Az Egyes�lt �llamok romjain totalit�rius �llam, a Gile�d K�zt�rsas�g ki�p�l�se veszi kezdet�t, amelyben egy n�nek sincs joga. A m�g megterm�keny�l�sre k�peseknek egyetlen feladata van, szolg�l�k�nt dolgozva ut�dot nemzeni az uralkod� oszt�ly tagjainak. Az antiut�pia a j�v�ben j�tsz�dik, a k�rnyezeti katasztr�f�k k�vetkezt�ben a n�pesed�sben be�llott jelent�s cs�kken�s ut�ni id�kben. �j, szigor� t�rv�nyek ker�lnek bevezet�sre a „hagyom�nyos �rt�kek v�delm�ben”. Ezen a megv�ltozott vil�gon kalauzol v�gig benn�nket Offred (vagy Fredd�), aki az �lete kock�ztat�s�val r�gz�ti mes�j�t egy magn�kazett�n. 

Amikor valaki azt mondja diktat�ra, olyan dolgok jutnak esz�nkbe, mint a II. vil�gh�bor�, rasszizmus, fajgy�l�let, n�p�rt�s �s ehhez hasonl�k. Az igazs�g az, hogy senki nem tudja szubjekt�v alapon meg�t�lni ezt a fogalmat, ameddig nem �lt benne. Be kell l�ssuk azonban, hogy nem lenne �pp ide�lis �llapot egy totalit�rius berendezked�s �s ha az ember �rz�sre nem is tudja meg�llap�tani mit�l is tart�zkodik, mindent megtesz az�rt, ilyen ne fordulhasson el�. Ha ez a probl�mak�r ilyen megfoghatatlan, milyen m�don �rj�k el, hogy mindenki megfelel�k�ppen irt�zzon t�le? Ilyenkor l�p a k�pbe filmek, k�nyvek �s sz�ndarabok hada, (A hull�m c. film; Orwell: �llatfarm, vagy 1984 ect.) aminek c�lja pontosan a belehelyezked�s, a magyar�zat, az �rzelmek �s a sokk kiv�lt�sa. A most bemutatni k�v�nt t�rt�net pont egy ilyen katartikus �rzelemhull�mot ind�tott el bennem, ami napokon kereszt�l fogva tartott �s nem eresztett.

Vizsg�lat al� vett t�rt�net�nk �r�ja, Margaret Eleanor Atwood, 1939. november 18-�n sz�letett Ottaw�ban. Kanadai �r�, k�lt�, irodalmi kritikus �s feminista aktivista. Sz�mos elismer�s, t�bbek k�z�tt a Man Booker-d�j �s az Arthur C. Clarke-d�j d�jazottja. K�tszer r�szes�lt irodalmi t�ren �llami kit�ntet�sben is. Hat�ves kor�ban kezdett el �rni �s alig volt tizenhat �ves, amikor �gy d�nt�tt, hogy �r� lesz. Atwood manaps�g Toronto �s Pelee Island (Ontario) k�z�tt osztja meg idej�t. P�rj�val mindketten tagjai a Kanadai Z�ld P�rtnak, �s t�mogat�i Elizabeth May-nek, a p�rt vezet�j�nek. Atwoodnak er�s �s hat�rozott v�lem�nye van a k�rnyezetv�delemr�l. Javaslatai k�z� tartozik a benzinnel m�k�d� f�ny�r�k betilt�sa. Otthon�ban energia-korl�toz� eszk�z�ket vezetett be, p�ld�ul l�gh�t�s helyett h�z�t kinyithat� ponyvatet�kkel �s tet�ablakokkal szereltette fel. �lett�rs�val egy hibrid-t�pus� aut�val k�zlekednek. �rdekess�g tov�bb�, hogy a legnagyobb h�rnevet hoz� m�ve (A szolg�l�l�ny mes�je) a k�rnyezetv�delemben folytatott lelkes harc�nak �s nem a diktat�r�k megvet�s�nek tudhat� be. Sokan feminista �r�nak tartj�k, mivel legt�bb m�v�ben felbukkan a nemek k�z�tti k�l�nbs�gek k�rd�se. T�m�i k�z� tartozik Kanada nemzeti identit�sa, az Amerikai Egyes�lt �llamok �s Eur�pa kapcsolata; foglalkoztatj�k az emberi jogok, k�rnyezetv�delmi probl�m�k k�rd�sei, a n�iess�g t�rsadalmi felfog�sa. �rt a n�i test m�v�szeti megjelen�t�s�r�l, a n�k t�rsadalmi �s gazdas�gi kihaszn�lts�g�r�l, a n�k �s f�rfiak k�zti kapcsolatokr�l is. A szolg�l�l�ny mes�je 1985-ben ker�lt kiad�sra �s 1990-ben elk�sz�lt bel�le az els� film Natasha Richardson, Faye Dunaway, Robert Duvall �s Aidan Quinn f�szerepl�s�vel, n�h�ny �vtizeddel k�s�bb, id�n pedig napvil�got l�tott a k�nyvb�l k�sz�lt 10 r�szes, 1 �vados sorozat.

A t�rt�net szerint a F�ld�n jelent�sen elterjed a „b�n”, az erk�lcstelens�g. Az emberek nem tisztelik egym�st, a term�szet t�rv�nyeit, megszaporodik a nemileg elt�velyedettek sz�ma, a n�k a sz�l�s helyett a karrierj�k �p�t�s�t, a fiatals�got, a kisportolt testet �s a k�l�nb�z� fogamz�sg�tl� szereket v�lasztj�k. Emellett el�rasztj�k a leveg�t k�l�nb�z� m�rgez� anyagokkal, hullad�kokkal, aminek k�vetkezt�ben jelent�s roml�s lesz megfigyelhet� mind gazdas�gi, mind a sz�let�si r�ta ter�let�n. A vil�g „�npuszt�t�s�t” k�v�nja meg�ll�tani a kevesek egy csoportja, akik �n�ll�, f�ggetlen hadsereg, az Angyalok fel�ll�t�s�val �tveszik a hatalmat az Egyes�lt �llamokban. Elt�rlik az utc�kat, a ker�leteket, az �zletneveket �s a t�rv�nyeket. Az �gyv�deket, b�r�kat, orvosokat, szociol�gusokat, �p�t�szeket, gy�gyszer�szeket mind k�nyszermunk�ra a gyarmatokra k�ldik a vegyi hullad�kok eltakar�t�s�ra, vagy kiv�gzik �ket.

A n�i munkahelyeket megsz�ntetik, a banksz�ml�kat befagyasztj�k. A gyeng�bbik nem innent�l kezdve kiz�r�lag f�rfiakra utalt lehet, sem tulajdonnal sem vagyonnal nem rendelkezhet, csak azt teheti, amit a t�rv�ny el��r sz�m�ra, se k�nyvet, se semmilyen �r�sos anyagot a kez�be nem vehet. �ltal�nosan elfogadott n�zett� v�lik, hogy az emberis�g legnagyobb hib�j�ba akkor esett, amikor megtan�totta olvasni l�nyait.

A n�k alapvet�en k�t oszt�lyba sorolhat�k, a term�keny �s term�ketlenek oszt�ly�ba. (A f�rfiak ilyen ir�ny� vizsg�lata term�szetesen tilos, az � eset�kben kiz�r�lag term�kenys�gr�l besz�lhet�nk.) Tov�bbi csoportos�t�s alapj�n pedig megk�l�nb�ztet�nk szolg�l�l�nyokat (pete�r�ssel rendelkez�k), m�rt�kat (pete�r�ssel nem rendelkez�k) �s feles�geket (a vezet�k asszonyai, n�h�nyan k�pesek a gyereknemz�sre, n�h�nyan nem, de kiz�r�lag saj�t f�rj�knek �s a t�rv�nynek tartoznak elsz�molni, mondhatni az asszonyi t�rsadalom cs�cs�n helyezkednek el). Ezen berendezked�s alapt�rv�nye a Biblia, azon bel�l is kiz�r�lag az �-sz�vets�g �s az �jsz�vets�g azon r�szei, amelyek nem sz�thatnak l�zad�st (szeretik hangoztatni hogy boldogok a szel�dek, de az a folytat�s,  miszerint �k �r�klik a F�ldet m�r szigor�an tilos). A szolg�l�l�nyoknak piros, bok�ig �r� ruh�ban, valamint szemellenz�s, feh�r kalapban kell j�rniuk, csak az el��rt �s eg�szs�ges �teleket fogyaszthatj�k �s minden h�napban, a pete�r�s�k napj�n, a szertart�son t�rni�k kell, hogy a feles�gek �l�ben fekve a parancsnokok megterm�keny�ts�k �ket.

Minden bibli�ban felsorolt b�n b�ncselekm�nynek sz�m�t (homoszexualit�s, prostit�ci� stb.), az elk�vet�k felett pedig egy r�gt�n �t�l� stat�rium  rendelkezik.

Most vegy�k sorra az alapsztori lek�pez�seit, els�k�nt az HBO �ltal k�sz�tett sorozatot, ugyanis szem�ly szerint engem az r�ntott be ebbe a vil�gba. A szavak kevesek ahhoz, hogy le�rjam azt az �rz�st, ami �rr� lett rajtam, gyakorlatilag 0. perct�l kezdve. In medias resk�nt belecsapunk a t�rt�net k�zep�be. Offred szob�j�ban vagyunk, hallgatjuk a gondolatait. A k�sz�t�k azzal, hogy behelyeztek minket a f�szerepl� fej�be, el�rt�k, hogy az �rz�seit, f�jdalmait, v�gyait, probl�m�it �gy �lj�k �t, mint ha a mieink lenn�nek. Mind a 10 r�sz alatt sikeresen fogvatartottak, �s mire eljutottam a t�rt�net v�g�re, valahogy azt vettem �szre, fejben ez velem is megt�rt�nt. A kezdeti felh�borod�st, l�zad�st, d�h�ng�s�rzetet (n� vagyok, tombolt bennem a feminizmus, az �lni akar�s, a v�gy hogy egyenl�nek ismerjenek el) sz�p lassan felv�ltotta a jegeces, hideg r�m�let, a f�lelem. M�g soha nem �reztem ilyen szorong�s�rzetet, olyan „a Nagytestv�r mindig figyel” hangulat t�madott meg, amib�l a menekv�st kiz�r�lag a laptopom lecsuk�sa adta.

A rendez�s egy�bk�nt max pontos, n�hol ugyan a forgat�k�nyv elt�r a reg�nyt�l, de az ilyen kisebb-nagyobb h�zagokat, az ember feje korrig�lja; a sz�n�szi alak�t�sok eg�szen kiv�l�ak, k�l�n�sen a Moir�t j�tsz� Samira Wiley tetszett nagyon, de megjelenik m�g a Sz�vek sz�llod�ja Roryja, Alexis Bledel, Elisabeth Moss (A j�t�k els�rang�, ahogy a riadt kismad�rb�l, egy �ntudatos, t�bbet meghuny�szkodni nem akar�, er�s n�v� �rik, egyenesen leny�g�z�. K�l�n tetszett, hogy egy�ltal�n nem volt sz�p, kifejezetten cs�ny�csk�nak mondan�m, ezzel a story elvesztette a hollywoodi jelleg�t �s a nyers naturalista val�s�got t�rta fel.), Yvonne Strahovski („�letszag�”, nem t�lj�tszott karaktert hozott. Nyers, hideg, kim�rt �s kegyetlen, pont ahogy Serena Joyt az ember elk�pzeli, valamint j�l hozza azokat a finom �tmeneteket, ami a ridegs�g �s a f�rj ir�nt �rzett forr�, f�lt� szerelem k�z�tt van), �s m�g sokan m�sok. (O. T. Fagbenle – Luke; Max Minghella – Nick; Joseph Fiennes – a parancsnok)

A k�nyvet �n m�r csak a sorozat „elfogyaszt�sa” ut�n vettem k�zbe, de ez mit sem vont le az �rt�k�b�l. Az utols� momentum azonban sok lez�ratlan k�rd�st vet fel. Nem der�l ki hogy szerepl�inkkel a diktat�ra lever�se ut�n mi t�rt�nt, mintha csak �ltek �s elt�ntek volna nyom n�lk�l. Ez kicsit olyan �ress�get okozott, hi�nyoltam a rem�nynek legal�bb kis szikr�j�t.

Az 1990-es feldolgoz�sra csak legv�g�l ker�lt sor, �s sajnos azt kell mondjam, nem b�nom. Ha egy sz�val akarn�m kifejezni magam, az a R�MES lenne. A sz�vszor�t�, lass� lefoly�s�, katartikus �lm�nyt gajra v�gta, egy sz�nes hollywoodi szerelmi �mleng�s, csupa sz�p, �s kellemes l�tv�nyt ny�jt� emberrel. Natasha Richardson, mint valami hetyke, t�rsadalomra fittyet h�ny�, f�ggetlen, �ntudatos hun�dzser   sz�ll �gyr�l-�gyra, nemhogy nem f�l �s retteg, de gyakorlatilag �li vil�g�t, mintha mi sem t�rt�nt volna. Azt kell mondjam, az egyetlen elfogadhat� eleme ennek a filmnek kiz�r�lag Moira, Elizabeth McGovern, (A Downton Abbey Cora Crawley-ja) aki hozta a szerep�vel kapcsolatos elv�r�sokat. Szabados, b�tor, mer�sz, j�zan, pont olyan amilyennek Moir�nak lennie kell.

Szeg�ny Serena szerep�be k�nyszer�tett Faye Dunaway semmif�le hideg kegyetlens�get nem tan�s�t, ink�bb olyan, mint egy m�lt sz�zadb�l ittragadt v�nkisasszony. Az embernek az az �rz�se, ink�bb Offred uralkodik rajta, �s nem ford�tva.

Nick (Aidan Quinn) pedig egy m�l�z�, szerelmes, mag�nyos h�s, aki nagyon sz�p �s emellett m�g a j� �gy oldal�n, mint p�nc�los lovag k�zd.

Ki kell �br�nd�tsak mindenkit. Az original storyban Nick a Szemeknek dolgozik (bes�g� h�l�zat, az �llam megny�jtott gonosz ujja, akit a fekete aut�val elvisznek, az t�bb� nem l�tja a napot), nem szerelmes f�szerepl�nkbe �s f�szerepl�nk sem szerelmes bel�. Kim�rt, hivatalos „munkakapcsolat” van k�zt�k, nem l�ngol�, mindent els�pr� szenved�ly.

Mindent �sszegezve a szolg�l�l�ny mes�j�t aj�nlom mindenkinek. A k�nyv egy p�r nap alatt teljes�thet�, k�nny� kis olvasm�ny, a sorozat kifejezetten remek. A film sajnos vacak, sz�val csak az vetemedj�k r�, aki a k�v�t tejjel, a borzalmakat pedig h�g�tva szereti.