Norv�gia, az egykor szeg�ny t�kehal- �s heringhal�szok orsz�ga, a hetvenes �vek elej�n kezdett elindulni az olaj- �s g�znagyhatalomm� v�l�s �tj�n, amikor kutat�i b�mulatos mennyis�g� sz�nhidrog�nre bukkantak az �szaki-tenger alatt. Az ebb�l termelt bev�telnek k�sz�nhet�en az orsz�g az�ta Eur�pa egyik sereghajt�j�b�l �llovass� v�lt, r�ad�sul a vil�gpolitik�ban is m�ret�t meghazudtol� s�llyal k�pviselteti �rdekeit.

Norv�gia a vil�g egyik leggazdagabb �llama, a vil�granglist�k �l�n �ll az �letsz�nvonal, a v�rhat� �lettartam, az �ltal�nos eg�szs�gi �llapot �s a lak�sviszonyok tekintet�ben is. Gazdas�ga rendk�v�l fejlett, nyitott �s export-orient�lt. M�g Nyugat-Eur�p�hoz k�pest is kimagasl�ak a b�rek, egyed�l�ll� a szoci�lis biztons�g.

Mire Norv�gia majdnem 400 �ves idegen uralom ut�n 1905-ben kiv�vta f�ggetlens�g�t, a n�pess�g fele, csaknem egymilli� norv�g m�r emigr�lt. A t�bbs�g�k f�ldm�ves volt, akik a borzaszt� szeg�nys�g el�l menek�ltek, mivel zord, csupa hegy sz�l�f�ldj�knek mind�ssze 3%-a m�velhet�. Ma ugyanannyi norv�g sz�rmaz�s� ember �l �szak-Amerik�ban, mint ah�nyan Norv�gi�ban vannak.

Akik maradtak, okosan gazd�lkodtak. Ha rekordterm�st arattak, nem �lt�k fel az eg�szet, nem pazarolt�k luxusra, hanem f�lretettek az elker�lhetetlen nehezebb id�kre.

A gazdas�gi tev�kenys�g ugyanilyen gyakorlatias volt, nagyr�szt gazd�lkod�s, hal�szat, erd�szet, pap�r- �s textilk�sz�t�s, �rusz�ll�t�s.

Norv�gi�t a 20. sz�zadban a folyamatos �s er�teljes gazdas�gi n�veked�s jellemezte. Az �llam ter�let�nek csaknem h�romnegyede teljesen term�ketlen, gazdas�gi �let�ben a tenger j�tssza a legf�bb szerepet. A meleg Golf-�ramlat �s a hideg parti vizek �ve rengeteg halat biztos�t (t�bb mint k�tsz�z halfajta, kagyl� �s r�k �l itt. Norv�gia m�g mindig a vil�g legnagyobb halexport�re. A hal�szok sz�ma 1950 �ta majdnem 80%-kal cs�kkent, a kifogott hal mennyis�ge viszont alig.), de a tengerhaj�z�s m�g a hal�szatn�l is fontosabb bev�teli forr�s. Eml�t�sre m�lt�, hogy Norv�gia - az �lland�, b� v�zhozam�, nagy es�s� foly�kra telep�tett v�zer�m�veknek k�sz�nhet�en – els� az egy f�re jut� villamosenergia termel�sben a vil�gon. Az 1960-as �vek v�ge �ta a m�lytengeri olajipar kulcsszerepet j�tszik a norv�g gazdas�gban.

A norv�g k�olajexport t�rt�nete akkor kezd�d�tt, amikor 1969 nyar�n egy v�llalat hatalmas olajmez�t tal�lt, miut�n befejezte az utols� f�r�lyukat, �s m�r majdnem feladta a keres�st. Az Ekofisk olajmez�n 1971. j�nius 15-�n kezd�d�tt a kitermel�s, �s m�g most, 45 �vvel k�s�bb is itt tal�lhat� �ll�t�lag a legnagyobb k�olajtartal�k annak ellen�re, hogy az�ta Norv�gia 51 akt�v k�olaj- �s f�ldg�zmez�t nyitott meg az �szaki-tenger norv�g kontinent�lis talapzat�n. Az olaj �s a g�z adja Norv�gia exportj�nak 47%-�t, �gy messze ezek a legf�bb exportcikkek. Az olaj- �s g�ziparban �sszesen kb. 80 000 ember dolgozik, �s jelenleg Norv�gia az egyik legnagyobb olajexport�r. Stavanger megfelel� kik�t�je, rep�l�tere �s az olajmez�kh�z val� k�zels�ge r�v�n Norv�gia olajf�v�rosa a felt�r�sok kezdete �ta.

A k�olaj- �s f�ldg�zlel�helyek �llami kezel�sben vannak, csak�gy, mint a nemzetk�zi k�olajkonszern, a Statoil r�szv�nyeinek 67%-a.

Norv�gia �rdekeinek �rv�nyes�t�s�re 1972-ben a Storting (parlament) szavazta meg a Statoil l�trehoz�s�t. A tengerent�lra k�ldtek embereket az olajipar tanulm�nyoz�s�ra, oktat�kat b�ztak meg a fiatal norv�gok k�pz�s�vel, �s a Trondheim Egyetem m�szaki fakult�sa vir�gz�snak indult.

Negyven �v m�lva a Statoil Norv�gia legnagyobb v�llalata, negyven orsz�gban k�zel harmincezer alkalmazottal. Az orsz�g m�lytengeri olaj- �s g�ztechnol�gi�ja �lenj�r�, m�dszereit �s �j�t�sait – a „z�ld” g�z�zem� motorokt�l az ac�ln�l er�sebb pilles�ly� k�belekig – a vil�g minden t�j�ra export�lja.

Eur�p�ban Norv�gi�nak Oroszorsz�g a legf�bb ellenl�basa, hiszen a g�z�zlet�gban a norv�g v�llalatok �s a Gazprom k�z�tt komoly �rdekellent�tek fesz�lnek az eur�pai piac feloszt�s�ban.

Norv�gi�ban nem a p�nz hi�nya, hanem a p�nzb�s�g okoz probl�m�kat. Az orsz�g hatalmas olajvagyona pallosk�nt lebeg a gazdas�gpolitikusok, k�zgazd�szok feje felett. A szakirodalomban „Dutch disease”-nek (holland betegs�gnek) nevezik azt a jelens�get, amikor egy nyersanyag t�lzott kitermel�se elsorvasztja a t�bbi gazdas�gi szektort. A „betegs�get” el�sz�r az Economist brit hetilap diagnosztiz�lta 1977-ben Hollandi�n, ahol a g�z tette ezt a gazdas�ggal. A nyersanyagb�l befoly� bev�telek ugyanis er�s�tik az orsz�g deviz�j�t a t�bbi �llam fizet�eszk�z�vel szemben, dr�g�bb� v�lik exportra termelni, �gy az exportra �p�l� tev�kenys�gek le�p�lnek.

A norv�g korm�nyzat jelenleg egy t�bb mint 850 milli�rd doll�ros p�nz�gyi alapon �l, amelyet az orsz�g olajszektor�b�l befoly� p�nzekb�l finansz�roznak. A p�nzt azokra az id�kre tartal�kolj�k, amikorra m�r kitermelt�k az �sszes sz�nhidrog�nt. Ha ennek a p�nznek jelent�s r�sz�t r��nten�k a norv�g gazdas�gra, az szinte elnyomna minden v�llalkoz�si kedvet, irgalmatlan magass�gokba l�kn� a b�reket. B�r a mindenkori norv�g korm�nyzatok igyekeztek a p�nz�gyi alap p�nzeit felel�sen kezelni, a norv�g gazdas�gra m�gis komoly teherk�nt nehezedik ez a hatalmas p�nzmennyis�g.

Jelenleg Norv�gi�ban a feldolgoz�iparban 64 doll�r k�r�l van az �rab�r, ez 35%-kal magasabb, mint N�metorsz�gban, �s 80%-kal t�bb, mint az Egyes�lt �llamokban. Kev�s a szakk�pzett munkaer�, az olajszektor sok embert elsz�v, s a t�bbi gazdas�gi szegmensnek b�rben is versenyezni kell a sz�nhidrog�nesekkel.

A 2013-ban hivatalba l�pett konzervat�v korm�nyzat mindek�zben t�bb p�nzt szeretne felhaszn�lni az alapb�l, k�l�n�sen n�veked�st el�seg�t� ad�cs�kkent�st, infrastruktur�lis beruh�z�sokat �s kutat�si, oktat�si projekteket szeretn�nek megval�s�tani. A korm�nynak ugyanakkor komolyan egyens�lyoznia kell az elk�lt�sre sz�nt p�nz, illetve az ebb�l k�vetkez� magasabb b�rek k�z�tt.

Az olajalapb�l a mindenkori norv�g korm�ny ugyanakkor �vente csak 4%-ot k�lthet el, vagyis limit�lt az olajp�nzek hat�sa a norv�g gazdas�gra.

A hatalmas nyersanyagtartal�kkal �s –kitermel�ssel rendelkez� orsz�gok k�z�l ugyanakkor Norv�gia menedzseli legjobban a befoly� p�nzeket. Norv�gia olajalapja p�ldak�nt szolg�lhat a t�bbi hasonl� alap sz�m�ra, mert �tl�that� a befektet�si strat�gia, etikusak az ir�nyok �s m�rs�kelt kock�zat melletti befektet�s.

A j�vedelemb�l f�leg szoci�lis szolg�ltat�sok form�j�ban juttat az embereknek a korm�ny, melynek k�lts�gvet�si t�bblete van, nem szorul k�lcs�nre.

Az �llam gyakorlatilag ingyenes �s els�rang� oktat�st, eg�szs�g�gyi ell�t�st �s gyermekint�zm�nyeket biztos�t. Csek�ly a mag�nszektorbeli k�n�lat, �s val�j�ban nincs is r� sz�ks�g.

Az �llami nyugd�j ugyancsak garant�lt. M�g azok a h�zass�gban �l�k is kaphatnak ak�r �vi harmincezer eur�t, akik soha nem dolgoztak. N�gysz�zezern�l t�bben vannak, akik azt �ll�tj�k, hogy nem tudnak dolgozni, �k �llami rokkantnyugd�jat kapnak. Nem mindegyik�k �rdemli meg, de az orsz�g megengedheti ezt mag�nak.

Azoknak a norv�goknak, akik dolgoznak, �s akik k�z�tt Sv�dorsz�got lesz�m�tva a vil�gon a legnagyobb ar�nyban vannak n�k, minden k�z�ss�g biztos�t �llami �vod�t, ahov� minden gyermeket fel tudnak venni.

A norv�g sz�l�knek �sszesen tizenk�t h�nap fizetett gyermekgondoz�si szabads�g j�r, az anya �s az apa k�z�tt megosztva. Norv�gia azon kev�s orsz�g k�z� tartozik az el�reged� Eur�p�ban, ahol n� a sz�let�ssz�m.

Mindezek ut�n tal�n nem meglep�, hogy az ENSZ Fejleszt�si Programj�nak (UNDP) �letmin�s�gr�l sz�l� jelent�se, amely szerte a vil�gon felm�ri az emberek helyzet�t �s �letk�r�lm�nyeit, 2009-ben Norv�gi�t tette az els� helyre: ott a legjobb �lni.

(Egy magyar f�rfi besz�mol�ja az olajf�r� tornyokon zajl� munk�r�l itt olvashat�.)