Azt akartam írni, hogy ez a dal naponta legalább hússzor megy a rádióban, és miután december 20. óta folyamatosan úton vagyunk, és rádiót hallgatunk az autóban, elegem van belőle (ez így is van). 

Azt is akartam írni, hogy emiatt elkezdtem a szövegére figyelni, és Adam Levine olyanokat énekel benne, hogy ma éjjel levadászlak, jólmegeszlek, és még farkas módjára vonyít is hozzá. Adam Levine, akinek a hangja olyan, mint amikor a ványadt kandúr farkára lépnek (még mindig így gondolom, olyan a hangja igen). 

És arról akartam írni hogy: gyerekek, ilyen hanggal egy pasinak azt sem hiszem el, hogy le tudja tekerni a befőttesüveg tetejét. És hogy ezt a túlzott férfiasságot meg tesztoszteron túltengést ne erőltessük. Koloratúrszopránnal ne.

De aztán megnéztem a zenéhez a videoklippet, mert ugye mindent dokumentálni kell, és az a helyzet, hogy a videónak egész más a koncepciója. Nem csak annyi, hogy én olyan férfias vagyok, hogy szétszedlek. Így már értem. Így már nincs baj a koloratúrszopránnal sem. Nem favágó énekel, hanem egy éjjeli féreg.

A számtól ettől még továbbra is falra mászom.

Sohasem voltam a passzív pihenés híve. Pontosabban iskolás koromból még emlékszem olyasmire, hogy végighédereltem, olvastam, tévéztem hétvégéket, és csak a "kész az ebéd" anyai, vagy a természet hívószavára másztam ki a vackomból. Aztán a felnőtté válásommal eltűnt belőlem a lustálkodás képessége, mint csecsemőkből a búvárreflex.

Tartalom: a történet 1919-ben, a nagy háború utáni Birminghamben játszódik, ahol az alvilágot a Shelby család Peaky Blinders nevű bandája uralja (színvonalas kritika és háttérinfók itt).

Rádiókabaré, amit utoljára a nagyiéknál hallgattam délutánonként, iskola után. Huszonéve. Soha nem gondoltam, hogy ez a műfaj valaha újra érdekelhet, azt sem, hogy még van. De hát megint valami, ami Benedektől jött, bele sem hallgattam volna, ha ő nem lenne, és végighallgattam volna nélküle is. 

Lehet, hogy csak azért tetszik, mert annyira elszoktam ettől a műfajtól, de nekem a Cabin Pressure telitalálat. Négy szereplő, minden (legtöbb) részben bezárva egy icipici repülőgépbe (airDOT és nem airLINE), néha utasokat szállítanak, néha mást, és az egész rész arról szól, kitaláljuk-e, mi az. A repülőút hosszú és unalmas, úgyhogy ezek négyen egymást szórakoztatják, szójátékokkal (gonosz hangzású nevek gyűjtésével, ki tud egy bejelentkezés szövegébe több Hitchcock-film címet besűríteni) vagy repülőn játszható akciójátékokkal (hány vodka után megy még a biztonságos leszállás, és az eltűnő citrom esete). Persze, hogy sablonosak a szereplők, és az utolsó évad végére már tudjuk, ki mire mit fog reagálni, de a dumák, a szituációk, a hangsúlyok még akkor is elviszik az egészet. Mindenkinek ajánlom. Kedves, cuki, vicces, nyelvtanulóknak is kiváló, isteni szavakat és körülményeskedő brit szófordulatokat lehet belőle tanulni.

És Anthony Headnek is szexi hangja van. Tudjátok, ő volt Rachel Weisz férje abban a rettenetes filmben.

Még valami: kár, hogy vége, de jó, hogy vége. ABC-ben haladtunk, és Z-nél befejezik (jó hogy ez két részes, na), és már abba is kellett hagyni. Jó volt. Bármikor újrahallgatható. 

A Zürich 1.0 ma este ment le, és már felvételről elérhető a fenti CP linken. A Zürich 2.0-t holnap adják, nálunk 19:30-tól.

Ha valaki csak azért vesz meg egy több 100 ezer forintos (netán milliós) műanyag táskát, ami ugyanúgy a Távol-Keleten készült és adott esetben ugyanolyan gyatra minőségű, mint a kínaiban töredékáron kapható replikák, mert megengedheti magának, esetleg ezzel hangsúlyozhatja társadalmi státuszát (ebből következő anyagi tehetségét), ott nagy valószínűséggel a mikroökonómiából  ismert sznob-hatással állunk szemben (és szó nincs arról, hogy most a koppintás, hamisítás mellett emelnék szót, mert nagyon nem). De ha valaki Nespressot vásárol, úgy gondolom, megfellebbezhetetlen a minőség iránti igénye.

Minden karácsonykor eszembe jut, és meghallgatom százszor. Annyira király.

Gyerekeknek szerintem ne mutogassa senki, véletlenül se.

Hol lehet a  Martin ’Fuck you, I won a BAFTA’ Freeman rajongói klubhoz csatlakozni? Mert jelentkeznék. Eddig is sejtettem, hogy ott a helyem, de ma ez bizonyossá vált. S most nem mennék bele annak a tragédiának a fejtegetésébe, hogy alacsony, meg zsáner… ez az ember zseniális. 

Lefúrtam Lípész mentén. Na nem olyan betegesen Guyozós maximalizmussal, hanem csak úgy lazán, optimalistán, 5 filmesen. És találtam olajat. Pontosabban gyöngyszemet. Kettőt is.

A csillagok halálának folyamata különböző lehet méretüktől függően. Mai részben a Naptípusú csillagok haláláról lesz szó.

A TIG hat jelölést kapott, köztük Benedek természetesen,

a Birdmant itt tizenhárom kategóriában jelölték,

a Grand Budapest Hotelt tizenegyben,

a Sráckort nyolcban.

Hullanak a jelölések.

Ééééés jönnek a bugyuta (de amúgy olykor sokat mondó) felmérések év végéről. Benedek hírt akartatok? A Google (UK!) felmérése szerint 2014-ben az ő nevére kerestek a legtöbben férfi celebek közül, Pharrell Williams után. Tumblr-en meg második éve tartja a legtöbbet like-olt/rebloggolt színész pozícióját. És a Google globális, egész évet összefoglaló videójában is benne van. Nnnnnna.

Lípész (Lee Pace) megvan mindenkinek, ugye? Pitesütő Ned. És a kicsit giccses, nagyon bizarr sorozat? A Halottnak a csók? Egy érintés élet, két érintés halál? Tömény bűbáj és humor és rendkívül eredeti. Egy szürreális vizuális orgia. Ha nem volt meg, mindenképp érdemes felvenni a megnézendő filmek listájára.

Tegnap találtam véletlenül egy számot Spotify-on. Meghallgattam vagy ötször. Annyira rendben van mindene, a hangulata, a szövege, az ének, a dallam, minden. Nagyon tetszik. Azt hittem, ez valami új, de nem, már több, mint egy éves. 

Aztán megnéztem a klippet, az nem annyira tetszik, két dolog miatt. Az egyik dolog, hogy a szöveg annyira egyszerű és emiatt több rétű, annyi mindent bele lehet gondolni, hogy a klipben az irányított tematika kicsit lapossá teszi. A másik dolog pedig Christina Aguilera és a manírossága, amitől a falra mászom. Meg is lepődtem, hogy ilyen kellemesen, egyszerűen is tud énekelni, de aztán megjelenik a videóban, és tekereg, és teátrálisan a fejét fogja, és agyonüti az egésznek azt a tiszta szomorúságát, amit én kiérzek. Ehhez a dalhoz oda kellett volna kuporodni a zongora mellé tépett otthoni pulcsiban, smink nélkül, és úgy tolni. Nem csak az ő hibája persze, hogy nem találta el a hangulatot.

A továbbiakban pedig Christina Aguileráról fogok írni. Akit én nagyon szeretnék szeretni, de mindig van benne valami, amitől nem megy.

Az egy dolog, hogy a zene jó.

Alatta: Stephen Colbert interjú Smauggal. Frankón.

Az Ügyes címlapján ki van sose találjátok ki. (hihihi)

Bejelentették a Golden Globe jelöléseket is!

A legjobb drámai film kategóriában: 

Eddie Redmayne (The Theory of Everything)

Benedict Cumberbatch (The Imitation Game)

Steve Carell (Foxcatcher)

David Oyelowo (Selma)

Jake Gyllenhaal (Nightcrawler)

 

A női főszereplők 100%-ban megegyeznek a SAG jelöltekkel. Fel sem sorolom újra.

 

The Grand Budapest Hotel is itt van, csak átcsúszott másik kategóiába:

 

Legjobb film, musical vagy vígjáték:

 

Birdman

Into The Woods

The Grand Budapest Hotel

St. Vincent

Pride

 

Bár még szinte semmi nem jutott el hozzánk ezek közül, elégedett vagyok a jelölésekkel. Amy Adams, Emily Blunt, Michael Keaton, Edward Norton, Ralph Fiennes, szerintem tökjó mezőny.

 

Game of Thrones itt is kapott jelölést, megérdemelten szerintem, ez a 4. évad újra leültetett a TV elé.

 

Emlékezzünk még meg a legjobb minisorozat/TV film kategóriában a True Detective / Fargo / The Normal Heartról is (a másik két jelöltet, a The Missinget és az Olive Kitteridge-t még nem láttam, de HBO-n már reklámozzák), és hogy Martin Freeman kapott jelölést a Fargóért, viszont megint ott van mellette Billy Bob Thornton (a Fargóban spec jobb, mint a kicsi), és a két True Detective is (Matthew McConaughey és Woody Harrelson)

 

Na. Mindent tudtok, amit érdemes.

 

 

 

Tegnap a Planetáriumban voltunk innen jutott eszembe, hogy a kutúrkatyvaszba lehetne egy kis csillagászatot vinni.

Nyugi mindig csak kicsi részletekben.

A csillagok élete pont úgy zajlik mint a miénk vagyis születnek, élnek majd meghalnak.

Ezeket mindenképp.