Mindig �rdekes m�s, a saj�tunkt�l teljesen elt�r� kult�r�k �let�be bekukkantani. K�l�n�sen a z�rtak�ba. K�l�n�sen n�i szemmel. A k�zel-keleti �s m�s arab orsz�gok n�kh�z val� viszony�r�l m�r sokat olvashattunk (L�nyom n�lk�l soha, A f�tyol m�g�tt, hogy csak a legismertebbeket, a t�m�t elind�t� m�veket eml�tsem).

Kevesebb t�rt�net sz�l a T�vol-Keletr�l. Legismertebb tal�n az Egy g�sa eml�kiratai.

A kommunista orsz�gokr�l, ahol a megk�l�nb�ztet�s ink�bb ideol�giai, mint nemi alap�, azt�n t�nyleg csak elv�tve.

K�nait egyet tudok cit�lni, Jung Chang Vadhatty�k c�m� m�v�t, amely egy csal�d n�tagjai h�rom gener�ci�j�nak h�nyattat�sait mutatja be.

�szak-Kore�b�l meg v�gk�pp semmit. Ez�rt is �rzem hi�nyp�tl�nak Hyeonseo Lee nemr�g megjelent, A l�ny h�t n�vvel c�m� k�nyv�t.

Err�l az orsz�gr�l keveset tudunk, azt is csak nagy vonalakban. Na ezzel a sztorival elmer�lhet�nk a diktat�ra s�r�j�ben.

Megismerhetj�k a kaszt rendszert, a szem�lyi kultuszt, a f�v�ros/vid�k k�zti k�l�nbs�get (mintha csak innen mint�zt�k volna Az �hez�k viadal�nak Kapit�lium�t, k�rzeteit, kiv�lts�gosait �s szeg�nyeit), az ideol�giai alapokra �p�l� oktat�st, az �let minden ter�let�re �s mozzanat�ra kiterjed� szab�lyoz�st �s ellen�rz�st (a Nagy Testv�r elb�jhat), az ezt kij�tsz� �gyesked�st, az �lszents�get, a „mindenki egyenl�, de vannak egyenl�bbek" gyakorlat�t �s azt, hogy mindezt hogy �li meg a f�szerepl� gyerekk�nt, l�zad� tin�dzserk�nt, majd a mag�t, mintegy v�letlen�l a hat�r t�loldal�n tal�l� 18 �vesk�nt, a haz�j�ra �s annak vissz�ss�gaira kell� t�vols�gb�l r�l�tva.

Nincs dr�m�z�s, nincs szenvelg�s. T�nyek vannak, sok b�tors�g �s sok er�. Nyomaszt� persze, de a k�nyvnek kb. egyharmad�t teszi ki az �szak-Kore�ban j�tsz�d� r�sz, a marad�k m�r ink�bb izgalmas kalandreg�ny �s fejl�d�st�rt�net.

Megd�bbent�, hogy az ember milyen m�lyen, h�ny ezer sz�llal k�t�dik a kult�r�j�hoz, a haz�j�hoz, a helyhez, ahol feln�tt. H�nyszor �s h�nyszor felmer�lt Hyeonseoben a „mi lett volna, ha” �s a „desz�vesenvisszamenn�k” �rz�se, �s eleinte csak a megtorl�st�l val� f�lelem tartotta vissza att�l a meggondolatlan �rzelmi l�p�st�l, hogy visszat�rjen haz�j�ba, amir�l azt tanulta gyerekkor�ban, hogy az a vil�g legnagyszer�bb orsz�ga. Azt hinn� az ember, van az a hely, vannak azok a k�r�lm�nyek, amelyek ki�lik az emberb�l a honv�gyat, a nosztalgi�t, de ezek szerint nincsenek.

Nagyon �rdekes a szabads�g �s az emberi jogok k�rd�se is. Az �szak-koreai emberek �szre sem veszik, hogy megs�rtik a jogaikat, mert azt sem tudj�k, hogy van/lehetne nekik olyanjuk. �sszehasonl�t�si alapjuk sincs, mert teljesen el vannak z�rva m�sf�le t�rsadalmakr�l sz�l� h�rekt�l, illetve hazugs�gokkal t�mik a fej�ket.

Legt�bben az�rt menek�lnek el, mert �heznek vagy bajba ker�ltek, nem az�rt mert a szabads�got �h�tj�k. Ut�bbival nem is tud mindenki megbirk�zni, akire r�szakad, sokakra nyomaszt� teherk�nt telepedik, miut�n eg�sz �let�kben m�s, Kim Ir Szen a Nagy Vez�r, majd Kim Dzsong Il a Kedves Vezet� d�nt�tt helyett�k �s mondta meg, hogyan kell �lni�k.

�s mi a tanuls�g ebb�l az eg�szb�l az ismeretterjeszt�sen t�l? Hisz seg�teni nem tudunk. Tal�n nem az, hogy mindenki, aki el�gedetlen a sors�val, vegye nyak�ba a nagyvil�got. De az, hogy valamit tenni kell, mindenk�pp. �s tal�n sokakban �t�rt�kel�dnek �nn�n probl�m�ik, ha l�tj�k, ugyan k�zel sem t�k�letes minden, de lehetne sokkalta rosszabb, van m�g enn�l sokkal lejjebb.

Ugye, hogy m�gsem olyan rossz nek�nk?

Hyeonseo

F�rj�vel, az amerikai Briannel