�n �regszem drasztikusan, vagy t�nyleg egyre t�bb a selejt? Val�sz�n� mindkett�.

M�r elvi szinten sem �rtek egyet a jel�l�sek k�z�l t�bbel. Hogy ker�lhet a legjobb film kateg�ri�ba szuperh�s�s k�preg�nyfeldolgoz�s? Hogy b�szk�lkedhet a Roma k�t legjobb film nomin�ci�val? T�nyleg nem volt jobb �tlet, mint k�t folytat�st bev�lasztani az anim�ci�k k�z�? Most komolyan Bredlit jel�lt�k, Timoth�e Chalamet-t �s/vagy Steve Carellt nem?

Azon csod�lkozom, hogy Saoirse Ronan, illetve Meryl Streep kimaradt a sz�r�sb�l, holott mindkett�nek szerepel filmje a list�n �s �ltal�ban akkor is jel�lik �ket, ha b�rmiben kett�t pislognak.

A hihetetlen csal�d m�sodik r�sz�nek semmi �jdons�gtartalma nincs. Els� a csal�d, tudjuk. Ja hogy a fur�kat meg �ld�zik �s betiltj�k? H�t mi m�sr�l sz�l az X-Men sz�ria, ha nem err�l?

Ront� Ralph ugyanez a t�rt�net. Mindig kell egy bar�t, tudjuk. Most annyival lett�nk okosabbak: de csak m�dj�val. J�pofa lehetne a neten sz�rf�z�s, meg a Disney-hercegn�s �nir�nia, ha nem tengene t�l �s fulladna giccses �ri�z�sba, nem zatykul�z�dna �ssze a t�rt�net a sokat markol, keveset fog k�vetkezt�ben. R�ad�sul mindkett�ben vannak ut�latos-f�lelmetes momentumok, amik feln�ttk�nt nekem csak diszkomfort �rz�st okoznak, de a gyerekek tuti �sszefoss�k t�le a bok�jukat.

A Marvel anim�ci�s vonalon is t�mad: P�kid�mpinget z�d�t r�nk. Egy r�szecskegyors�t� kipr�b�l�sakor alternat�v univerzumokb�l a F�ldre ker�l egy rak�s k�l�nb�z� P�kember. Gondolom, „a soksz�n�s�g jajj de sz�p” lehet az �zenete, mert van k�zt�k latin tin�dzsert�l kezdve, z�ll�tt, pocakos alakon �t, P�kn�, anime, robot �s r�fi P�kig minden. Sok ez m�r nekem.

Van benne p�r j� po�n, tetszik a k�preg�nyszer� megval�s�t�s, de sok visszatasz�t� figur�t is felvonultat, amikt�l viszolygok. Mondjak pozit�vumot? Felt�nik benne egy Rubik-kocka. T�bb nincs.

A Mary Poppins folytat�s�b�l megtudhatjuk, hogy az 1930-as �vek Londonj�ban rendk�v�l n�pszer� foglalkoz�s volt a l�mpagy�jtogat��, minden l�mp�ra jutott egy ember.

Adott egy k�zepesen karakteres dadus, rengeteg sablon �s klis�. Mindennek megtal�ljuk az anal�gi�j�t az 1964-es v�ltozathoz k�pest: k�m�nysepr� t�nc helyett l�mpagy�jtogat� t�nc (a koreogr�fia mintha l�p�sr�l l�p�sre megegyezne), sz�frazsett helyett szakszervezeti aktivista, h�bortos rokon, akinek minden h�napban van egy neh�z napja.

Mindezt a nagy, klasszikus, hollywoodi musicalek st�lus�ban, de m�g ez a korabeli filmekn�l kedves �s szerethet�, addig ha ezt ma �ll�tj�k el�, akkor avitt �s giccses er�lk�d�s. Nem seg�t ezen sem a sok h�res sz�n�sz szerepeltet�se, sem a 93 �ves Dick van Dyke came�ja, sem a szint�n sz�pkor� Angela Lansbury r�vidke felt�n�se.

Mi �rtelme volt elk�sz�teni a negyedik Csillag sz�letiket az 1937, 1954 �s 1976-os v�ltozat ut�n?

Egy�rtelm�en Gaga miatt. Az � j�t�ka, el�ad�sm�dja miatt �rtelmezhet� az eg�sz t�rt�net egy�ltal�n, annak ellen�re, hogy Bredli tal�n a legjobb valaha. De sajnos nem �rti a sz�n�szet, a soksz�n�s�g, a m�lys�g l�nyeg�t. �sszerakott egy ilyen sztereotip, 2D-s alkesz figur�t, �s ennyi. Egyszer�en csak be�llt �s �gy maradt. Nyaklik jobbra-balra, asztal al�l, bokorb�l h�zz�k el�, nyilv�nosan, sz�npadon k�noskodik �polatlanul, csapzottan, gusztustalanul.

Teljess�ggel �rthetetlen, mit eszik a fiatal l�ny ezen a tot�l lecs�szott, rem�nytelen alakon. A '76-os filmben Kris Kristofferson egy d�g�s, �nt�rv�ny�, balh�s rockszt�r, igazi rosszfi�. Ugyan hangi adotts�gai szer�nyebbek, m�gis karizmatikus, neki elhissz�k, � mag�val ragad. N�la a rock and roll �letforma r�sze a pi�l�s meg a nark�, de rengeteg tiszta pillanata van, ellent�tben Bredlivel, aki sose tudja hol van, ha esetleg j�zan is, egyszer�en nem lehet rajta �szrevenni.

Az � alkoholizmusa valami zavaros gyerekkori traum�b�l fakad, de annyira er�ltetett az eg�sz, hogy k�ptelen vagyok vele egy�tt�rezni. Vagy ir�nta b�rmit �rezni. Mondj�k, hogy men� volt, van vis�t� k�z�ns�g, sof�r meg mag�ng�p, m�gis tot�l hiteltelen a figura. �gy m�g kontrasztosabb Gaga �rz�keny j�t�ka �s zsigeri tehets�ge, ahogy r�t kiskacs�b�l gyakorlatilag saj�t mag�v� avanzs�l (�s egy�ttal leiskol�zza Bredlit, igen, a saj�t szakm�j�ban is). Na Bredlinek ez sem j�n be, "l�gy �nmagad", meg "sz�vb�l �nekelj" l�zungokkal reag�l.

M�g Streisand�kn�l egy�rtelm�ek a motiv�ci�k �s az �zenetek, itt semmi sem m�k�dik. Pedig Bredli ny�lt (bocsi, tisztelgett) rendesen: egy az egyben Kristofferson k�lsej�t, a fedetlen f�rfi fels�test villant�sokat (m�g mondja valaki, hogy az alkohol negat�v hat�st gyakorol a fizikumra, h�t nem), f�rd�k�dban enyelg�st, szem�ld�kragaszt�st, profilrajzol�st.

Amikor v�get vetett ny�gl�d�s�nek �s haszontalan �let�nek, fell�legeztem, mert ez a mind emberileg, mind szakmailag nagyszer� n� v�gre megszabadult m�zs�s kolonc�t�l.

A Fekete p�rduc a Marvel pc-je. Felvonultatja korunk �sszes foglalkoztatottabb fekete sz�n�sz�t. Itt van Creed, Apollo fia, a kor�bban szint�n �rthetetlen�l Oscarra jel�lt T�nj el! f�szerepl�je, azt�n egy kor�bbi Jackie Robinson, a R�lunk sz�l �r�kbefogadott fekete fi�ja, �s m�g sorolhatn�m.

�k a wakandok, akik Patyomkin-pamp�k m�g�tt egy futurista orsz�gban, elk�peszt� technikai fejletts�gben �lnek a vibr�nium nev� csodaf�m birtok�ban. Az alapkonfliktust az adja, �rv�nyes�ts�k-e a black powert az eg�sz vil�gon, felhaszn�lva a rendelkez�s�kre �ll� er�forr�sokat, vagy �ljenek sz�pen tov�bb magukban, �rizve a t�rzsi, fekete-afrikai hagyom�nyokat.

A film nem jobb, nem rosszabb, mint a t�bbi szuperh�s�s mozi szerintem, b�r a CGI n�hol hat�rozottan gagyi (p�rducok harca, orrszarv�k v�gt�ja). M�s k�rd�s, hordoz-e b�rmi olyan �rt�ket, ami az Oscar jel�ltek k�z� emelhetn�.

Elkezdtem n�zni a Vic�t, �s azonnal hatalm�ba ker�tett a d�ja vu. Valahol l�ttam m�r ezt a v�g n�lk�l, �jabb �s �jabb szerepl�t ok�d�, zavaros magyar�zatok t�mkeleg�t r�nk z�d�t� rendez�i st�lust. �s val�ban, mintha csak a Big Shortot n�zn�m megint. Amikor a v�ge f�c�m elindult a film fel�n�l, tapsikoltam �r�m�mben. T�l kor�n, mint ut�lag kider�lt. Ugyanis a film k�t r�szb�l �ll. Els� fel�ben bemutatja a d�gunalmas Dick Cheney d�gunalmas �let�t a Feh�r H�zba val� bejut�s�ig. �n nem ismerem az amerikai v�laszt�si rendszer finoms�gait, a t�rv�nyhoz�s szerepl�it, �s nem is �rdekel ilyen m�lys�gig. �gy hi�ba ontja a film az �jabb �s �jabb funkcion�riusokat, �n nem tudom �ket elhelyezni a g�pezetben.

A m�sodik fele m�r izgalmasabb �s univerz�lisabb a t�rt�netnek. Kider�l err�l az eleddig jellegtelen figur�r�l, hogy egy lelkiismeretlen hazudoz� �s manipul�tor, hogy val�j�ban � mozgatja a sz�lakat a h�tt�rb�l, nem a gyengekez�, ripacs Bush, aki sokszor azt sem tudja, mi zajlik k�r�l�tte.

Van a filmnek egy remek f�l �r�ja, ami bemutatja: hogyan manipul�lt�k Cheney�k a k�zv�lem�nyt, az eln�k�t, a vil�got Szaddam 9/11-es esem�nyekben j�tszott szerep�vel kapcsolatban, PR szakemberekkel f�kuszcsoportokon tesztelt�k, hogy kell cs�rni-csavarni a sz�t, hogy min�l t�bb embert az "�gy" (Irak megt�mad�sa) mell� tudjanak �ll�tani, hogyan iktatt�k ki azokat, akik hangot adtak nemtetsz�s�knek, hogyan fordult vissz�j�ra az �gyk�d�s�k, amivel hozz�j�rultak az ISIS megalap�t�s�hoz, hogyan h�tr�lt ki Cheney saj�t sz�vets�gesei m�g�l, amikor ellen�k fordult a k�zv�lem�ny.

A f�bb szerepl�k k�z�s �s legf�bb jellemz�je a semmilyens�g. Amy Adams egyed�l r�mes frizur�i miatt marad eml�kezetes. Rockwell maszkja a megsz�lal�sig hasonl�t, j�t�ka szokatlanul visszafogott, �gy jellegtelen, de h�t eleve tal�n n�gyszer t�nik fel n�h�ny mondat erej�ig �sszesen.

A legnagyobb csal�d�s Kriscs�nb�l, aki koros Chevy Chase-nek maszk�rozva h�mp�ly�g.

Egy pillanatra sem tudom elfelejteni, kit rejt a maszk, z�rt sz�j� besz�de �s furcsa-ferde sz�jtart�sa annyira jellegzetes, hogy �n v�gig a gumimaszkba �lt�z�tt Kriscs�nb�lt l�tom, aki egykedv�en, egyarc�an mormol maga el� (milyen remek ellenp�lda Gary Oldman, aki kit�nd�k�lt, kisug�rzott a dundi-kopasz �reg b�csi �lc�ja al�l).

Innen m�r csak feljebb lesz, �g�rem.