Vannak helyek a vil�gon, amelyek olyannyira �sszeforrtak egy-egy h�res emberrel, tev�kenys�g�k olym�rt�kig r�nyomta b�lyeg�t a v�ros t�rt�nelm�re, kult�r�j�ra, arculat�ra, hogy mindenki gondolkod�s n�lk�l, kap�sb�l az adott szem�lyre asszoci�l. Ha azt mondom Salzburg, azt mondod Mozart. Azt mondom Barcelona, r�v�god Gaud�. Buenos Aires-Evita. Zanzibar-Freddie Mercury. Ha pedig Neuschwansteint, N�rnberget vagy Bayreuthot eml�tem, kiker�lhetetlen Wagner szem�lye.

Szerencs�snek �rzem magam amiatt, hogy a komolyzene ir�nti affinit�st kiskoromt�l �bresztgett�k bennem, �gy az m�r kor�n mindennapi �letem term�szetes velej�r�ja lett (hangs�lyozn�m: zene�rt�v� az�rt nem v�ltam, csak zeneszeret�v�). �ltal�nos iskol�s �nektan�rn�nk olyan �rdekesen �s szeml�letesen mes�lt �s ismertetett meg benn�nket zeneszerz�k �let�vel �s m�veivel, hogy m�g ma is vizu�lisan sejlenek fel az agyamb�l olyan jelenetek, mint p�ld�ul ahogy Jean-Baptiste Lully megd�fi a l�b�t a karmesteri botj�val hadon�szva, majd ennek k�vetkezt�ben meghal v�rm�rgez�sben.

Otthonr�l is j�tt az inspir�ci�, hisz m�r kisiskol�s koromt�l volt operab�rletem �s nem csak arra eml�kszem, hogy el kellett olvasni el�re az oper�k tartalm�t, mert k�l�nben nem fogod �rteni (akkoriban m�g nem voltak feliratok, mint manaps�g), hogy sz�pen fel kellett �lt�zni, de sz�p az �p�let �s de finom a kavi�ros szendvics a b�f�ben, hanem kaptam egy �ltal�nos k�rk�pet is, aminek k�vetkezt�ben automatikusan r�v�gom el�g sok opera c�m�re a zeneszerz�je nev�t, tudom, mely irodalmi m� ihlette �ket, nagy vonalakban ismerem a cselekm�ny�ket, illetve el tudtam �nekelni pl. Mephisto rond�j�t, vagy d�dolni A walk�r�k lovagl�s�t azel�tt, hogy l�ttam volna a konkr�t oper�t.

�s j�ttek persze sztereot�pi�k is. Hogy Bart�k �s Wagner zen�je olyan, mintha m�g csak hangolna a zenekar, vagy egy �r�lt klimp�rozna a zongor�n. Plusz Wagner meg�t�l�s�n az sem sokat jav�tott a szememben, hogy k�ztudottan Hitler kedvenc zeneszerz�je volt. Meg antiszemita �s a n�met fels�bbrend�s�g lelkes sz�sz�l�ja.

�gy meglehet�sen sok�ig eltoltam magamt�l, de azt�n j�tt egy pillanat, amikort�l nem tudtam t�bb� nem foglalkozni vele, mert a bajor kast�lyokba k�sz�lve m�r korlatolts�g �s demag�gia lett volna figyelmen k�v�l hagyni munk�ss�g�t. Hisz Neuschwansteinben �s Linderhofban minden r�la sz�l.

Neuschwansteint m�r messzir�l l�tni, mert egy mag�nyos szirtfokon �ll.

Walt Disney-t is megihlette, a Disney-filmek log�j�ban ma is l�thatjuk. A kast�ly 1869 �s 1886 k�z�tt �p�lt. �p�ttet�je II. Lajos, aki rajongott a n�met mitol�gi��rt �s Wagner zen�j��rt.

Lajos 19 �vesen ker�lt a bajor tr�nra. A tanul�s, a politika egy�ltal�n nem �rdekelte, az egyetlen, ami ut�n v�gyat �rzett, az �p�t�szet �s a kast�lytervez�s volt. Az �p�tkez�s rengeteg p�nzt em�sztett fel, de ez Lajost a legkev�sb� sem �rdekelte, hivatalos �gyeivel nem t�r�d�tt, v�gletes hangulatv�ltoz�sai voltak.

A bolondos kir�ly egyetlen asszonnyal �rtette meg mag�t (!), unokah�g�val, az osztr�k Erzs�bet cs�sz�rn�vel, Sissyvel. 40 �ves kor�ra korm�nya elmebetegnek nyilv�n�ttatta �s h�zi �rizetbe z�ratta. A Berg kast�lyt jel�lt�k ki k�nyszergy�gykezel�s�nek helysz�n��l, ahol meg�rkez�se ut�n n�h�ny nappal Lajos az orvos�val egy�tt rejt�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt meghalt. Hal�luk oka: v�zbefullad�s.

A kast�lyt a germ�n lovagok r�gi v�rainak autentikus st�lus�ban �p�tett�k. Meseszer�s�g�t annak is k�sz�nheti, hogy terveit nem val�di �p�letek, hanem Wagner oper�inak sz�npadi d�szlete ihlette. A kir�ly �j Hatty�k�nek nevezte el. Lohengrin mondabeli k�zleked�si eszk�ze volt a hatty�, �s st�lusosan a palota sz�mos term�ben, folyos�j�n tal�lunk hatty�kat: az olvas�sarokban f�b�l, a kilincsek hely�n r�zb�l, de m�g a kir�lyi mosd� csapja is hatty�cs�r form�j� (a hatty� mellesleg a schwangaui gr�fok c�mer�llata is volt).

A k�z�pkori megjelen�s ellen�re a kast�ly a kor legmodernebb felszerelts�g�vel rendelkezett, az �tellift, v�c��bl�t�, k�zponti f�t�s �s vezet�kes v�z mellett az �p�letbe az elektromoss�g is bevezet�sre ker�lt.

Nem messze �ll Neuschwansteint�l a francia rokok�t mint�z�, kecses Linderhof kast�ly.

Kertj�ben tal�lhat� a V�nusz barlang, amely egy mesters�ges cseppk�barlang. Itt hallgatta egykor a kir�ly Wagner zen�j�t. A v�z alatti megvil�g�t�st, a mesters�ges hull�mokat, k�l�nb�z� f�nyeffekteket a kor legmodernebb berendez�seivel �rt�k el.

Mint m�r eml�tettem, f�lve k�zel�tettem Wagnerhez. Nem utols� sorban amiatt is, mivel k�ztudom�s�, hogy m�vei puszt�t�an hossz�ak. De annyira elvar�zsolt, amit Bajororsz�gban l�ttam, hogy picit k�zelebb akartam mer�szkedni m�gis.

V�laszt�som A n�rnbergi mesterdalnokok MET-es k�zvet�t�s�re esett, mert igaz, hogy 6 �r�s, de legal�bb v�gopera. Meglep�en j� volt. Az els� 4 �r�t sim�n letoltuk, de az utols� 2 m�r puszt�t� volt, addigra borzaszt�an elf�radtunk.

�n ezeknek a 4-6 �r�s el�ad�soknak a v�gigmuzsik�l�s�t, vez�nyl�s�t, �nekl�s�t, �s nem utols� sorban v�gig�l�s�t ugyanakkora pszich�s �s fizikai teljes�tm�nynek tartom, mint mondjuk egy maratoni t�v lefut�s�t. K�sz�lni is kell r� ugyan�gy: j�l ki kell magunkat aludni �s fel kell k�sz�ten�nk a pszich�nket is.

Hagytam �lepedni az �lm�nyt, de a tudatomban tov�bbra is motoszk�lt az, hogy miut�n pozit�v csal�d�st okozott A n�rnbergi, csak meg kellene pr�b�lkozni valami komolyabbal is. A Ringet t�l nagy falatnak �reztem, igaz�b�l a hatty�lovag t�rt�net�t v�gytam l�tni. A k�vetkez� l�k�st az adta, amikor id�n szeptemberben a Sim�ndy J�zsef sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja alkalm�b�l rendezett g�l�n r�szletek hangzottak el a Lohengrinb�l.

De sajnos jelenleg n�lunk nem adj�k, �gy maradt A walk�r. Amit egy nagyon alapos, �vek �ta tologatott, de v�gre sikeresen abszolv�lt felk�sz�l�s el�z�tt meg r�szemr�l. L�ssuk, mire is jutottam �ltala.

Wagner �lete el�g kacif�ntos volt. Rendszeresen p�nzzavarba ker�lt, aminek k�vetkezt�ben menek�lnie kellett, de �lt az ad�sok b�rt�n�ben is (pumpolta Lisztet, de II. Lajos is rendszeresen kiseg�tette). Szerelmi aff�rok is akadtak b�ven, amelyekben rendre m�s feles�g�re k�v�nt r� a saj�tja helyett (na j�, Liszt l�nya, Cosima v�g�l a feles�ge lett). �letrajz�t itt olvashatj�tok, ugyanezt Cosima szemsz�g�b�l pedig itt.

De miben is rejlik Wagner jelent�s�ge? Saj�t maga �rta a sz�vegk�nyveket, a cselekm�nyeket is � alak�totta, r�szletekbe men�en meghat�rozta a d�szletet, az �nekesek mozdulatait is, olyan sz�npadtechnikai �j�t�sokat vezetett be, mint p�ld�ul a zenekari �rok �s a n�z�t�r bes�t�t�t�se. Forradalmas�totta az addig szokv�nyos oper�k zenei szerkeszt�sm�dj�t is, melyek k�z�l tal�n a legkorszakalkot�bbnak a vez�rmot�vumok (egy-egy szerepl�h�z, t�rgyhoz, fogalomhoz tartoz� dallam) haszn�lata bizonyult.

A walk�rre csak �nmag�ban k�ptelens�g k�sz�lni, musz�j �ttekinteni egy�ttal az eg�sz Ringet is.

A Nibelung gy�r�je Wagner n�gy oper�b�l �ll� ciklusa (gyakran Ring-ciklusnak is nevezik). A sz�veget �s a zen�t is � �rta 1848 �s 1874 k�z�tt.

A legend�k, mond�k m�r a tetral�gia el�tt is foglalkoztatt�k Wagnert, hisz a Lohengrint (majd k�s�bb a Triszt�n �s Izold�t �s a Parsif�lt) kelta, Artur kir�llyal kapcsolatos reg�k �s mond�k ihlett�k.

A Nibelung gy�r�je, amelynek t�rt�nete a vil�guralmat jelk�pez� gy�r� �s birtokosai k�r� sz�v�dik viszont �germ�n reg�kre �s mond�kra (innen ered a Holle any�, A kis hable�ny �s a Hamlet sztori is) �p�lt. Wagner c�lja nem az eredeti t�rt�netek hiteles bemutat�sa volt. Behat�an tanulm�nyozta a kor�ban fellelhet� csaknem �sszes mitol�giai forr�st, majd ezekb�l egy saj�t t�rt�netet gy�rt �ssze.

A Nibelung-mondak�r a legismertebb germ�n h�st�rt�net. A Nibelung-n�v eredetileg a kincset �rz� t�rp�k neve volt. Jelent�se: a k�d fiai.

A mond�t a h�rom forr�s: a verses EDDA, a pr�zai EDDA, ill. XII.-XIII.-sz�zadb�l r�nk maradt, szint�n verses n�met h�sk�ltem�ny (amely egy ismeretlen, Passau k�rny�k�n �lt k�lt� m�ve), m�s-m�s m�don dolgozza fel. A k�z�tt�k l�v� hasonl�s�gok azonban t�rt�nelmi t�nyek is egyben, Attila hun kir�ly, vagy �pp Veronai Detre (m�s n�ven: Dietrich von Bern) mindh�rom v�ltozatban szerepel.

Wagner kezdetben egyetlen opera meg�r�s�n gondolkodott, amely a Siegfried’s Tod (Siegfried hal�la) nevet viselte volna, de k�s�bb egyre vonz�bb lett sz�m�ra az az �tlet, hogy kib�v�tse az oper�t, mivel tudatosult benne, hogy egyetlen m�v�n bel�l nem siker�l mindent elmondania, mivel a mitol�giai elemek mellett egyre t�gul� politikai �s filoz�fiai n�zeteit is bele sz�nd�kozta dolgozni m�v�be.

A ciklus r�szei: A Rajna kincse (Das Rheingold), A walk�r (Die Walk�re), a Siegfried �s Az istenek alkonya (G�tterd�mmerung). Az egyes r�szeket Wagner az adott m� k�zponti cselekm�ny�r�l vagy figur�j�r�l nevezte el, �gy A Rajna kincse az arany elrabl�s�r�l, A walk�r Br�nnhild�r�l, a Siegfried a f�h�sr�l, m�g Az istenek alkonya a Valhalla pusztul�s�r�l sz�l. A tetral�gia c�me – A Nibelung gy�r�je – a n�gy m� k�z�s vez�rmot�vum�t jel�li: a gy�r�t. A Nibelung gy�r�je egy eg�sz vil�g keletkez�s�nek �s elm�l�s�nak, az elvakult hatalmi v�gy �s a szeretetlens�g �ltal okozott emberi katasztr�fa gig�szi, m�v�szi l�tom�sa.

A n�gy r�sz �n�ll� dr�mai vonalvezet�ssel rendelkezik, ez�rt k�l�n-k�l�n is el�adhat�k, hab�r a teljes tetral�gia mondanival�j�nak meg�rt�s�hez a n�gy m� egy�ttes megtekint�se sz�ks�ges. Maga a zeneszerz� is �gy k�pzelte el, hogy a m�vet n�gy egym�st k�vet� est�n adj�k el�.

A n�gy darab hossza: 2 �ra 30 perc, 3 �ra 50 perc, 4 �s 5 �ra, �gy a teljes Ring� 15 �ra 20 perc.

Wagner nagyj�b�l n�gy �v alatt �rta meg a Ring-tetral�gia sz�vegk�nyv�t (k�lt�i form�j�t az el�r�m, az alliter�ci� jellemzi), a zene megkompon�l�s�hoz azonban majdnem negyed �vsz�zadra volt sz�ks�ge (Wagner szok�sa volt, hogy nem dolgozott folyamatosan egy m�v�n, hanem �tleteinek f�ggv�ny�ben v�ltakozva �rta azokat). 1850 nyar�n kezdte el kompon�lni, 1857-1865-ig mell�zte, v�g�l 1874-ben fejezte be a teljes m�vet.

Hatalmas zenekarban gondolkodott (100 f� k�r�li, m�g a kor legh�resebb zenekarai 30-40 f�b�l �lltak), s�t tov�bbl�pett �s saj�t maga tervezett hangszert az el�ad�s sz�m�ra (Wagner-tuba).

Ilyen hatalmas zenekar m�r k�l�nleges �l�srendet ig�nyelt. Az �j �l�srendet a bayreuthi Festspielhaus f�lig fedett �s m�ly�tett zenekari �rka is megk�vetelte. Wagner arra t�rekedett, hogy az egyes hangszerek megfelel� t�vols�gra legyenek egym�st�l a kell� �thall�s �rdek�ben, m�sr�szt pedig fontos volt sz�m�ra, hogy a karmester b�rmely zen�szt b�rmely pillanatban l�thassa, ez�ltal meglegyen a teljes kontroll. Az egyes hangszereket csoportos�totta.

A Nibelung gy�r�je id�k�zben olyan monument�lisra sikeredett, hogy egy sz�nh�z sem v�llalta a zeneszerz� eredeti elk�pzel�sei alapj�n n�gy egym�s ut�ni est�t ig�nyl� zenedr�ma sz�npadra �ll�t�s�t. Wagner ett�l kezdve azon dolgozott, hogy saj�t sz�nh�zat hozzon l�tre. �gy t�rt�nt, hogy 1876-ban jelent�s uralkod�i anyagi t�mogat�s mellett megnyitotta kapuit a bayreuthi Festspielhaus, ahol az�ta is minden �vben megrendezik a Bayreuthi �nnepi J�t�kokat. Az �nnepi j�t�kok igazgat�s�t a zeneszerz� lesz�rmazottai v�gzik.

A walk�r �rvend a legnagyobb n�pszer�s�gnek a Ringet alkot� n�gy zenedr�ma k�z�l. Gyakran el�fordul� jelens�g, hogy ha egy operah�z reperto�rj�n nem is kap helyet a komplett sorozat, ez a m� egyed�l�ll� el�ad�sk�nt is szerepel operasz�nh�zak m�sor�n. Ennek az a magyar�zata, hogy viszonylag laza sz�llal k�t�dik a kor�bban t�rt�ntekhez �s b�r maga is el�zm�nye a tov�bbiaknak, �nmag�ban is kerek egys�get alkot.

S�t, A walk�r els� felvon�sa (ami egy�bk�nt az egyetlen igaz�n f�ldi felvon�sa a tetral�gi�nak) az, amit a szak�rt�k a Ring egyik legmegszerkesztettebb, legegys�gesebb felvon�s�nak tartanak, s a n�met zenei l�ngelme �letm�v�ben kiv�teles gy�ngyszemk�nt tartanak sz�mon. Nem egyed�l�ll� jelens�g csak az els� felvon�s koncertszer� el�ad�sa, s t�bb hangfelv�tel is k�sz�lt kiz�r�lag e k�rnyezet�b�l kiemelt felvon�sb�l.

A walk�r els� v�zlat�t 1851. j�lius 23-�n �rta meg, a v�gs�, tiszt�zati v�ltozatot pedig 1856. m�rcius 23-�n fejezte be.

Partit�r�j�nak saj�t p�ld�ny�t 1865. augusztus 25-�n II. Lajosnak aj�nd�kozta sz�let�snapja alkalm�b�l. Ez a p�ld�ny a kir�ly csal�dj�nak lev�lt�r�ban maradt, k�s�bb ezt 1939. �prilis 20-�n a n�met iparkamara megv�s�rolta �s Hitlernek aj�nd�kozta. Ez a m�solat 1945 m�jus�ban, Hitler berlini bunker�ben megsemmis�lt.

De kik is a walk�r�k?

A walk�r�k (a n�v jelent�se: az elesettek kiv�laszt�i) a skandin�v mitol�gi�ban kisebb jelent�s�g� istens�gek, Odin szolg�l�i, �k d�ntik el, hogy egy csat�ban ki haljon meg. Kiv�lasztj�k az elesettek k�z�l a legh�siesebbeket, �s a Valhall�ba viszik �ket, hogy einherjarok legyenek bel�l�k. Az einherjarokra Odinnak volt sz�ks�ge, hogy az oldal�n k�zdjenek a vil�gv�g�n (Ragnar�k) elk�vetkez� el�re megj�solt csat�ban. A modern m�v�szetekben a walk�r�ket n�ha sz�rnyas lovakon sz�guld� gy�ny�r� v�delmez� sz�zekk�nt (Shieldmaiden) �br�zolj�k, sisakban, l�ndzs�kkal felfegyverkezve.

Azonban a "walk�r lova" egy metafora volt a farkasra, �gy a k�zhiedelemmel ellent�tben a walk�r�knek nem voltak sz�rnyas lovai. A h�tasaik ink�bb r�miszt� farkasfalk�k voltak, akik a halott harcosok tetemein�l gy�lekeztek. J�llehet farkasokon j�rtak, maguk a walk�r�k holl�szer�nek t�ntek, akik a csatamez� felett rep�lve v�lasztott�k ki a h�s elesetteket. �gy a lezajlott csat�k helysz�n�t ellep� farkasok �s holl�k hord�ira �gy tekintettek, mint magasabb c�lt szolg�l� l�nyekre. A walk�r�k eredet�r�l nem maradt fenn konkr�t �r�sos eml�k, de az ismertebb walk�r�k k�z�l sokr�l tudhat� hogy haland� sz�leik voltak. A walk�r�k f�nyes p�nc�l�lt�zet�nek k�l�nleges ragyog�s�t az �szaki f�nnyel azonos�tott�k.

A legismertebb Br�nhild, akinek t�rt�net�t Wagner A Nibelung gy�r�j�ben feldolgozta, amely a legh�resebb �szaki mitol�gi�val kapcsolatos sz�ndarab.

Mindezek ut�n l�ssuk a mi konkr�t el�ad�sunkat.

Zanz�s�tva: a f�isten lek�ldi l�ny�t a walk�r Br�nnhild�t, hogy t�mogassa egy p�rbajban bal k�zr�l sz�letett fi�t, Siegmundot. A p�rbajt Siegmund v�vja szerelme, egyben ikertestv�re (Sieglinde) f�rj�vel (Hunding) egy fat�rzsb�l el�r�ntott karddal. K�zben a f�isten a f�istenn� nyom�s�ra megv�ltoztatja kor�bbi utas�t�s�t, Br�nnhild�nek az ellenfelet kell t�mogatnia. Ennek � ellenszeg�l, ez�rt b�nh�dnie kell.

Nek�nk egy ultramodern feldolgoz�s jutott az Oper�ban. Ahol Wotan egy laza erk�lcs� csal�dapa, akin annyi fog�st tal�l a neje, hogy ihaj, �gy f�l perc alatt annyi gazs�g�t olvassa a fej�re, j� hogy secperc megt�rik alattuk. Am�gy kettej�k p�rbesz�de az egyik legjobb r�sze a darabnak. Mert itt k�rem komoly �rvek �tk�znek, ha az egyiket hallgatod, abban is van igazs�g, ha a m�sikat, abban is.

Hunding egy felkapaszkodott �jgazdag test�r�kkel, terrorban tartja a nej�t, aki pl�zacicak�nt v�s�rolgat �s szarul �rzi mag�t, mert hozz��r�ltett�k ehhez a sutyer�khoz.

Kap�ra j�n teh�t Siegfried, amikor f�radtan beesik hozz�juk �s bed�l a francia�gyba. Csak nekik nem t�nik f�l, hogy a megsz�lal�sig hasonl�tanak egym�sra.

Azonnal egym�sba szeretnek (itt hangzik el Siegmund szerelmes tavaszi dala, l�ssuk ezt most Jonas Kaufmann-nal, korunk egyik leg�nnepeltebb Wagner tenorj�val; hosszabban itt),

de kider�l, hogy Hunding �s Siegmund r�gi ellens�g, reggelre p�rbaj van kil�t�sban. A szerelmesek magukhoz veszik a h�zban tal�lhat� kardot �s megl�pnek.

K�zben odaf�nn lezajlik az omin�zus feladat kioszt�s majd m�dos�t�s,

�s megjelenik Br�nnhilde, aki k�zli Siegmunddal szomor� sors�t. De annyira megindul a hat�rtalan szerelem l�tt�n, hogy v�delm�be veszi Siegmundot, amivel kih�zza a gyuf�t ap�n�l, aki k�zbeavatkozik �s meg�li a fi�t.

Br�nnhilde menek�l�re fogja Sieglind�vel, aki az egy�jszak�s kaland sor�n meg is fogant �s a t�bbi 8 walk�rt�l k�r seg�ts�get.

Ekkor j�n  – a szerintem mindenki �ltal ismert – A walk�r�k lovagl�sa c�m� zenesz�m,

�s a darab legviccesebb, a modern rendez�s egyetlen igaz�n zavar� jelenete, amikor a BDSM szerk�ba �lt�ztetett biod�szletek, akik hol einherjarokk�nt, hol a walk�r�k lovaik�nt funkcion�lnak, a 8 walk�rrel Gangnam Style-t j�rnak fenti zen�re. De. Ez a k�nos �rz�s hamar elm�lik, mert a 8 szopr�n �gy sz�l egy�tt, mint valami f�ld�nt�li mel�dia, l�db�r�dz�s a jav�b�l.

Sieglinde megl�p, Br�nnhilde pedig felfekszik a virtu�lis l�ngokt�l �lelt �gyra.

�n pedig meglep�d�m. Mert j�l b�rtam, mert tetszett. Ahogy folyik, �ramlik, h�mp�ly�g a hol l�gy, hol er�teljes muzsika, az �nek hol ritkul, hol felgyorsul �s dr�mai magass�gokba sz�kik. Minden meg van magyar�zva, minden ki van fejtve, minden �rz�s ki van mutatva. Komoly �s tartalmas p�rbesz�dek folynak, elgondolkodtat� probl�m�kr�l.

Engem nem zavart a modern k�ls�. Hogy szinte nincsenek hagyom�nyos d�szletek, hogy a vil�gmindens�get megjelen�t�, �lland�an h�mp�lyg�, t�bb v�szonra, a sz�npad k�l�nb�z� m�lys�geiben kivet�tett, ez�rt t�rhat�s� k�pek helyettes�tik �ket.

Tetszettek a feh�r par�k�k, amelyek eleg�nsabb fazonjukkal az isteneket, k�cosabbal a walk�r�ket, rasztas�gukkal pedig az ember any�t�l sz�letett isteni sarjakat jel�lt�k.

Hi�ba eml�keztetett a Jetson csal�dra,

a walk�r�k szerk�j�t is nagyon b�rtam.

�s hogy napok m�lva is az opera �ltal felvetett gondolatokon agyalok, az mag��rt besz�l. Azt hiszem, felk�sz�ltem a teljes Ring befogad�s�ra. Nagyon szeretn�m l�tni azt a sok var�zslatos l�nyt: t�rp�ket, �ri�sokat, sell�ket, s�rk�nyt. Lehet�leg hagyom�nyos feldolgoz�sban.

�s nem �n lenn�k, ha nem lenne m�g tov�bb. Ha walk�r�ket emleget�nk, szerintem mindenkinek beugrik Tom Cruise. Vagyis az �ltala kiss� t�l szimpatikusnak �br�zolt gr�f Stauffenberg a Valk�r c�m� filmb�l, amely a Hitler elleni legh�resebb mer�nyletr�l sz�l. Nekem akkor is tetszett. Megn�ztem �jra �s persze j�l ut�naolvastam a mer�nyletnek is.

Azt�n m�g egy dolog foglalkoztatott a t�ma kapcs�n. Szoktuk illetni a nagytest�, er�teljes, NDK-s �sz�n� t�pus� n�ket a Br�nhilda n�vvel. Viszont a walk�r�kn�l nem tal�ltam ilyen tulajdons�gokat, s�t. R�bukkantam viszont valamire a Nibelung-�nekben, ami magyar�zata lehet ennek a sz�l�snak. Sz�val a sztori szerint Izlandon uralkodott Br�nhilde kir�lyn�. Aki feles�g�l akarta venni, annak meg kellett m�rk�znie vele gerelyhaj�t�sban, k�haj�t�sban �s t�volugr�sban. Aki azonban vesz�tett, azt lefejeztette.

V�g�l pedig egy olyan Wagner szerzem�nnyel b�cs�zom (Lohengrin n�szindul�), amit szint�n mindenki ismer, maximum nincs azzal tiszt�ban, kinek a m�v�t is hallgatja.

2016.11.19. 20:35, Marian

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s