King el�sz�r akkor ker�lt a kezembe, mikor k�lt�zt�nk. H�sz �ve (basszus… h�sz �ve, nekem m�r vannak ilyen id�szakok az �letemben, ami el�tt m�r volt tizenk�t �v, d�bbenet). Ny�r volt �s szanasz�jjel hevertek a dobozok �s a k�nyvek, b�tor m�g sehol, �gyhogy kutakodtam, �s �szrevettem, hogy Stephen Kingt�l van egy p�r k�nyv�nk. Hogy hallottam-e m�r r�la kor�bban, nem eml�kszem. De anyu�k nem l�tt�k a nagy h�zban, mit csin�lok, �gyhogy ak�r olvashattam horrort is, ha arra t�madt kedvem. �gyhogy elkezdtem. El�sz�r a Cujo-t. Nem volt j�, de el kellett kezdeni valahol.

Szigor�an szubjekt�v, rem�lhet�leg kedvcsin�l� �rtekez�s k�vetkezik.

Az egy�b sorrendre nem eml�kszem, de tudom, hogy a Cujo volt az els�, a Christine a m�sodik. Visszatekintve, ezek a gyeng�bb ereszt�sb�l val�k. A Cujo-t minden szempontb�l gyeng�nek tartottam m�r akkor is, a Christine-nek a t�rt�nete olyan abszurd, hogy nem lehet teljesen komolyan venni. Ami miatt viszont �gy d�nt�ttem, hogy ny�ri, egy-k�t napos, laz�t�s k�nyveknek kiv�l�ak lesznek a King-k�nyvek, �s t�bbet is el�vettem: �gy olvastatja mag�t b�rmelyik, ahogy nagyon kev�s k�nyv tudja. Stephen King az egyik legnagyobb mes�l�, ev�r. B�rmir�l, mondom: B�RMIR�L �gy tud �rni, hogy csak sz�vod magadba, el�tted van, megjelenik, �l, mozog, nem csak a szerepl�k �s az esem�nyek, de m�g a h�tt�rsztorik is. Nem tud unalmas lenni. Kingn�l nem csak egyszer�en �ll a v�za az asztalon, a v�z�nak t�rt�nete van, jelent�s�ge van, mi�rt olyan sz�n�, mi�rt �ppen ott �ll, mikor ki t�rte el �s ragasztotta �ssze. King minden egyes karakter�t �t mondatban �gy rakja az olvas� el�, hogy nem csak a k�lseje, az eg�sz t�rt�nete, a motiv�ci�i, bels� v�v�d�sai, minden ott �ll, k�zel �rzed magadhoz, mert olyan esend�, olyan probl�m�i vannak, mint b�rkinek (nem csak, hogy a hiteleit fizetnie kell, �s nincs p�nz �ppen a sz�ml�j�n, de m�g a bugyi is bev�g a fenek�be). Ha t�jat �r le, ott �llok vele a naps�t�sben/sz�lviharban, �rzem a szagokat, a h�m�rs�kletet, �rzem, ahogy a szerepl�je izzad vagy �ppen megfagy. Olyan �rz�kletesen �r meg mindent, ami nagyon keveseknek megy. �s ez a technik�ja engedi meg azt is, hogy amikor valami abszurdr�l, valami rettenetesr�l �r, �gy �rzem, persze, ez is sim�n megt�rt�nhet. Az el�bb sz�l f�jt, most megevett egy zombi. Ilyen az �let.

Meg�gyaz a t�rt�netnek, elaltatja a gyanakv�st, azt�n r�ront a szeg�ny olvas�ra, belem�szik a fej�be, hogy ne tudjon aludni �jszaka, ilyen ember ez.

Maga ez a t�rt�netmes�l�si st�lus az, ami azonnal beszippant. King az a sztorizgat�s f�szer, akinek az �tperceseit az ember t�tott sz�jjal hallgatja, akkor is, ha arr�l mes�l, hogy hogy h�zta fel reggel a zoknij�t. Ha emell� m�g bej�n egy kreat�v t�rt�net, j� �tletekkel, na, azok a k�nyvei kifejezetten zseni�lisak. �s ezek miatt mondom, hogy b�r King a mai napig vacak pap�ron �s puhak�t�sben jelenik meg, a ponyvairodalom kateg�ri�ban, egyszer majd n�melyik k�nyv�nek helye lesz (helye kell, hogy legyen) a klasszikusok k�z�tt. Mert igenis annyira j�k.

A Christine ut�n a „Salem’s Lot” (magyar ford�t�sban Borzalmak V�rosa, hat�svad�sz �s olcs�, nem szeretem ezt a c�met) c�m� k�nyvet olvastam, ami modern v�mp�rsztori, �s ez m�r az a kateg�ria, ami ugyan tov�bbra sem tartozik a legjobb k�nyvei k�z�, de egy tizen�vesnek nagyon tetszik. Azt�n kider�lt, hogy m�g k�t oszt�lyt�rsam olvas rendszeresen Kinget, �gy megosztottuk egym�ssal, melyik j� k�nyv, melyik nem, r�kaptunk, elkezdt�k egym�ssal cser�lgetni. A k�zhiedelemmel ellent�tben King nem csak horrort �r, s�t, szerintem a legjobb k�nyvei �pp nem horror m�faj�ak. L�sd: A rem�ny rabjai, Hal�lsoron, Dolores, vagy ott a Set�t Torony, amit m�g nem kezdtem el, de ez ugye fantasy. Ne t�vesszen meg senkit a gagyi bor�t�.

Sz�val p�r lukra fut�s mellett (amilyen szerintem a Carrie, A r�mkoppant�k, Sorvadj el, meg az �lomcsapda pl., de nincs k�z�k, amit rossznak, vagy olvashatatlannak mondan�k, egyszeri kikapcsol�d�snak mind j�) siker�lt elolvasnom sok igaz�n men� k�nyvet is:

AZ. Erre nincsenek is szavak, ezt meg kell tapasztalni. Ha elmes�ln�m, gagyi volna. Kingnek siker�lt a boh�cokt�l val� gyermeki f�lelmet kimaxolnia.

A ragyog�s. Mint az k�ztudott, Kingnek kifejezetten nem tetszett, amit Kubrick a k�nyv alapj�n a filmmel m�velt, mert szerinte nem azt k�zvet�ti, ami a k�nyv �zenete volt. �n nem fogok a Mesterrel vitatkozni. Brut�lisan j� a k�nyv, �s a filmet �n kifejezetten j� feldolgoz�snak tartom b�rmely egy�b k�nyv-film feldolgoz�s viszonylat�ban. Ha teljesen k�l�n�ll�k�nt kezelj�k �ket, �s elfogadjuk, hogy a m�lyebb jelent�seket kiirtva a film eltol�dott a hirtelen hangokkal �s k�pekkel r�misztget�s ir�ny�ba, akkor is meg�llja mindkett� a hely�t.

Tort�ra. Amiben nincs term�szetfeletti elem, k�tszerepl�s, m�gis az egyik legjobban siker�lt k�nyve. Bez�rts�g, tehetetlens�g, klausztrof�bia, a s�r�lt h�ress�g �s a tot�lisan megkattant rajong� esete – egyszer m�r aj�nlottam meleg sz�vvel a t�loldalt hagyottaknak, az aj�nlatom tov�bbra is �ll. Minden trollnak k�telez� tananyag. B�r lehet, hogy nem �rten�k a c�lz�st.

�llattemet�. Kingnek az olcs�, baz�ri ijesztget�s�rt nem kell a szomsz�dba mennie. Ne temess semmit a r�gi indi�n temet�be, mert nem tudod, mi j�n el� onnan, mondja az �reg cs�v� a frissen v�rosba k�lt�z�tt fiatalembereknek, azt�n persze, hogy nem fogadj�k meg a tan�cs�t. �s m�g ezt is meg tudja oldani sz�nvonalasan. K�nyvben. A filmet nem aj�nlom senkinek, �pp olyan g�z, amilyennek l�tszik. Trailer�t ide sem rakom, mert nekem ciki.

Hasznos holmik. Az amerikai kisv�rosban megjelenik az �rd�g, �s mindenki sorban eladja neki a „lelk�t”, gyakorlatilag kis baroms�gok�rt cser�be. �gy, hogy nem is tudnak r�la. Nem ez p�lyafut�sa cs�csa, de iszony� sz�rakoztat�.

Dolores. M�r vagy h�romszor olvastam. Az egyik legjobb p�ld�ja annak, hogy mi�rt nincs jelent�s�ge, ha egy t�rt�netnek ismered a v�g�t. Csak az az �rdekes, hogyan adj�k el�, legal�bbis sz�momra. Dolores Claiborne els� szem�lyben mes�li el a t�rt�net�t a rend�r�rs�n, �s az eg�sz sztorij�t (pontosabban: a t�rt�nete v�gkifejlet�t) elszpojlerezi m�r az els� oldalon. De nem ez az �rdekes, hanem az, hogy hogyan jutott el od�ig. A szem�lyes King-kedvencem. Term�szetfeletti nincs benne, azon a piriny� jeleneten k�v�l, amikor Doloresnek l�tom�sa t�mad. A l�tom�s�ban egy�bk�nt egy m�sik King-k�nyv m�sik szerepl�j�t l�tja, �s � is l�tja Dolorest a m�sik k�nyvben egy pillanatra. Tudj�tok, hogy az ilyenekkel engem le lehet venni a l�bamr�l. Hadd mondjam el itt, hogy az�rt is im�dom ezt a k�nyvet, mert ebben csak a n�k f�szerepl�k, �s er�sek, a f�rfiak pedig, ha vannak is, mell�kszerepl�k, jelent�ktelenek, gyeng�k. Mindig b�szke vagyok, amikor f�rfi �r�b�l kij�n egy ilyen.

A hal�lsoron. Nemr�g ment �jjel a TV-ben, �s �jra v�gign�ztem, j� r�g l�ttam m�r. A film is, a k�nyv is ak�rh�nyszor le tud k�tni. Sam Rockwell szerepel benne, ez kor�bban fel sem t�nt. Ennyire �reg m�r � is. De milyen j�.

A rem�ny rabjai. Az IMDb �ltal vezetett TOP 250 legjobb film k�z�l �vek �ta � az els�, sokan nem is tudj�k, �s el sem hiszik, hogy Stephen King reg�ny�b�l k�sz�lt. (S�t, Kingnek van sztorija r�la, hogy egyszer a szupermarketben egy n�ni felismerte a fagyasztott h�sok v�logat�sa k�zben, �s k�z�lte vele, hogy ezeket a vacak horror sztorikat nem szereti, amiket King �r, hanem a felemel� t�rt�neteket szereti, mint A rem�ny rabjai. King elmondta neki, hogy v�letlen�l azt is � �rta, mire a n�ni megmondta neki: na, azt biztos nem, �s tov�bbtolta a kocsit).  T�k�letesen siker�lt filmadapt�ci�, a k�nyv pontosan ugyanilyen �rzeteket kelt, pontosan ugyan�gy van az ember el�tt a t�rt�net. Hogy ez a film a 7 jel�l�se k�z�l mi�rt nem kapott egyetlen Oscart sem, csak azzal tudom magyar�zni, hogy abban az �vben a Forrest Gumppal kellett megk�zdenie. Rem�nyr�l, bar�ts�gr�l, b�rt�nl�tr�l, �rul�sr�l, Rita Hayworthr�l. Ak�rh�nyszor a TV el� szegez. K�tszer szoktam s�rni rajta. Van, aki m�g nem l�tta?

V�g�t�let. Ehhez a klasszikushoz n�h�ny �ve jutottam hozz�, �s a tengerparti nyaral�s alatt olvastam el. Mi t�rt�nik a vil�gv�ge ut�n, hogyan boldogulnak a t�l�l�k, ki hova �ll, a j� �s a rossz csat�ja. Most k�sz�lnek filmet csin�lni bel�le, Matthew McConaughey-t szerett�k volna Randall Flagg szerep�re. Ak�rh�nyszor olvasok valamit az ISIS-r�l (agymos�ssal, t�meges kiv�gz�sekkel kapcsolatban), mindig ez a k�nyv jut eszembe.

Novell�k: a kis instant borzalmak. Im�dom a novell�sk�teteit. Feln�tteknek sz�l� kis sz�rny�s�ges mesek�nyvek. Egy-egy k�tet teljesen ingadoz� sz�nvonal�, de mindegyikben megvan az a 3, vagy 4, ami azt�n h�ha. Az �jszakai M�szakban ott a Kukorica gyermekei, �s egy „Salem’s Lot” spinoff, miut�n SPOILER SPOILER a „Salem’s Lot” f�h�se otthagyta a Salem nev� v�rost a v�mp�rok martal�kak�nt. A Rem�ny rabjai is egy novell�sk�tetben (pontosabban: kisreg�nyk�tetben) jelent meg (angolul: Different Seasons, magyarul A rem�ny rabjai). A Csontkollekci�b�l a kedvenceim: A Mrs. Todd r�vid �tjai (zseni�lis), A Jaunt, T�l�l� t�pus, de ebben van A k�d is, amit ugyan annyira nem szeretek, de ez mondjuk ismertebb (ebb�l is van "B" kateg�ri�s film). A R�m�lmok �s Lid�rcek c�m� novell�sk�tetben van a szem�lyes legkedvencebb novell�m: A hercehurca v�ge (nem spoilerezem el, pedig nagyon szeretn�m, annyira po�n, ink�bb olvass�tok). Ha m�s novell�t nem is olvas az ember Stephen Kingt�l, Mrs. Toddot, A hercehurca v�g�t �s A kukorica gyermekeit akkor is aj�nlom egyszeri olvas�sra.

�s most �llok ott a Wikipedia szerint, hogy be kellene sz�moljak a 2000. �ta keletkezett m�veir�l, de nem megy. Szerintem rengeteg King k�nyvet olvastam (t�bbet itt fel sem t�ntetek, mert nem szeretem �ket annyira), �s minden tiszteletem az �v�, j�l �r, marha j� �tletei vannak, sok id�be telt, m�g behoztam a lemarad�somat. A 2000. ut�ni reg�nyekb�l viszont elveszett valami. Ak�rmelyikkel pr�b�lkozom, valahogy nem az igazi. Id�r�l id�re, mikor hallok r�la, hogy kiadott egy �j k�nyvet, meg�r�l�k, megveszem, elkezdem, �s nem fejezem be. M�r nem szippant. M�r olyan… k�nl�d�s. M�r olyan, mintha sz�moln� a le�t�seket, hogy mennyi p�nzt kap ut�na. Mintha nem leln� kedv�t benne t�bbet. Kub�ban a Mr. Mercedest olvastam a tengerparton, az egy nagyon korrekt kis krimi, izgalmas is volt, de „egyszern�z�s”, annyi. Nincs benne olyan momentum, amikre k�s�bb eml�kezn�k, mint a r�gebbi k�nyveib�l. Meg�regedett? Megunta? Ki�gett? Nem tudom. De a rem�ny sosem hagy el, hogy egyszer m�g fog olyat �rni, amit�l az agyamat eldobom.

V�g�l: a filmekr�l egy kicsit

Ahogy mondtam kor�bban, a horror m�faj�t szeretem, ugyanakkor k�nytelen vagyok elismerni, hogy a horror m�fajban a filmek, k�nyvek 99 %-a haszn�lhatatlan vacak. King a horrorr�l, a horror ir�nti ig�nyr�l sz�l� k�nyv�ben, a Danse Macabre-ban �r arr�l, hogy mi a titka az igaz�n j� horrornak: att�l f�l�nk, amit nem l�tunk, nem ismer�nk, ami v�ratlan. Ha a sz�rny el�j�n a szekr�nyb�l, l�tjuk a m�ret�t, el tudjuk k�pzelni, mihez kezdj�nk vele, onnant�l m�r messze nem olyan f�lelmetes. A filmek m�fajukb�l ad�d�an k�nytelenek mutatni. Nagyon kev�s az, ami �gy is el tudja �rni, hogy v�gig bepisiljek a f�lelemt�l (kb. az �rd�g�z� az egyetlen, amit itt fel tudok hozni). A v�r �s a testr�szek hull�sa csak egy pillanatig ijeszt�. Nem ilyen horror az, ami j�. A horror akkor j�, ha ut�na t�nyleg �gve kell hagyni a villanyt a h�l�szob�ban, k�l�nben nem tud az ember elaludni, mert MI A J�ISTEN MOTOSZK�L AZ �GY ALATT? Vagy ha az ember nem is ijed�s, de esz�be jut t�bbsz�r is. Ott van pl. a Mrs. Todd r�vid �tjai. Elmondj�k, hogy mi t�rt�nt, de nem tudjuk, hogy mi t�rt�nt, �s ez a zseni�lis benne. Vagy a Kukorica gyermekei. Sosem tudok t�bb� �gy kukoric�sba menni, hogy ne jutna eszembe az a sztori a kukorica suhog�s�r�l. Vagy – Kingt�l elt�volodva – a lovecrafti f�lelem a falb�l hallatsz� kapar�sz�st�l. Aki m�r egyszer hallott nyesteket randal�rozni a padl�son, az meg�rti, Lovecraft mi�rt fosta �ssze mag�t t�le, �s mi�rt ihlett�k vagy harminc novella meg�r�s�ra. A l�nyeg, hogy mivel – ahogy King is j�l mondja – a sz�rnyek val�j�ban benn�nk lakoznak, a k�nyv jobban m�k�dik, mint egy film, legal�bbis szerintem. Nem tudja a film, hogy az egyes embernek mi a legr�m�szt�bb, csak formaliz�lni tud. Az emberi fant�zia sokkal jobban tudja „fogni” ezeket a f�lelmeket, �pp az�rt, mert amint testet �ltenek, m�r kezelhet�v� v�lnak.

Vissza a filmekhez: az ilyen t�pus� horrort, ami nem arra �p�t, hogy a sz�rny egyszercsak el�ugrik, szerintem nagyon neh�z filmre vinni. Az Alien els� r�sz�nek is az els� �r�ja a legjobb, am�g m�g nem l�ttuk a cuccost, csak besz�lget�nk r�la. A King-adapt�ci�knak ez a legnagyobb baja. L�ttam p�rat, mind B kateg�ri�s. A Carrie �s az AZ tudtak f�lig-meddig kultfilm kateg�ri�t el�rni, b�r nekem ezek sem tetszenek. A ragyog�s Kingnek nem tetszett. Csin�ltak filmet az �llattemet�b�l (s�t, 2. �s 3. r�szt is, pocs�kok), a Christine-b�l, a Cujo-b�l, a Borzalmak V�ros�b�l, a Hasznos Holmikb�l (Ed Harrissel), egyik sem j�. Kingn�l nem a sz�rny nagys�ga, meg form�ja a l�nyeg, hanem az, amit megtestes�t. �s ez az, amit nem tudnak �tadni egy f�lelmetes gumimaszkkal. Ezt az �zenetet viszont p�ld�ul a Carrie a maga m�dj�n j�l k�zvet�ti.

Lehet ugyanakkor a King k�nyvekb�l j� filmet csin�lni. Egyel�re �gy t�nik, ezek akkor siker�lnek, ha a m�faj nem horror, de ebb�l is l�tszik, mennyire j� az alapanyag. Nekem mondjuk m�r A rem�ny rabjai is el�g bizony�t�k lenne, de ott van a Hal�lsoron, a Tort�ra (Kathy Batest annyira szeretem, � az �ltal�nos King-film-f�h�sn�, kapott is ez�rt GG-t �s Oscart is), �s j� kis darab a Dolores Claiborne is, amiben szint�n Kathy Bates j�tszik.

Szeretn�m v�g�l megosztani mindenkivel a n�i princ�piumot Dolores Claiborne �s Vera Donovan szerint (ha esetleg valaki elolvasn� ezek ut�n a k�nyvet, akkor csak 4:04-t�l n�zze a vide�t, k�l�nben a fele sztorit elspoilerezik):