A horrort k�nyvben is filmben is szeretem. Ahogy mondtam, k�r, hogy a rendelkez�sre �ll� anyag 95%-ban vacak, gagyi. Val�sz�n�leg ez�rt van az, hogy amikor izgalmas, horroros be�t�s� sztorira v�gyom, akkor k�nytelen vagyok mindig visszakanyarodni Stephen King b�csihoz (j� m�g Neil Gaiman is, vagy Ira Levin, �s m�g egy-egy �r�, akik n�ha villantanak), aki nagyon �rti a m�fajt. Nem t�rek ki a klasszikusokra, mint Poe, vagy Lovecraft, nem. Cs�th G�za nagy siker� "Mes�k, amelyek rosszul v�gz�dnek" c�m� gy�jtem�ny�t, ami engem egy �letre traumatiz�lt, meg sem eml�tem, persze, az nem is horror, hanem a nagy magyar val�s�g, vagy mittudom�n. Nem az a l�nyeg, hogy hentel�s, v�r, sz�tvagdalt testr�szek. Stephen King �rt egy - szerintem - nagyszer� k�nyvet a horrorr�l, �s hogy mit�l lesz egy k�nyv (film, sorozat, r�di�j�t�k) j� horror, annak minden mondat�t idev�gn�m id�zetnek. Akit �rdekel az ilyesmi, aj�nlom figyelm�be (Danse Macabre). 

King papa ebben a k�nyvben, ha j�l eml�kszem, k�l�n r�szt szentelt a v�mp�roknak �s a v�mp�r m�tosznak. Nem is az az �rdekes, hol, mikor jelenik meg, hanem hogy mi�rt. Mi az a mozzanat, mi az a szimb�lumrendszer, ami a v�mp�rt olyan izgalmass� teszi, hogy gyakorlatilag minden m�sodik horrorfilm v�mp�rokr�l sz�l Hollywoodban, vagy valami olyasmir�l. Nekem kor�bban semmi m�st nem jelentett, csak egy �jabb sz�rny-f�les�get, ami cs�nya, gonosz, halhatatlan, s�rthetetlen, �s emberek v�r�t issza.

Azt�n az HBO leadta az Interj� a v�mp�rralt, amit olyan 13 �ves koromban l�ttam, �s ez a film nekem meghat�roz� �lm�ny lett kamaszkoromb�l, t�bb szempontb�l. Az egyik: nem tudtam azel�tt, ki az a Brad Pitt, hat�rozottan t�bb mindenben szerettem volna l�tni ezen t�l. H�la �gnek ez a k�v�ns�gom nagyon bej�tt, �gy 20 �v t�vlatb�l. A m�sik: a v�mp�rl�t szerencs�tlens�g�t�l �s kil�t�stalans�g�t�l hetekre depresszi�ba estem. �t�rzem. Meg�rtem. 

�vekkel k�s�bb olvastam el a k�nyvet, �s azt kell mondjam, hogy a film-k�nyv viszony azon kev�s p�ld�k egyike, amikor a feldolgoz�s nagyon, nagyon j�l siker�lt, a hangulatot maxim�lisan �tadja. M�g Anne Rice is bevallotta a v�g�n, hogy b�rmennyire is nem akarta Tom Cruise-t Lestatnak, nagyon j� v�laszt�s volt. Tom Cruise sz�n�szi kvalit�sair�l nekem szoktak k�ts�geim lenni, de nem ebben a filmben. Annak idej�n persze az eg�szet az � nev�vel adt�k el, �s titkolt�k, hogy nem � a f�szerepl�. Egy�bk�nt meg �gyis elfelejti mindenki, amint a 30 �ves Brad Pitt elkezdi t�pkedni mag�r�l az ingeket, vagy a sz�p k�k szem�vel els�rja mag�t m�r �t�dsz�r, pedig a v�mp�rok elvileg nem s�rnak.

SPOILER ALERT. �s ha �n ezt mondom, az azt jelenti, hogy MINDEN po�nt lel�v�k a filmb�l.

Ez a film egy hossz� tipr�d�s, k�nl�d�s, a v�rbeli em�soknak igazi �r�m. �r�kig tudn�m elemezni. Sz�momra az volt benne a formabont�, hogy a v�mp�r a f�szerepl�, aki r�ad�sul ut�l v�mp�r lenni, m�r a v�mp�rr� v�l�s m�snapj�n megb�nja az eg�szet, mint a huzat, az ember�l�s neki derog�l, de an�lk�l is szenved, �s ebben a szenved�sben dagony�zik v�gig. �vsz�zadokig. Lestat meg, a m�sik v�glet, a v�mp�r aki szerint a v�mp�rl�t iszonyatosan men� (legal�bbis l�tsz�lag, de ehhez m�r a Vampire Chronicles t�bbi r�sz�t is olvasni kell), viszont kegyetlen�l unatkozik, �s "t�rsat" keres az �letben, �s pont a vinnyog� ellenp�lust siker�l kifognia. Hogy Lui, a vinnyog� v�mp�r, aki az eg�szet ut�lja �s nem akar embert enni, nehogy valami h�lyes�get csin�ljon saj�t mag�val (ami majdnem siker�l neki), Lestat m�g egy gyereket is "csin�l" maguknak. � lesz Claudia, akit Kirsten Dunst j�tszik, am�gy szint�n szuper�l.

A sztori ebben is teljesen bizarr. Lestat "csin�l" egy csal�dot. Ahol mindk�t feln�tt f�rfi. Az eg�sz film alatt v�gig nincs kimondva, hogy a k�t f�rfi k�z�tt lenne b�rmilyen viszony, ami nem pl�t�i, s�t lehet utal�s sincs r�, de... de (a k�nyvekben enn�l kicsit egy�rtelm�bb a dolog). A kisl�ny bel�p�se m�g bizarrabb� teszi, mert el�sz�r val�ban "gyermekk�nt" tudj�k kezelni, de a kisl�ny ha testben nem is, mindenhogy m�shogy �regszik. �s h�t, ennek megfelel�en egy id� ut�n az �dipusz- vagy Elektra-komplexus m�k�d�sbe l�p, az egyik "sz�l�t" nagyon kegyetlen�l t�rja ki, a m�sikat meg lelkileg terroriz�lja. A szerepek k�z�tt is k�nl�dnak. Claudi�t�l egy ponton konkr�tan elhangzik az, hogy "te vagy az ap�m, az any�m, a szerelmem"... �s am�gy t�nyleg az, all inclusive.

(Claudia t�rt�nete a legdurv�bb az eg�szben. A film sokat finom�t azon, hogy hogyan viszonyul a "sz�leihez", a k�nyvb�l sokkal vil�gosabb, hogy mi�rt nem tan�csos ilyen fiatal emberk�t v�mp�rr� v�ltoztatni. L�tsz�lag a leg�rtatlanabb, igaz�b�l szerintem a leggonoszabb lett mind k�z�l.)

A m�sik fontos sz�l a t�rt�netben, hogy Lui amellett, hogy vinnyog, �s ha kell, ha nem, kollekt�v lelkiismeret-furdal�sa van a v�mp�rok puszta l�te miatt, a gy�kereit kutatja. Honnan j�tt�nk? Miv�gre vagyunk itt? Mi a c�lja az eg�sznek? Mi�rt? MI�����RT? Lestat ezeket a k�rd�seket okos �s ironikus v�laszokkal h�r�tja el�sz�r, de azt�n Lui is r�j�n, hogy Lestat nem az�rt nem v�laszol, mert nem akar, hanem mert g�ze sincs (vagy m�gis van, de ez is csak a kr�nik�kb�l der�l ki). Miut�n Lestat kiker�lt a k�pb�l, azut�n is kutatja a v�laszt az �let, a Vil�gmindens�g �s Minden nagy k�rd�seire, de Armandt�l, a vil�g leg�regebb �l� v�mp�rj�t�l (Banderas :-****) is azt a v�laszt kapja: ne tipr�dj, ink�bb �lvezd, am�g lehet, mert k�l�nben meg�r�lsz, �s kiny�rod magad, az meg senkinek nem j�. Ja, Luinak � is szerelmet vall, de a filmnek ezen a pontj�n m�r ilyeneken nem akadunk fenn.

Nem csak a l�t nagy k�rd�seit, hanem a t�bbi v�mp�rt is kutatja, mert nem hiszi el, hogy egyed�l vannak, Lestat meg elszigetelte �ket a t�bbiekt�l. Azt�n megtal�lj�k a t�bbieket (akiknek Armand a "vezet�j�k"), de nagy �r�m�t nem leli benn�k, csak m�g jobban nekikeseredik.

Lui j� fej, szeretj�k �s meg�rtj�k az �sszes ny�g�vel egy�tt, de azt�n elveszti a Minden�t, �s ebb�l nem tud l�bra �llni. Egyszer m�r ugye elvesztette, a film elej�n. Innent�l csak veget�l. Lestattal tal�lkozik m�g, eltelt k�zben sz�z �v legal�bb, Lestat megpr�b�lja megint bevonni mag�hoz (olyan sz�p vagy, � ha velem lenn�l, mikre lenn�nk k�pesek egy�tt stb stb), de Lui ler�gja mag�r�l, �s els�t�l a naplement�ben (ha b�rn� az olyat, de nem, haha). El�tte m�g csin�l p�r dolgot, ami a k�v�l�ll�s�g�t �r�kre bebiztos�tja a v�mp�r-communityben is. Nincs happy end. Megrekedt�nk a limb�ban.

(Anne Rice am�gy a t�bbi k�nyv�ben foglalkozik sok-sok v�mp�rral, k�z�ss�geikkel, szab�lyaikkal, de pont ebb�l a t�rt�netb�l a minim�lisat tudjuk meg r�luk, mert ez az igazi hardcore k�v�l�ll�r�l sz�l.)

Visszafogom magam, �s nem kezdem elemezni teljes r�szletess�g�ben, hogy am�gy ez a sztori mi�rt j� �s mi mindenr�l sz�l, maradjunk a v�mp�rokn�l, �s hogy szerintem ez (�s Anne Rice v�mp�r-k�nyvei �gy �ltal�ban) milyen j�l r��rez �s kihozza a v�mp�r-l�t, a v�mp�r mot�vum alapvet� l�nyegeit, ami nem, nem az, hogy ronda, para, j�n �jjel kisz�vja a v�red �s meghalsz. �s nem az, hogy gy�ny�r� leszel, �r�kre fiatal, a b�r�d gy�m�ntk�nt ragyog a napf�nyben (napf�nyben vaze, j�hogy), �s minden 14 �ves kiscsaj folyatja r�d a ny�l�t.

Mindig fel fogom hozni az Alkonyatot negat�v p�ldak�nt. B�rmire. Mindenre. Forev�r.

Az egyik szerintem, ami izgalmas a V�mp�r Kr�nik�kban, �s k�l�n kiemelten az Interj� a v�mp�rralban, az annak a k�rd�se, hogy az �r�kl�t, az milyen. �s ebb�l ad�d�an: k�v�l�ll�nak lenni, az milyen. J� tudom tudom az �r�kl�t, �s a k�v�l�ll�s egy v�mp�rn�l, az mindig evidencia volt, �s abb�l a szempontb�l, hogy ez minden mitol�gi�ban a k�pess�geikhez tartozott, nincs FORMABONT�S.

De itt ez van a k�z�ppontban, �s nincs mellette egy ember, mint m�s t�rt�netekben, akihez m�rni tudja mag�t (csak saj�t maga m�ltja, emberk�nt). Milyen egyed�l, �s milyen, ha vannak m�g rajtad k�v�l, de csak korl�tozott sz�mban, ez�rt nem tudsz nagyon v�ltoztatni a t�rsas�godon. Lui azon k�nl�dik folyton, hogy az ez �r�kl�t, ez az �rd�g m�ve lehet csak, mert ugye Istennek nem az volt a c�lja az emberrel, hogy �r�kk� �ljen, hanem hogy meghaljon. De �n nem halok meg, teh�t nem vagyok ember, teh�t mi vagyok, �s Isten most akkor szeret engem, vagy nem? Ebben a k�rd�sben t�kre egyet�rtek Lestattal (�s Armanddal): a kereszt�ny gondolkod�ssal nem megy�nk itt semmire, vagyunk, akik vagyunk. Azt�n, mivel ezzel a magyar�zattal nem �r c�lt, elmondja, hogy az � l�t�k k�zelebb van Isten l�t�hez, mint b�rmelyik m�sik teremtm�ny�, hiszen Isten v�logat�s n�lk�l gyilkol, �s a v�mp�r is ezt teszi. Cseles. Nem mintha egy, �ppen a purgat�riumban gy�tr�d� v�mp�r-kereszt�nyt ezzel meg lehetne gy�zni. Luit soha nem lehet. � m�r a romantika kor�ban sz�letett, �s genetikailag k�dolva van, hogy megold�s n�lk�l szenvedjen jobbra, azt�n balra, mag�ra h�zva a weltschmertzet minden�rt. Egy�bk�nt pedig igazi romantikus "h�s" a maga m�dj�n, mert azt�n ha valamit neki kell megoldania, az meg van oldva. (Lestat b�ntani akarta a kisl�nyt? Felgy�jtom a r�kba. A p�rizsi v�mp�rkol�nia b�ntotta a kisl�nyt? Ha nincs t�bb v�mp�r a vil�gon rajtuk k�v�l, akkor is felgy�jtom �ket a r�kba.)

A Drakula c�m� film, amiben Anthony Hopkins, Gary Oldman, Winona Ryder meg Keanu is j�tszottak, belevitte a v�mp�r-l�t egyik pszichol�giai vonulat�t is a filmbe, el�g er�sen, m�ghozz� ugye azt, hogy a v�rsz�v�s a nyakb�l, az egyf�le szexu�lis aktusnak is a szimb�luma. Megmondom �szint�n, sem a k�nyv, sem a film soha egy percre sem keltette azt az �rzetet benne, seh�nyadszori n�z�sre, hogy a v�mp�rharap�s, meg a v�mp�rl�t b�rhogyan is szexi lenne. Biztos van Gary Oldmannek valami ilyen kisug�rz�sa, amit valaki belel�t, de nem abban a filmben. Ott az eg�sz nagyon groteszk volt, de val�sz�n�leg ez is volt a f� c�l, hiszen ott sem igaz�n pr�b�ltak meggy�zni arr�l, hogy ezek a v�mp�rok igaz�b�l �rz� l�nyek. Sz�momra az Interj� a v�mp�rral volt az els� film, ami az � n�z�pontjukb�l mutatta be a vil�got, �s ezzel nekem formabont�, amellett, hogy a melankolikus hangulatkelt�sben a k�nyv is meg a film is nagyon j�. �s itt m�g szexi is a v�mp�rl�t, de ez is csak finoman van belesz�ve, nem �gy direkt az arcba tolva, mint a Drakul�ban, ahol az egyszer megharapott csaj alig v�rja, hogy �jjel elj�jj�n a nagy sz�r�s farkasember. Itt max Brad Pitt j�n, vagy Tom Cruise, esetleg Antonio Banderas, �gy:

Akinek tetszett, esz�be ne jusson megn�zni ezek ut�n a K�rhozottak kir�lyn�je c�m� f�rmedv�nyt, ami szint�n egy Lestat t�rt�net, Anne Rice reg�ny alapj�n, csak valahogy minden elveszik bel�le, ami az Interj� a v�mp�rralban j� volt.

Aki m�g nem l�tta, n�zze meg. Akinek nem tetszett, az is n�zze meg. �n most �jb�l kedvet kaptam hozz�, mik�zben �rtam. J� kis sztori ez. A v�mp�ros elm�lked�snek pedig. m�g messzir�l sincs v�ge.