Megihlettem magamat. Az Asa Butterfieldr�l sz�l� posztom tov�bbi gondolkod�sra �szt�nz�tt. Pontosabban A cs�kos pizsam�s fi�, ami szerintem egy f�lresiker�lt holokausztos film.

�s kattogni kezdett az agyam olyan p�ld�kon, amelyekben meg tudt�k ezt oldani, meg tudt�k teremteni az egyens�lyt �gy, hogy ne cs�sszon a szat�ra g�nyba, ne legyen b�nt�, de vicces maradjon �s �gy abszurd, hogy ne legyen ostobas�g.

K�t film jutott eszembe: Az �let sz�p �s az �letvonat. Mindkett� 1998-ban k�sz�lt. P�rhuzamba �ll�t�sukat az is indokolja, hogy az �letvonat rendez�je anno pert ind�tott Roberto Benigni ellen azzal a v�ddal, hogy leny�lta forgat�k�nyv�nek �tlet�t. A jog nem adott helyt az �ll�t�snak �s szerintem is mind�ssze annyi hasonl�s�got lehet benn�k felfedezni, hogy mindkett� m�shogy k�zel�tett a t�m�hoz, mint azt megszoktuk, �s mindkett� vicces, csak m�sk�nt.

Roberto Benigni sz�n�szi eszk�zeit alapvet�en nem kedvelem. T�lmozg�sos, pantomimes, boh�cos. Vannak persze kiv�telek. A R�m�nak szeretettel c�m� mozaikban p�ld�ul maxim�lis visszafogotts�ggal alak�totta a kisembert, akit 15 perces h�rn�vhez juttat a bulv�r, amit�l el�sz�r falra m�szik, a hype elm�lt�val viszont m�r annak hi�ny�t�l borul ki.

Az �let sz�pben Benigni eg�szen m�s oldalr�l k�zel�tette meg a holokauszt t�m�j�t, mint b�rki kor�bban: a hars�ny it�liai v�s�ri kom�dia m�faj�ba �lt�ztette. M�r �nmag�ban az is mer�sz, hogy a t�m�t v�gj�t�k form�j�ban t�lalj�k, de a mozi egy r�sze kifejezetten kom�dia, helyenk�nt burleszkelemekkel tark�tva. 

A film h�rom r�szre tagol�dik, a kezdeti vid�ms�got �s �let�r�m�t fokozatosan v�ltj�k fel a s�t�tebb t�nusok. A nem t�l el�ny�s k�lsej�, de m�k�s �s kedves Guido egy olasz kisv�rosba k�lt�zik nagyb�tyj�hoz. Itt tal�lkozik a j� csal�db�l sz�rmaz� Dor�val, akit ugyan m�sik f�rfinak sz�n az anyja, de v�g�l Guidonak siker�l elnyernie a sz�v�t esetlen, de kitart� �s humoros h�d�t�s�val. Az �nfeledt vid�ms�gba m�r ezen a ponton vegy�l n�mi szomor�s�g, itt szembes�l�nk Guido �s b�csik�ja zsid� sz�rmaz�s�val („b�csik�m, nem is tudtam, hogy a lovad zsid�”) �s m�r fel�tik fej�ket a fasiszta eszm�k, amik itt m�g laz�n kifigur�z�sra ker�lnek.

Ugrunk az id�ben, Dora �s Guido kisfia, Joshua 5 �ves �s a h�bor� m�r a kisv�rost is el�rte. A vid�ms�g elillan, hely�t �tveszi a tragikom�dia (cs�csjelenet: Guido pr�b�lja megmagyar�zni a fi�nak az �ket k�r�lvev� abnormalit�st, amikor Joshua elolvassa a cukr�szd�ra ki�rt felh�v�st: kuty�knak �s zsid�knak bemenni tilos. Erre az apa: nem szeretj�k a p�kokat �s a vizig�tokat, mi meg �ket nem engedj�k be m�t�l a k�nyvesboltunkba.)

Guidot, b�csik�j�t �s fi�t sz�rmaz�suk miatt letart�ztatj�k �s Dor�nak ugyan nem kellene a deport�ltakkal tartania, de � m�gis csal�dja mellett marad.

A harmadik r�sz egy hal�lt�borban j�tsz�dik. Itt m�r nyoma sem kellene, hogy legyen a vid�ms�gnak, de Guido �gy pr�b�lja elviselhet�v� tenni fia sz�m�ra a l�gerl�tet. Hogy t�l�l�s�t biztos�tsa, egy j�t�kba kezd, azt mondja a gyereknek, hogy mindez csak egy a sz�linapj�ra szervezett verseny. Joshua egy ideig j�l �rzi mag�t, �m id�vel elt�nnek gyerekt�rsai �s az id�seknek is nyoma v�sz egy k�z�s zuhanyoz�s sor�n. A n�lk�l�z�s �s a nyomor�s�gos k�r�lm�nyek egyre ink�bb megt�rik a kisfi�t, de apja m�g az utols� pillanatban is a humorhoz ny�l, hogy Joshua min�l kevesebbet �rezzen az �t k�r�lvev� kegyetlens�gekb�l (cs�csjelenet: Guido j�t�kszab�lyokk�nt "ford�tja" a l�gerrendet ismertet� �r mondanival�j�t).

Benigni nagyon intelligensen adagolja, patikam�rlegen m�ri a tragikus �s komikus elemeket. �gy egy hihetetlen�l b�jos, egyben szomor� filmmel ad�zik a n�pirt�s �ldozatainak.

Az �letvonatban adva van egy falu zsid� k�z�ss�ge (akik mellesleg remek�l kij�nnek a falu goj lak�ival). H�r�t veszik, hogy a szomsz�d telep�l�sen megkezd�dtek a deport�l�sok. Beindul az �tletel�s amitlehetnetennir�l. A falu bolondja (ki m�s?) dobja be a megold�st: �ndeport�ljanak. Azaz rendezz�k magukat l�tszat transzportba �s ennek �lc�ja alatt induljanak el Palesztina fel�. Megindul a felk�sz�l�s, a kell�kek beszerz�se, sz�ks�g van ugye n�cik szerep�t alak�t�kra is, ezek kiv�laszt�sa, kik�pz�se, egyenruh�ik megvarr�sa. Kezdetben senki sem akar n�ci lenni, de ut�lag m�r t�bb aspir�ns is akad, mivel az � vagonjuk k�nyelmesebb, mint a deport�ltak�. K�zben bel�pnek a k�pbe �njel�lt seg�t�k is, partiz�nok, akik minden �ron meg akarj�k menteni a zsid�kat. A fiatalok k�r�ben szervez�dni kezd egy kommunista mozgalom is, ami szint�n nehez�ti �s h�tr�ltatja a k�ldet�st.

�s be is fejezem, miel�tt spoilerbe cs�szn�k �t. Ez egy nagyon vicces, nagyon �rz�keny film. V�gj�t�kba oltott dr�ma (oximoron), ami keser�des, �gy nevetsz, hogy k�zben sz�ved szerint s�rn�l.

Remek�l bemutatja a zsid� szok�sokat, az emberek habitus�t, teh�t ismeretterjeszt� is egyben. J�, kicsit tipiz�l, de nem b�nt� m�don. Rengeteg �tlet �s geg van benne, �s rengeteg helyzetkomikum. �s sok tanuls�g az emberi jellemekr�l, ezek v�ltoz�s�r�l �s torzul�s�r�l �ltal�ban.

Mindk�t film legf�bb er�nye, hogy a sz�rny� esem�nyeket siker�lt �gy kom�di�ba �nteni �s a humor nyelv�n tolm�csolni, hogy sem a tiszteletlens�g, sem a kegyelets�rt�s gondolata nem mer�l fel a n�z�ben.

�gyhogy v�lem�nyem szerint, lehet a k�nyes t�m�kkal viccelni. Persze kell� intelligenci�val �s �rz�kenys�ggel kell k�zel�teni hozz�juk (na ez nekem sem siker�l mindig, futok �n is lyukra. De ez az �n �gyetlens�gemb�l fakad, nem k�rd�jelezi meg az el�z� �ll�t�somba vetett bizonyoss�gomat). �s persze a m�sik f�l r�sz�r�l sz�ks�g van kell� �nir�ni�ra. Aminek megl�te meg alapb�l nem v�lik egyik�nknek sem a k�r�ra.

(kis seg�ts�g: Az �let sz�p linkj�n�l le kell szkrollozni az oldal harmad�ig-fel�ig, ott kell keresg�lni)