Március harmadikán nyilvánosságra hozták az Operaház 2016/17-es évadának tematikus programját (részletek itt) és elindult az új imázskampány is.

A fekete-fehér plakátok ezúttal a kulisszák mögé invitálnak bennünket, olyan helyekre (fotóműterem, zsinórpadlás, öltözők, folyosók, oldal- és hátsószínpadok, lépcsők), ahol csak a művészek, az alkotók mozognak otthonosan, a közönség számára láthatatlanok. Hangulatukban a beleélést, ráhangolódást, felkészülést igyekeznek megragadni, az intim backstage pillanatokat.

A tavalyi szürreális világból átléptek a tiszta valóságba.

Az ihletet világhírű magyar fotóművészek munkáiból merítették (André Kertész, Brassaï, Moholy-Nagy László, Robert Capa).

Hogy jobban sikerültek-e az idei képek, mint a tavalyiak, azon lehet vitatkozni (szerintem nem). De az biztos, hogy némelyik elég pikáns közülük, és nem biztos, hogy balett előadásra, hanem inkább valami hetero, illetve homoerotikus műsorra asszociálunk ezeket látva. Mindezt azért a jóízlés határain belül persze.

Nincs ezzel baj, hisz ha csak egy ember is nyit emiatt a műfaj felé, már megérte. Maximum csalódottan fog távozni az előadásról a balettos fiúk túlöltözöttsége láttán (súgok: a Spartacusra kell menni).