Az �jrakezd�sre val� felk�sz�l�s�nk utols� felvon�sak�nt �sszegy�lt�nk sz�k k�rben, hogy letoljuk a h�rom el�zm�nyfilmet.

Nem arattak osztatlan sikert, ami m�g�tt gener�ci�s okokat gyan�tok. De k�ts�gtelen, hogy �gy egy�tt, szoros egym�sut�nban, zaklat� volt a sok ricsaj, �r�let �s z�z�s.

Vet�tett�nk, f�zt�nk, ett�nk, ittunk, megint vet�tett�nk, v�g�l megl�togattuk a Richterb�l kitelep�tett kacs�kat. J� volt.

�s hogy maradjon nyoma, illetve az ott nem l�v�, de esetleges �rdekl�d�k is kapjanak egy kis �sszefoglal�t, �me n�h�ny sz�sszenet a filmekr�l.

Mad Max

Az els� Mad Max 1979-ben egy eg�szen kis k�lts�gvet�s� (350 ezer doll�rb�l k�sz�l�) f�ggetlen film volt, amihez George Miller ment�orvosk�nt dolgozva gy�jt�tt p�nzt, �s amiben a kocsikat t�bbsz�r �tfestett�k, hogy azt�n �jra felhaszn�lhass�k �ket m�s jelenetekben. A filmben �br�zolt �sszeomlott vil�g �llapot�nak okair�l, a szerepl�k h�tter�r�l szinte semmit nem tudtunk meg bel�le, egy �r�lt rohan�s volt az eg�sz, ha �gy tetszik: eg�sz est�s aut�s �ld�z�s. De pont ez a nyersess�g �llt neki nagyon j�l, no meg az egyedi hangulat �s a karizmatikus f�h�s - a film kultuszdarab lett, Mel Gibsonb�l pedig szt�r. Nemzetk�zi sikereket azonban csak p�r orsz�gban �rt el (pl. n�lunk). Amerik�ban is bemutatt�k ugyan, de csak sz�k k�rben, �s jellemz� p�ld�ul az is, hogy a teljes filmet �jraszinkroniz�lt�k, annyira tartottak az oda�t ismeretlen sz�n�szek ausztr�l akcentus�t�l.

Mad Max 2         

�gy amikor a j�val nagyobb k�lts�gvet�s�, s�t Ausztr�li�ban szuperprodukci�nak sz�m�t� Mad Max 2 – Az orsz�g�ti harcos (1981) imm�r saj�t rangj�n kezelve is eljutott az amerikai mozikba, The Road Warrior n�ven forgalmazt�k, mivel f�ltek, hogy a Mad Max 2 c�mben szerepl� sz�m elriasztana egy csom� potenci�lis n�z�t, akik az els� r�szt nyilv�n nem l�tt�k. De Mel Gibson m�g ennek a filmnek az idej�n is olyannyira n�vtelen volt Amerik�ban, hogy a plak�tok �s el�zetesek nem r�, hanem ink�bb az aut�s �ld�z�sekre �s a robban�sokra koncentr�ltak. Ez persze megv�ltozott a film �ri�si sikere ut�n: Mel Gibsonnak ez lett a bel�p�je Hollywoodba.

Mad Max 3

A harmadik r�sz (Az igazs�g csarnok�n innen �s t�l) ezek ut�n nem meglep� m�don m�g t�bb p�nzb�l, imm�r nemzetk�zi szt�rt (Tina Turner) is bevetve k�sz�lt 1985-ben, �s noha sikeresnek bizonyult anyagilag, a sorozat (eddigi) v�g�t jelentette. K�zrej�tszott ebben az is, hogy a film el�k�sz�t�se sor�n egy helikopter balesetben elhunyt a film egyik producere �s George Miller j� bar�tja, Byron Kennedy (neki aj�nlott�k k�s�bb a filmet), a rendez� pedig ett�l annyira elvesztette a lelkesed�s�t az eg�sz ir�nt, hogy t�rsrendez�t (George Ogilvie) fogadtak mell�, �s Miller csak az akci�jelenetekkel foglalkozott.

A Mad Max-sz�ria hat�sa a popkult�r�ra �s a filmt�rt�netre t�bb mint jelent�s: alapjaiban v�ltoztatta meg a posztapokaliptikus mozikr�l val� gondolkod�sm�dot, divatot teremtett, hivatkoz�si pont lett. N�lk�le eg�szen biztosan m�sk�pp n�ztek volna ki (vagy tal�n meg sem sz�lettek volna) olyan filmek, mint Az �t, az �li k�nyve, a Waterworld, vagy az Orsz�g�ti bossz�. De innen j�n a besz�l�s a Tiszta rom�ncban, vagy a zedes duma a Ponyvareg�nyben is.

Mad Max 4

A j�v�ben j�runk, a civiliz�ci� �sszeoml�sa ut�ni vil�gban, ahol az erk�lcs �s embers�g m�r szinte semmit sem jelent, �s mindenkinek naponta meg kell k�zdenie a t�l�l�s�rt a forr� sivatagban – a benzin �s egy gyors j�rg�ny pedig a legnagyobb �rt�k. Egy mag�nyos f�rfi j�rja a poros utakat, el�bb �t, �s azt�n k�rdez, s�t igaz�b�l nem is k�rdez, annyira ritk�n sz�lal meg. A sz�v�t s�lyos trag�di�k eml�ke nyomja, nem sz�m�t m�r neki senki �s semmi – gondolja �, de azt�n amikor a teljesen el�llatiasodott gonosz hord�k �s a k�oszba rendet �s rem�nyt hozni akar� kis szabadcsapatok k�zdelm�be keveredik, d�ntenie kell.

A Mad Max: Fury Road a h�rek szerint legink�bb a m�sodik r�szre fog hajazni, de George Miller saj�t bevall�sa szerint nem remake-r�l van sz�. Sok�ig esz�be sem jutott, hogy �jra visszat�rjen a Mad Max vil�g�hoz: �gy �rezte, amit lehetett, elmondott a kor�bbi h�rom filmben, amelyek mindegyik�t �r�k�nt �s rendez�k�nt is jegyezte, �s amelyeknek a karrierje felfut�s�t k�sz�nhette. �vekkel k�s�bb viszont rep�l�n utazott �ppen, �s �tk�zben beugrott neki a film szinte teljes alapsztorija. Gyorsan le�rta, �s elkezdte elind�tani a megval�s�t�s fel�. Nem ment k�nnyen: Mel Gibson akkoriban (az ezredfordul� k�rny�k�n) nagyon elfoglalt volt, a film eredeti helysz�nei teljesen megv�ltoztak Ausztr�li�ban az eltelt �vek alatt, �s befektet�ket is nehezen tudtak tal�lni. V�g�l m�gis �ssze�llt a dolog 2001 t�j�n: k�sz volt a forgat�k�nyv, zajlott az el�k�sz�t�s, m�r csak p�r h�nap volt h�tra a forgat�sig, aminek a Namib-sivatag adott volna otthont. �m a 2001. szeptember 11-i esem�nyek ut�n az amerikai doll�r lejtmenetnek indult, ami a k�lf�ldi forgat�s miatt a film k�lts�gvet�se 30 %-�nak elveszt�s�t jelentette hirtelen. Ennyib�l pedig nem tudtak volna m�r megoldani egy csom� mindent, p�ld�ul a megfelel� j�rm�park sem �llt m�g a rendelkez�s�kre, ami egy Mad Max film eset�ben el�g kardin�lis k�rd�s. A produkci� teh�t bed�lt, �s majd 15 �vvel k�s�bb val�sult meg – szinte ugyanazzal a forgat�k�nyvvel, de m�r m�s szerepl�kkel.

A Mad Max: Fury Road nem remake, hanem reboot, a t�rt�nete nem folytat�sa vagy el�zm�nye egyik kor�bbi r�sznek sem – egyszer�en �jraind�tja a legend�t egy �j sztorival, ugyanabban a vil�gban �s ugyanazzal a f�h�ssel, akit m�s sz�n�sz j�tszik, nevezetesen Tom Hardy. M�g a v�gleges szereposzt�s megjelen�se �ta is tartj�k magukat azok a pletyk�k, miszerint legal�bb egy cameo erej�ig fel fog bukkanni a filmben Mel Gibson, ezt azonban maga George Miller c�folta meg.

Tom Hardy mellett a film m�sik nagy szt�rja a leborotv�lt haj� Charlize Theron.

George Miller �lete legnehezebb feladat�nak nevezte a Mad Max: Fury Roadot. Ez nagyr�szt abb�l fakadt, hogy a r�gi m�dszerekkel pr�b�lt meg leforgatni egy, a r�giekn�l sokkal nagyobb szab�s� �s l�tv�nyosabb filmet – egyr�szt tisztelg�s�l, m�sr�szt pedig az�rt, mert � ehhez �rt. �gy a filmben l�that� k�pek 80%-a val�di tartalmat mutat, a lehet� legkevesebb a CGI, mindent megpr�b�ltak igazi kocsikkal, igazi robban�sokkal, d�szletekkel, kaszkad�r�kkel, maszkokkal �s prot�zisekkel megoldani. Ez pedig hatalmas m�ret� infrastrukt�ra mozgat�s�t jelentette t�bb orsz�g �s sz�mos helysz�n k�z�tt, �gy igazi logisztikai brav�r, hogy el tudott k�sz�lni a film – v�g�l �sszesen 100 milli� doll�rb�l.

P�r nap m�g �s saj�t v�lem�nyt form�lhatunk. V�rom. Nagyon.