Az év utolsó napjait az Őrségben töltöttem és sok érdekes látnivalóval gyarapítottam a kincses ládámat.

Az Őrség egy néprajzi tájegység Nyugat-Magyarország Szlovéniával határos részén, főként Vas megyében kisebb része Szlovéniában található.

Ha visszagondolok norvégiai kinntartózkodásunkra, két dolog ugrik be egyből: az, hogy minden sarkon belebotlottunk egy trollba, és a rettenetes időjárás. Előbbit imádtuk, az utóbbi viszont rendesen megkeserítette mindennapjainkat. Mit is lehet erre mondani? Üdv Skandináviában.

Nem tetszett a sok picsogás, gatyázás, sületlenség és pátosz. Nem tetszett, hogy most a jediknek honnan lettek hirtelen avatarjaik? Nem tetszett az öncélú látványorgia (most komolyan, piros a só?).

Nagyon tetszik viszont Adam Driver. Olyan csúnya, hogy az már szép. És ahogy remeg a szája széle, elfátyolosodik a szeme, miközben vívja belső küzdelmét önmagával, hogy lenyomja a benne ébredező jót, hát azt én imádtam. Fel fogom göngyölni az életművét, érzem.

Na meg persze vörike. A gonosz pojác. Mire fog menni egymással ez a két fickó a későbbiekben? Ez érdekel igazából.

Nagyon gáz, hogy a jó oldalról nem kaptam fel senkire és semmire a fejem?

Ha jártál ott-azért. Ha még nem-azért. Tessék nézni mindenképp.

Aki nem függ, függni fog. Mert a cukisági faktor az egekbe hág. Joulupukki, rénszarvas, rengeteg hó, Nánási csemeték. Hát ennyi nem elég?

(itt)

És tényleg. Több mint fél éves felkészülési időszakom végére értem. Nem emlékszem, voltam-e valaha ilyen alapos, merítettem-e bármikor is ennyire mélyre. Így már csak a tapasztalás maradt.

És hogy a kör bezáruljon, az i-re a pont felkerüljön, azzal búcsúzom, amivel indítottam: ismerkedjünk meg az ikonikus norvég minta eredetével és a viking kötéssel.

Norvégia több dolgot háttérbe szorított, elismerem. De jobb későn, mint soha alapon, most végre sor kerül annak az eseménynek a megosztására, amit a napsapka, gyalog gólya, birkafelhő és perspektíva hashtagekkel lehetne leginkább jellemezni.