 1512-t�l, folyamatosan a helyi �s a nagyhatalmi h�bor�k k�z�ppontj�ban volt ez a szerencs�tlen f�lddarab. Alapvet�en spanyol gyarmat, de folyamatosan francia kal�zok fosztogatj�k (�s gy�jtogatj�k), azt�n mikor kit�r a konfliktus az angolok �s spanyolok k�z�tt a gyarmatok�rt, j�nnek az angolok, �s elfoglalj�k Havann�t. A h�bor�t k�vet� b�ket�rgyal�sokkal azt�n az a meg�llapod�s sz�letik, hogy a spanyolok� marad Havanna, de az angolok megkapj�k Florid�t. Mikor kicsit pihenhetn�nek, az amerikai f�ggetlens�gi h�bor� h�re elterjed a vid�ken, �s a rabszolg�k (nem mondtam, hogy vannak? bezony, hiszen a szeg�ny bennsz�l�ttek belepusztultak a r�juk k�nyszer�tett robotba �s az eur�paiak �ltal behurcolt betegs�gekbe, �gy az ut�np�tl�st afrikaiakkal teremtett�k meg) elkezdenek el�gedetlenkedni. Ekkorra m�r a sz�muk egy�bk�nt a feh�r lakoss�g�t majdnem el�ri, 1708. �ta pedig l�tezik egy kir�lyi rendelet is, ami alapj�n p�nz�rt lehet szabads�got venni. Mikor az amerikai h�rek hat�s�ra elindulnak az �jabb egyenl�s�gi hull�mok (kor�bban m�r volt t�bb is), a feket�k fele (!) m�r megv�s�rolta a szabads�g�t.

A 19. sz�zad elej�re Eur�p�ban �s a d�l-amerikai �llamokban is nagy a felfordul�s (Eur�p�ban Nap�leon miatt keveredik a ki kivel van, D�l-Amerik�ban meg legink�bb szeretn�k, ha az �sszes �vil�gi hatalom hagyn� �ket b�k�n sz�pen), Kuba azonban v�gig h� marad a spanyolokhoz, akkor is, amikor m�r Peru, Kolumbia, Haiti mind kiv�vt�k f�ggetlens�g�ket (oka: egyre rosszabb a telepes : rabszolga ar�ny a rabszolg�k jav�ra, a kereskedelem er�sen f�gg az anya�llamt�l, a fekv�s miatt folyamatosak a kal�zt�mad�sok, amit�l a spanyol katon�k v�dik a szigetet). A spanyol h�s�g azonban egyre terhesebb, a rabszolgas�g marad, n�vekednek az ad�k. 1868-ra Puerto Rico is kiv�vja a f�ggetlens�g�t, amivel Kuba marad az utols� spanyol gyarmat az �jvil�gban. Ez annyira ciki, hogy alig k�t h�napon bel�l megindulnak a spanyolok elleni, t�z �vig (!) tart� f�ggetlened�si harcok (leverik). 1886-ban elt�rlik a rabszolgas�got, amibe a kubai gazdas�g belerokkan. 1895-ben kirobban a m�sodik f�ggetlens�gi h�bor�, amely k�zben egy kis baleset miatt (Maine csatahaj� felrobban�sa tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt) h�bor� t�r ki az USA �s a spanyolok k�z�tt is. 1902-ben �gy el�rkezik Kub�ba az amerikai-fajta f�ggetlens�g: Kuba f�ggetlen lesz a spanyolokt�l, de az USA b�rmikor beavatkozhat a politik�ba, ha neki �gy tetszik.

A XX. sz�zad eleje a gazdas�g rendbeszed�s�vel, �s a gy�m�lcs�z� amerikai kapcsolatokkal, a turizmus felfuttat�s�val telt. A nyugati demokr�cia-szer�s�g alakul�ban, de �gyetlen, t�l nagy a korrupci�, a n�p folyamatosan el�gedetlen. Kuba jelenkori t�rt�net�ben bizonnyal az antih�s szerep�t bet�lt� Fulgencio Batista y Zald�var eln�k�t a '40-es �vekben m�g nagyj�b�l demokratikus v�laszt�sokon v�lasztott�k (j� ennek is van az�rt h�tt�rt�rt�nete), �s adott is a n�pnek egy korszer� alkotm�nyt, amit azt�n az 1952-es "�jrav�laszt�sakor" (amit m�sk�nt katonai puccsnak h�vnak) felf�ggesztett, �s j�tt a diktat�ra, a gengszterek, a drogok, �s �s �s --> FIDEL. EL CHE. CAMILLO. �s a t�rt�nelem azon r�sze, amit minden, de minden kubai k�v�lr�l ismer, ami meghat�rozza a jelenj�ket att�l f�ggetlen�l, hogy m�r 60 �ve t�rt�nt, �s amit tapasztalhattunk a kubai �t minden m�sodperc�ben.

K�p innen