Grétit 13 éve ismerem. Kezdetben csak vízitornára oktatott (ma már Hajnit is), aztán a hasonló értékrend és érdeklődés mentén elkezdtünk barátkozni. Innen tudom, hogy a skandináv krimik nagy rajongója. Miután jövőre ebbe a régióba indulok, a felkészülésem megkönnyítendő megkértem, hogy segítsen választani, foglalja össze, amit erről a műfajról tudni érdemes. Fogadjátok szeretettel az írását.

                                                                                                                                                                         Marian

A Skandináv Krimi elnevezés híven tükrözi azt, amit takar, tehát az öt Skandináv országból származó írók által írt könyvben valamilyen bűntény megoldásra kerül. Ennek számos módja lehet, épp ezért érdekesek ezek a kötetek.

Én csak az Animus kiadó által megjelent könyvekről fogok írni, a teljesség igénye nélkül, mivel a Skandináv Krimik sorozatuk közel 70 kötetből áll.

Sok kiadó foglalkozik e fajta könyvekkel, például a Henning Mankell által életre keltett Kurt Wallander felügyelő történetei is más kiadótól származnak magyar megjelenésben.

A Skandináv Krimik nem csak egy bűncselekmény megoldásáról szólnak, hanem nagyon éles társadalom bemutatást nyújtanak és jelenlegi élethelyzetekre jellemző problémákat hoznak szóba. Megismerhetjük az egyes egyének elfoglalt helyét a társadalomban, illetve kisebb közösségekben. A főszereplők magánéletét, személyiségfejlődését is nyomon követhetjük, valamint a nyomozócsoportban betöltött szerepük alakulását is. Ez azért lehetséges, mert nagyon jellemző a Skandináv Krimikre, hogy több köteten át tartó sorozatokból állnak. A főszereplők ugyanazok, csak mindig más ügyön dolgoznak.

A depressziós detektív figurája kifejezetten a Skandináv Krimikre jellemző. A kiégett és szerencsétlen nyomozói képet a hetvenes években alakították ki a Skandináv szerzők. A tipikus északi nyomozó beteg, elhagyta a felesége, rossz viszonyt ápol gyerekeivel vagy régi trauma gyötri. Ez a siker kulcsa is egyben, hiszen jóval könnyebb azonosulni a gondoktól gyötört, nyomorult kisemberrel, mint egy szuper rendőrrel.

Az Izland-i krimik úgy kezdődnek, hogy bemutatják az Izlandon használatos nevek képzését. Ott a keresztnév mellé, az apa keresztnevéhez kapcsolt, fiú esetében –son, lány esetében –dottir, végződés adja valakinek a teljes nevét. Ebben a szigetnyi zárt kis világban, Arnaldur Indridason izlandi író főhősei, Erlendur és kollégái nyomoznak. Erlendurt felesége elhagyta, a lánya drogfüggő és akkor érzi jól magát, ha a sötét lakása magányában operát hallgathat. 

Viszont, ha hóviharban eltűnt személy holttestére bukkannak, vagy ránézésre öngyilkosságnak tűnő haláleset történik, akkor Erlendur mindig valami apróságon elindulva felgöngyölíti az egész bűnügyet.

A Norvég Jo Nesbo az egyik leghíresebb Skandináv szerző. Labdarúgónak készült, majd zenész lett és közben kezdett el írni. Első kéziratát álnéven küldte el a kiadóknak, hogy ismertsége ne befolyásolja őket a döntésben. Harry Hole sorozata tette világhírűvé.

Harry Holénak a barátai meghalnak, nem tud aludni, iszik, zsarolják, gyanúsítják, ki akarják rúgni, a Hóember című könyv végére egy ujját is elveszíti. Viszont van egy magányos édesapja, egy Down-szindrómás húga, valamint egy szerelme Rakel (és a nő Oleg nevű fia), aki elhagyja Harry-t, annak munkája miatt.

Nesbo minden könyvében más témát emel ki: Norvégia náci múltját és az idegengyűlöletet (Vörösbegy), cigány bevándorlókat (Nemezis), drogosokat (A Megváltó). Nesbo sokat utazik, ahol a regényeihez végez terepmunkát, így játszódik Hole könyv Távol-Keleten (Csótányok), Afrikában (Leopárd), Ausztráliában (Denevérember).

Jogosan tesszük föl a kérdést, hogy egy jóléti országban, mint Norvégia, hogyan lehet, hogy számos konfliktus van jelen: bevándorlók, idegengyűlölet, széleskörű droghasználat. Erre Jo Nesbo azt mondta, Norvégia egy nagyon szegény ország volt, majd a 70-es években olajat találtak, így egyik pillanatról a másikra a Világ leggazdagabb állama lett. A társadalom nem tudott megbirkózni a hirtelen jött jóléttel.

Nesbonak több különálló könyve is van. Azok közül a Fejvadászok címűt ajánlom. Aki inkább megnézné, akkor létezik egy nagyszerű norvég film a könyvből.

Az egyik legérdekesebb mű Oliver Truc írása, a Sámándob. Olyan világba kalauzol el bennünket, amit nem ismerünk. Az Északi Sarkkör fölött, Lappföldön élnek a számik. Rénszarvas-tenyésztéssel foglalkoznak a hónapokig hóval borított és sötétségbe borult tundrán. Zárt közösséget alkotnak és megőrzik ősi szokásaikat. Itt dolgoznak a rénrendőrők és próbálnak rendet tenni a réntenyésztők és csordáik között, megkeresni egy ősi ereklyét és megoldani egy gyilkosságot. Az is kiderül, hogyan különböztetik meg az egy réncsordához tartozó egyedeket.

A Finn íróktól még kevés könyv jelent meg magyarul, de azok igen érdekesek. Többek között az ország fekvése miatt, mivel elég hosszú szakaszon határos Oroszországgal. A határ környékén a kereslet-kínálat határozza meg az ott élők életét. (Mattio Rönká: A határjáró)

A másik érdekesség, hogy a Skandináv Krimikre nagyon jellemzően megismerjük a tettesek lelkivilágát is. Leena Lehtolainen eddig megjelent két könyvében, az első rész főszereplője Maria Kallio nyomozó, a második könyvben már csak mellékszereplő, mert a cselekményt az elkövető szemszögéből ismerhetjük meg.

A Dán Jussi Adler-Olsen a leghíresebb Skandináv Krimi szerző az országából. A Q-ügyosztályt Carl Morck vezeti, akit azért száműztek a rendőrség alagsorába, hogy a megoldatlan ügyekkel foglakozzon, mert egy korábban balul elsült rendőrségi akció után felépülve, elviselhetetlen lett a modora és kedvetlen. Carl akkor érzi magát a legjobban, ha irodája magányában, az asztalra felrakott lábbal szunyókálhat. De segítői, a mindenesként ott dolgozó szír bevándorló, Assad és a több személyiséggel rendelkező asszisztense, Rose mindig belerángatják valami izgalmas esetbe. Így hárman oldanak meg évek óta porosodó, eddig lezáratlan bűntényeket, amelyek lehetnek több évtizedre visszamenőek éppúgy, mint gyilkosságsorozatok. A Q-ügyosztály első három részéből már mozifilm is készült.

A Svéd szerzőktől minden típusú krimit találunk. Van, amelyik főhőse beleillik a tipikus Skandináv melankolikus, kiégett, magányos fajtába. Ilyen például a Hjoth&Rosenfeld szerzőpáros Sebastian Bergman kriminálpszichológusa, aki a Királyi Gyilkossági Nyomozóhatósággal együtt old meg ügyeket az ország bármely pontján, ahol a segítségüket kérik a helyiek. Sebastian a 2004-es cunamiban vesztette el négy éves kislányát és feleségét. Ez a trauma kiheverhetetlen számára.

A másik típus az átlagember, van felesége, kisgyerekei, egy kis faluban él és old meg bűntényeket kollégáival. Ő a Camilla Lackberg által kitalált Patrik Hedström, akinek figyelnie kell arra a nyomozásai során, hogy a főnöke helyett hozzon döntéseket és a kollégáknak megfelelő feladatokat adjon, hogy azokat végre is hajtsák. Legfőképpen azt kell szem előtt tartania, hogy a felesége saját szakállára elindított, egyedi nyomozása ne ütközzön a rendőrség munkájával.

Kristina Ohlsson sorozatának főhőse egy civil, Fredrika Bergman, aki adatelemzőként dolgozik a rendőrségen és szorosan együttműködik egy nyomozócsoporttal.

Skandináv Krimikről nem beszélhetünk anélkül, hogy ne említsük meg a Millenium trilógiát. Ami szerintem csak azért aratott ekkora sikert, mert az író, Stieg Larsson hirtelen bekövetkezett halála után jelentek meg. Már magyarul is olvasható a negyedik rész, David Lagercrantz tollából. Aki késztetést érez ezen művek megismerésére, inkább nézze meg a belőlük készült filmeket, de mindenképpen a svéd változatokat.

Szórakoztató könyvekben sincs hiány. A svéd Kristina Ohlsson Lotus Blues című könyve (folytatása és egyben befejező része a Mio Blues) minden olvasói igényt kielégít. A főhősünk ügyvéd, aki egy furcsa megbízást kap, így a több kontinensen játszódó könyvben van kicsi nyomozás, kicsi menekülés, kicsi szerelem és mindez viccesen tálalva.

Fredrik Backman első regénye Az ember, akit Ovénak hívnak egy nagyon szomorú élettörténetet mutat be, aminek a végén kapcsolódunk be, ahol Ove egy megkeseredett ember. Mégis mosolyog az olvasó, mert az író jól tud egyensúlyozni a megrázó tények és különböző vicces helyzetek között. Aki megszerette Backman stílusát, már vannak újabb könyvei is.

Gyermek könyveket is írnak a Skandináv szerzők. Kristina Ohlssonnak már négy gyermekeknek szóló könyve jelent meg.

De természetesen a norvég Jo Nesbo is írt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szórakoztató könyveket. A Doktor Proktor Pukipora című sorozat gyerekhősei a fingonauta por segítségével, amit a szórakozott Doktor Proktor véletlenül talált fel, többek között végigjárják a történelem fontosabb eseményeit, megakadályozzák a Világvége eljövetelét és megmentik Norvégia aranytartalékát.

Az eddig felsoroltakon kívül találunk Skandináv Krimiket még számtalan stílusban. Ezek lehetnek többek között pszichothriller, akció, misztikus, meghökkentő, elbeszélés hosszúságú, de az összesről elmondható, hogy hátborzongató.