Gondolatok a Mesterről aki tényleg piszok jól ír
King először akkor került a kezembe, mikor költöztünk. Húsz éve (basszus… húsz éve, nekem már vannak ilyen időszakok az életemben, ami előtt már volt tizenkét év, döbbenet). Nyár volt és szanaszéjjel hevertek a dobozok és a könyvek, bútor még sehol, úgyhogy kutakodtam, és észrevettem, hogy Stephen Kingtől van egy pár könyvünk. Hogy hallottam-e már róla korábban, nem emlékszem. De anyuék nem látták a nagy házban, mit csinálok, úgyhogy akár olvashattam horrort is, ha arra támadt kedvem. Úgyhogy elkezdtem. Először a Cujo-t. Nem volt jó, de el kellett kezdeni valahol.
Szigorúan szubjektív, remélhetőleg kedvcsináló értekezés következik.
|